A múlt s jövő együtt él

miért.

- Lan- Lan Zhan ?!! Mit csinálsz?!- remegett meg hangom , mi a fenét csinál nem vagyunk egyedül itt. Vagyis de jelenleg egyedül vagyunk de ez a Lótusz kikötő .. Itt minden tanítvány oda megy ahova akar és amikor akar. Én pedig itt állok Lan Zhan meleg ölelésében , ez rossz fényt vett rá hiszen ő mégis csak az egyik Jáde kő .. Én pedig Wei Wuxian akit mindenki is utál , igaz az elmúlt napokban nem igazán foglalkoztam azzal hogy mit csinált .. vagy én mit csináltam vele ahogy hozzá szóltam .. Furcsán érzem magamat nem szabadna ilyne meggondolatlanak lennem .. Évekkel ezelőtt még vicces volt az ahogy megnyílvánultam .. de jelen helyzetben ez ..
- Menjünk!- szakadtam ki erős szorításából és elindultam vöröslő fejjel .

- Már azt hittem hogy elszöktél nem mintha nem lenne ez tőled megszokott .- hallottam a teremből  Jiang Cheng beképzelt hangját. Viszont igaza van ponta ha át ember vagyok aki egy szó nélkül eltűnik . A múltban is azért tettem hogy másik ne miattam szenvedjenek , mégis mintha ezzel még jobban ártottam volna nekik ... A nővérem is miattam halt meg a szüleim is a bácsikám is ..
- Ha már itt vagytok ,akkor figyeljetek !- mondta és már el is vezete tekintetét rólam .. Vagyunk ?! Magam mellé néztem és Lan Zhan zavaros tekintetével találtam szembe magamat , hogy én mennyire imádom így látni őt. Érztem ahogy válla érintkezik az enyémel , jó érzés de zavar hogy nem tudom mi van köztünk . Értem ezt arra hogy amióta vissza tértem azóta más .. teljesen más .

***

- Ölje  hát meg akkor Wei Wuxian! Bizonyítsa be hogy tényleg a mi oldalunkon áll !- szólalt fel valaki a teremből Lan Zhan oldalamra szorított.. Fejével oldalra bólintott , jelezve hogy nincs értelme tovább itt maradni . Mosolyogva bólintottam majd elindultunk kifelé ott hagyva a hangos tömeget. Éppen azt próbálják ki találni hogy ki szálljon szembe Jin Guangyao- val. Ma végül megtudtuk hogy milyen ember is , valahogy éreztem hogy vele nincs rendben valami . Viszont hogy ennyire az hogy milyen dolgokat tett , gyanítom hogy köze van hozzám is . Ellene vagyok annak amit mondott bent az az ember , vagyis hogy én öljem meg . Utána fogok kutatni de nincs szándékomban megölni őt. Szeretném tudni hogy miket tett és miért ..

Hirtelen megálltunk , most vettem észre hogy jelenleg hol is vagyunk . A lábam magától hozott ide , itt van a családunk imádkozó helye . A nővérem a nagybátyám és a feleség nevei egy hatalmas aranyozott helyen van kiálitva. A szoba pedig tele van füstölővel , úgy sajnálom hogy nem tudtam meg menteni őket. Hogy a fejükre hoztam a bajt ..
- Nem a te hibád volt !- nézet rám Lan Zhan ,. Azok az arany szemek lyukat égetnek bennem , hogy hogy nem vettem észre mennyire gyönyörű egy férfi .
- Gyűjtsunk füstölőt !- mondtam és elindultam két pálcáért. Közben Lan Zhan két térdelő párnát húzott a földre .
Háromszor meg bolruktunk a szereteim előtt , boldog vagyok hogy itt van velem ő ..
- Van merszed ide jönni.. ?!- Jiang Cheng idegesen morogta mögöttünk .

Rögtön felálltam a földről és enyhén meg szédültem , azt hiszem megint rosszul leszek .
- Már megyünk is ne aggódj !- mondtam és Lan Zhan ruháját megfogva húztam magam mellett.
- Menjetek , nem akarom őt itt látni .. Remélem a bátyád büszke arra hogy milyen lett az öccse, tönkre tette a klánt. - nevetett Jiang Cheng  bennem pedig valami el tört . Nem mondhat ilyen Lan Zhanra ..
- Ezt vond vissza !- fogtam ruhájára és dühösen néztem a szemébe.
- Már miért is !? Neked semmi jogod nincsen parancsolni nekem !- nevetett tovább..
- Wei menjünk. - Lan Zhan kezemre fogott. Gyengének érzem magamat rosszul leszek .. Löktem egyet Jiang Cheng- en  .
- Menjünk !- mondtam nehezen és engedtem hogy Lan Zhan erősen fogjon.