A múlt s jövő együtt él

szívdobogás

- Milyen volt Lan Zhan amikor nem voltam mellette ? Úgy értem amikor tanított téged és a többieket..- a bátyja valamennyit említett de annyira szívbe mar az egész. Gyereként egyikük élete se volt könnyű de ő már akkor is ilyen volt .. az érzelmeit nem igazán mutatta ki .. Rá akkarok jönni mi áll a háttérben..
- Magányos.. került mindenkit és legtöbbször velem volt és külön tanított.. Az idősek folyton a háta mögött beszéltek ő mégis tűrt és emelt fővel elhagyta a beszélő társaságokat. - a helyében én jól beszóltam volna de igen Lan Zhan teljesen más ember mint én.
- Voltak olyan északák amikor a csendben megszólalt a zene.. mindig ugyanaz annyira szomorú volt és ..- valószínűleg arról a zenéről beszél amit akkor játszot amikor a barlangban voltunk. Ez a zene volt az is amit akkor játszottam mikor szó szerint újból bele botlotam .. Ha jól emlékszem és természetesen az emlékezetem makulátlan mostanában..a neve WangXian.. Még mindig meg melengeti a szívemet hogy a nevünk összetételét használta a címnek .
- Wei.. mit beszéltünk?- persze hogy a szóban forgó forgó személynek azonnal fel kell tűnnie..
- Lan Zhan.. mint látod nem vagyok egyedül és csak kint ülök a teraszon.. túl aggódód..( főleg hogy te adtál mellém egy gyerek csőszt..)- imádnivaló ez az oldala de néha megérthetetlen.
- Wei úrfi, Gondolj bele mit élt át annyi éven keresztül és miért cselekszik kösz úgy ahogyan.. Megyek most , Hanguang-jun Wei mester .- ez a csibész gyerek mindig ilyen helyzetben hqgy egyedül..

- Milyen volt eddig a napod ? Vagyis az eltöltött két óra nélkülem?!- húztam magam mellé a hűvös óriást.
- Hiányoztál!- hajolt hirtelen ajkamra, őszintén nem kis meglepődést okozva ezzel nekem. Lan Zhan soha nem szokott nyíltan érzelmet kifejezni olyan helyzetben mint most.. értem azt hogy nyílt téren vagyunk és a felhők védelmében.. Megannyi szabály stb..
- Mi van most veled , hm ? Nem szoktál ennyire érzelgős lenni ..- egyáltalán nem ez a  megfelelő szó erre .
- Mit beszéltetek?- komolyan.. féltékeny a fogadott fiára..?
- Sizhui-val beszélgettünk rólad .. igazából azon kívül nem történt semmi .
Jó volt rólad megtudni néhány dolgot amit te nem mondtál volna el nekem . - az egyetlen mondhatni probléma vele hogy az érzelmeit szóban nagyon nehezen találja meg .
- Engem is kérdezhetél volna . - aham és a válasza mint mindig csak egy hmm lett volna .
- Hmm ennyi lett volna a válasz .. És nem is baj mert én így szeretlek téged és szeretem hallani hogy más hogyan vélekedik rólad . - ezáltal jobban át tudom érezni min ment keresztül .. mi miatt vált ilyenné.
- Hagyjuk most ezt a témát mert ha valamit meg akkarok tudni rólad úgyse tudsz megállítani. Szóval mesélj mi történt miért kellett az idős szatyrokkal találkozni?- tudja hol hogy nem bírom őket szóval viselje el a meg nyilvánulásaim .

- Szeretnék ha megjelennénk előttük és bizonyítékot adnának számukra.. a gyermek létezéséről ...- ja mert az a kisebb dudor nem elég bizonyíték meg igazából ja a gyógyító szava is hülyeség.. basszus itt mindenki mennyire szenilis vénember..
- Nagybátyád ehhez az egészhez hogyan viszonyul?- mert hát attól hogy Lan Zhan már nem a kedvence ugyanúgy viselkedik vele mint régen .
- Próbálta a többi parasztot elcsititani..- komolyan azt a szót használta az előbb hogy " paraszt" ? Sírni fogok ez annyira jól esik a lelkemnek hogy valami ragadt rá rólam..
- Valószínűleg nem járt sikerrel .. na és milyen bizonyítékot akkarnak ?- kíváncsi vagyok .
- Rá tételt...- hogy mit ? Mindig is zseni voltam de ez most mégis mit akkar jelenteni??..
- Azt jelenti hogy egy hónap múlva meg kell előttük jelened ahol mindegyik hmm.. rád helyezi a kezét.- hogy mi van ? Ennek egyáltalán mi a fene értelme van ..
- Ha nem akkarom akkor mi lesz ? Nem elég az nekik hogy pár hónapon belül látni fogják a gyermekem?- ez nagyon beteg basszus.
- Őszintén nem akkarok tovább itt maradni viszont itt meg lesz az a segítség amit az adott időben... Használnunk kell..- az érkezésére gondol, valószínűleg fél hogy milyen hatással lesz rám..