A múlt s jövő együtt él

jelen

Nagyon fáj a fejem és alig kapok levegőt , valami kemény dolgon fekszem , talán. Vagyis nem teljesen érzem hogy a fejem egy elég puha és meleg dolgon pihen . Valamit mintha a kezemben is szorongatnék azt hiszem fel kell ébrednem . Szemeimet nagy nehezen végül sikerül kinyitnom és egy nem várt személyel találtam magamat szemben. Lan Zhan. Csak úgy lyukat égetett a szeme bennem . Istenem azok a szemek és az az arc az arcom csak úgy felvete a vörös árnyalatot.

Nem kell ezt félre érteni nem én reagálok így hanem a testem , viszont mégis mi a fene volt az az álom . Most hol vagyok és mit keresek Lan Zhan ölében.
- Lan-n Zhanh !- szólította a személyt . Gyorsan felkeltem lehet nem kellett volna ennyire sietni. Majdnem vissza estem viszont az erős keze megtartott.
- Hol vagyok ? Mi történt?- kérdeztem , istenem hogy a fejemben miért van mindig minden össze kavarodva..
- Mire emlékszel ?- kérdezte mély hangján.

Megráztam a fejemet , őszintén ebben a pillanatban semmi sem rémlik.. az említett testrészemre helyeztem a kezemet. Nem mintha amúgy ez segítene vissza emlékezni.
- Elájultál !..- mondta volna tovább de kintről  hatalmas lárma ütötte meg a fülem. Istenem ettől a fejem csak még jobban ketté akár szakadni.
- Menjünk ki nézzük meg mi történik !- mondtam , Lan Zhan nem igazán akart elindulni . Persze azért utánam jött..

Amikor felértünk a hajó tetejében hát őszintén meglepődtem... Sizhui , Wen Ning , Jin Ling meg a többiek veszekedtek. Vagyis inkább a fiatalok Wen Ning csak ott állt szótlanul közepén.
- Itt meg mi történik ?- kérdeztem , hiszen azért na érdekes dolog zajlik itt.
- Wei úrfi !- fordult hátra Sizhui majd kezdet el felém szaladva . Persze őt meg követték a többiek. Választ nem kaptam a kérdésemre de nem számít .
- Hogy van Wei úrfi ?- kérdezte újra előttem a fiatal fiú .

- Jól vagyok ne aggódj csak kicsit zavaros a fejem !- mondtam mire meglepődve néztek rám .
- Most miért néztek így rám ?- kérdeztem kicsit hátrálva mire Lan Zhanak ütköztem  . Persze a fiatalok megálltak ..
- Vagyis megint nem emlékszel semmire ?- kérdezte Jingyi , na jó erre a gyerekre ráférne egy nevelés . Bár őszintén a fiatal énemre emlékeztet.
- Már hogy ne emlékeznék !- mondtam és fordultam el tőlük .
- Na akkor mondjad !- szólalt meg újra , na jó ennek a kölyöknek kéne egy némito varázs most..

- Hát am.. - kezdtem volna el azt mondani amiről fohalmam sincs .
- Na látod !- mondta nevetve mire én duzogni keztdem.
- Fent voltunk a Dafan hegyen ahol te és Hanguang Jun meg mentettek minket. Aztán ahogy látod más kultivátorok jöttek le vadászni téged .- mondta mire körbe mutatott , yey tényleg van itt több hajó..
- Utána jöttek a bábok aztán pedig kiderült hogy ki is állt annak hátterében hogy sokan elvesztették a szellemi energiát... - na jó ez a gyerek nagyon nem magyaráz jól , mintha a főbb dolgokat kihagyná..
- Utána te feláldozva küzdöttél aztán elájultál !- mondta majd mosolygott..

Hát kösz kedves kis Lan nem mintha annyira sokkal előrébb lennék ..
- Au ! - szalakadt  ki belőlem , mire mindenki rám kapta a fejét.
- Wei Ying !- hallottam meg Lan Zhan aggódó hangját .
- Semmi baj..- nem tudtam befejezni , ez most komoly. Mi a fene van velem megint össze esek ??
- Wei úrfi, Wei úrfi!- hallom a fiatal tanítványok aggódó hangját .

Olyan furcsa érzésem van egyre nehezebben kapok levegőt .  Próbáltam fejemet olyan állásba hozni hogy Lan Zhan szemébe tudjak nézni . Mit mondjak ez az aggodalmas szem , még soha nem láttam ilyenek..
Egyre nehezebben jutok levegőhöz , amit ő is észre vett .
- Wei Ying ! Lassan vedd a levegőt !- mondta és próbált nyugtatni , mi a fene van velem . ? Próbálom azt csinálni amit mond de nehezen sikerül.. egyre jobban homályosak a képek.
- Wei úrfi !- egyre hallkabb a ..