Kínkeserves óra volt ez. Nem is tudtam a tanárra figyelni. Csak arra hogy Paytnek mennyire szar kedve volt végig. Hozzám se ért, nem is nézett rám meg semmi. Muszáj lesz valahogy helyrehoznom.
Életmentő volt már a csengetés. Mindneki rohamos tempóban pakolt de én még mindig azon agyaltam hogy ezt hogyan kéne megoldani.-Payt.. - kezdtem volna de megzavartak
-igyekezzenek - szólt a tanár ugyanis már megint csak mi voltunk a terembenGyorsan összepakoltam majd rohamos léptekbe mentünk ki a folyosóra. Nessa már kint várt de jeleztem neki hogy még mindig nem sikerült elmondanom neki. Nagyon jó vagyok
-elég komoly dolog lehet ha még Nessa is tudja - mondta Payt életkedvtelenül
-ezt ne itt beszéljük meg - kértem - esküszöm mindent elmondok de ne a folyosón
-jó nyilván..
-átjössz?
-hát max 5 után..addig még van egy kis dolgom
-ohh..hát jó, akkor 5 - mondtam.
Payt csak bólintott egyet és elindult a kijárat felé.Szegény. Szerintem mindenre gondol csak arra nem amit tényleg mondani szeretnék neki. Ahogy Payt hallótávolságon kívülre került Nessa egyből letámadott.
-mit műveltél?? - kérdezte aggodalmasan
-semmit..és pont ez a baj
-mi történt?
-azt mondta hogy látta rajtam egész nap hogy van valami mire én annyit mondtam hogy majd később beszéljük meg. És szerintem valami rossz hírre számít - hadartam
-ahh szent ég
-mondtam hogy szar vagyok ebbe
-hát tényleg - mondta nevetve majd megölelt - de kapd össze magad, ma még szerelmet kell neki vallanod
-mindenképp
-átmenjek egy kicsit?
-légysziNessaval elindultunk hozzánk. Egész úton Paytonon járt az eszem. Minél hamarabb rendbe kell ezt hoznom.
-amondó vagyok hogy engedd el egy kicsit az urad és lazíts. Ráérsz még ezen idegeskedni
-igazad van csak nehéz:(
-tudod a nyári Y/n most teljesen ki lenne bukva ha látná hogy egy pali miatt idegeskedsz
-hát eléggé - nevettem
-nagyon imádlak - mondta majd megölelt - de szedd össze magad és csinálj nekem valami kaját mert éhen halok
-igenis asszonyomŐszintén szólva nem volt túl sok kedvem nevetni de Nessa mellett nem lehetek rossz kedvű. Mindig tudja hogy terelje el a gondolataimat ami azért valljuk be nem hátrány egy barátságba. Annyira hülyültünk hogy fel sem tűnt hogy mindjárt 5 óra. Csodás
-amúgy ez a köcsög hányra jön? - kérdezte Nessa
-azt mondta 5 után
-aaaa az jó, 2 perc múlva 5 lesz
-mivan?!
-gyorsan megy az idő, és valaki írt neked - mondta - csak nem az urad?
-de, azt írta hogy kb 10 perc és itt van
-akkor ez a 10 perc egy idegösszeomlás lesz
-vicces vagy
-értékeld a humorom. Na és akkor gyakoroljuk el újra hogy mit is fogsz mondani?
-nem kell, úgyse azt mondom amit átbeszéltünk
-jogos, csak ne dadogj
-igyekezni fogok - mondtam egy mosolyt erőltetve az arcomra.Ez alatt az idő alatt gyorsan elmosogattam, majd kicsit rendet raktam a házban.
Hazudnék ha azt mondanám hogy nem robbantam fel az idegtől. Tudom nem nagy dolog de mégis..ijesztő..És 10 kínkeserves perc elteltével csengettek. Hírtelen a gyomrom görcsbe rándult és a világ minden terhét hírtelen magamon éreztem.
-nem nyitod ki? - kérdezte Nessa egy kis aggodalommal az arcán
-de.. - válaszoltam majd elindultunk az ajtóhoz.Mielőtt kinyitottam volna at ajtót mégegyszer átgondoltam hogy mi a legrosszabb ami történhet. Legfeljebb sírok egy kicsit. Vagy nagyon. De csak nem lesz semmi rossz.
Ahogy ajtót nyitottam hirtelen a maradék bátorságom is elszállt. Oké ez siralmas lesz.
-akkor holnap - mondta Nessa miközben megölelt
-vigyázz hazafele
-okés, sziasztok - köszönt és már ment isÉs itt kezdődött a kínos helyzet. Csak álltunk egymással szembe szótlanul. Mostmár jó lenne ezen túlesni
-gyere - mondtam neki majd elindultunk befele.
Automatikusan a szobám felé indultam. Beértünk majd ő leült az ágyamra én meg nekidőltem az ajtónak.
Egy darabig itt sem szóltunk egymáshoz. Nem is baj, legalább már itt van.-ennek a plüssnek nincs meg az egyik szeme - közölte hirtelen mire én felnevettem
-hagyjad, az a szerencsétlen maci 25 éves
-neked se lesz szemed 25 éves korodra - mondta
-meglehet - válaszoltam egyszerűen
-és ez a maci tudja hogy mi a baj? - kérdezte nyugodtan
-nem, de itt lenne az ideje hogy megtudja - mondtam mire ő nem válaszolt semmit de nem tetszett az arca. Olyan más. Mintha félne attól ami következni fog.
Egy kisebb csend után ő szólalt meg hamarabb-Y/n.. - kezdte bátortalanul - megmondtam hogy előttem nem kell titkolóznod..
-tudom..
-bármi is nyomja a lelked..csak mondd el! Őszintén
-oké.. - válaszoltam de nem tudtam többet mondani.Egyszerűen lefagytam
-megbántottalak valamivel?
-dehogyis
-idegesítelek?
-Payt nem erről van szó! Én csak..nem is tudom hol kezdjem.. - hadartam mire ő felállt és elém állt
-biztos most akarod ezt megbeszélni?
-IGEN
-igenis asszonyom😳
-ahh..najo az az igazság..hogy..hogy nem tudom..
-mit nem tudsz?
-ezt az egészet..mi van most köztünk? Ez az egész olyan zavaros..
-hát..ez tényleg az
-érted, egy hónapja megy ez a cirkusz köztünk és őszintén szólva nem tudom hogy te mit akarsz tőlem..- mondtam mire Payt úgy nézett rám mint egy hülyére
-tényleg nem egyértelmű?
-hát..sose mondod
-mit? Azt hogy mennyire beléd szerettem? - kérdezte mire nekem ezer pillangó lett a hasamba. Tényleg hangosan mondta?? - miaz? Ilyen hihetetlen?
-nem is tudom - mondtam miközben a mosolyomat nem is tudtam visszatartani
-na miaz kislány? Pillangók vannak a pocidba? - kérdezte elégedett mosollyal
-pusztulj el - mondtam
-kedvesebben, az imént vallottam szerelmet amit nem gyakran teszek
-csodálkoztam is hogy elmondtad
-énis - mondta - na de..ha neked még idő kell akkor..
-erről is akartam beszélni..
-hallgatlak
-először is köszönöm a türelmed, másodszor meg..úgy érzem lehetne valami konkrét köztünk..ami több ennél ami most van.. - mondtam amin Payt egy kicsit meglepődött
-biztos készen állsz egy kapcsolatra?
-Payt.. - vettem egy mély levegőt - szeretlek..és bevallom ez az első alkalom minden téren..de ha már ez az első akkor legyek veled.. - hadartam és éreztem hogy tiszta vörös lettemPayt megfogta az egyik kezével az arcom majd mélyen a szemembe nézett. A tekintete sokkal jobb volt már. Élettel teli és boldog.
-biztos ezt szeretnéd? - kérdezte mire válaszul csak megcsókoltam
-ez elég jó válasz?
-nem is tudom, nem volt túl egyértelmű :( - mondta mire elmosolyodtam és újból megcsókoltam.A csókunk hosszúra elnyúlt. A nyelve óvatosan átszökött a számba, az egyik keze lecsúszott a fenekemre a másikkal továbbra is az arcomat fogta.
Imádom ezt az érzést. Amit csak ő vált ki.
Ez ennyi. Ő az első szerelmem.
YOU ARE READING
Még mindig hiszek bennünk (P.J.M)
Romance-UTÁLLAK! -kiabáltam könnyes szemekkel -dehogy utálsz, azt utálod hogy még mindig szeretsz - közölte velem A válasza hallatán előtört belőlem a sírás, ugyanis igaza van Miért azok okozzák a legnagyobb fájdalmat akiket a legjobban szeretünk? És a le...