Madison Walker
Reggel az ágyamban ébredtem még a tegnapi fekete ruhámban és a legrosszabb az egészben, hogy mindenre emlékszem, pedig próbáltam annyit inni, hogy ne maradjon meg semmi. Kedves volt Landotól, hogy visszahozott, de ez azért elég furán vette ki magát. Főleg, hogy ma 2 szabadedzés is van csak remélem, hogy nem szúr ki és nem kell lesüllyedjek mégjobban a szemében.
Gyorsan letusoltam, megcsináltam a hajam és a szolid sminkem, aztán úgy döntöttem maradok egy egyberuhába. Mivel tegnap este amíg Cody a recepcióssal beszélgetett felfedeztem merre van az étterem része a hotelnek gondoltam biztos ott van már szóval csatlakozom hozzá.
- Jóreggelt, Mads!- köszönt a reggelije mögül.
- Jóreggelt! - fogtam rövidre és inkább nem meséltem el a tegnap estémet.
- Tegnap este hallottam későn értél vissza!-baszki!
- Igen sokáig sétáltam!
- Egy McLarenben Lando Norrissal?- nézett rám -Meadow engem is felhívott! Reggel beszéltem vele Jasmine jobban van már!
- Sajnálom!- nyögtem ki
- Úristen Mads mit is sajnálsz? Norrissal még én is összeakarnék jönni!- aztán kitörtbelőlem a röhögés és Cody hiába próbált elcsitítani, de sajnos már vizualizáltam a storyt.
*
Még egy párórát beszélgettünk Codyval és elmeséltem neki a teljes storyt. Szerencsémre nem árul be senkinél és még támogat is mindenben. Iszonyú szerencsém van vele és, hogy csak ketten jöttünk Monacoba csak rá tesz egy lapáttal. Megbeszéltem vele, hogy amikor visszamegyünk nyomunk egy versenyt egymás ellen. Én úgy gondoltam apa régi filmbeli skylineját építem meg Cody pedig egy Lexus is200-ra gondolt.
Egy órával a szabadedzések előtt elindultunk a paddockba körülnézni. Aztán Cody meglátott egy általa jó nőnek titulált hölgyeményt szóval magamra maradtam. Igazából azt se tudtam merre kell menni csak bojongtam az épületek között. Rengeteg kamera volt és kicsit kényelmetlenül érzetem magam, de 10 perc múlva egész tűrhető volt. Épp a Mclaren épülete előtt sétáltam el amikor meghallottam a nevem.
- Madison!- fordultam meg majd Landoval találtam szemben magam. Komolyan annyira reméltem, hogy nem emlékszik rám. Nem volt más választásom kínosan odasétáltam és köszöntem.
- Hogy hogy erre?
- Alapból a hétvégére jöttünk Codyval!-
magyarázkodtam
- Mármint Cody Walker ugye?
- Igen
- Nincs kedved jönni a srácokhoz beszélgetni!- mondta majd végig néztem a társaságon ott volt Piastri, Carlos, Charles, Russel, Pierre.
- De persze!- majd megragadta a kezem és húzott maga után. Kellemes érintése volt még élveztem is talán. Ne Madison mi a fasz ezt most fejezd be.
- Sziasztok!- köszöntem majd kórusban kaptam egy sziát.
- Te vagy Madison Walker ugye? - kérdezte Carlos.
- Igen.
- Mindig keverlek titeket Meadowal!- mondta Charles.
- Hát pedig nem sokban hasonlítunk!
- Maradsz futamra is? - kérdezte Carlos.
- Terveztem!
Ezután tök sokat beszélgettünk a fiúkkal örültem neki, hogy bevettek a társaságukba, mondjuk Lando egy szót sem szólt amit furcsáltam, de majd csak kiderül.
Elfoglaltam a helyem a VIP részlegben a szabadedzéshez és onnan néztem a pályát. Jól mentek a srácok bár ez egy szabadedzés és nem rakják oda magukat maximálisan így sok viszonyítási alap nincs, de látok esélyt a jó helyezésre.
A két szabadedzés között szerettem volna gratulálni Landonak szóval a McLaren garázs felé vettem az irányt. Nem hiszem, hogy bejöhetnék ide, de senki nem figyelt rám, se arra, hogy ki jöhetne be. Megtaláltam az ajtót amin Lando neve szerepelt. Bekopogtam, de nem válaszolt senki szóval benyitottam. Zuhany hangját hallottam, mellesleg tárva nyitva volt az ajtó, de nem akartam kukkolni. Leültem egy kanapé szerűségre és vártam míg végez, nem bírtam megállni, hogy ne nézzem végig, ahogy felöltözik. Most volt először alkalmam, hogy teljesen végig mérjem nem mondom tetszik a látványa. Csak egy szürke melegítőt vett fel, a felső testét meztelenül hagyta. Nem bírtam levenni a szemem a jól kidolgozott kockáiról, amit szerintem észre is vett és mosolyra húzta a száját.
- Madisoooon!- mondta a szoba másik végéből. Atya isten, hogy lehet ilyen tökéletes!
- Landooo!- álltam fel.- Csak gratulálni szerettem volna!
- Ez csak egy szabadedzés! Futam után gratulálj! - lépett közelebb. Talán túl közel.
- Mindenképp!- ez volt az utolsó szó amit kimondhattam az előtt, hogy letámadja az ajkaimat. Reflex szerűen ellöktem magamtól, nem akartam semmilyen kapcsolatot főleg nem ilyen hamar. Amúgy is elég abszurd, hogy találkoztunk és ilyen gyorsan jóba lettünk.
- Én nem akartam, sajnálom!- védekezett Lando. Nem néztem fel rá csak szónélkül kimentem az öltözőből.
Haragudtam Landora, de leginkább saját magamra, hogy nem szakítottam volna félbe, ha a józan eszem meg nem állít
benne. Magamat ismerve nem elégedtem volna meg egy sima csókkal és tovább mentem volna. Úristen kell egy kis friss levegő!
Visszamentem a paddockba és beültem egy kis kávézó szerűségbe. Úgy éreztem, ha nem jutok koffeinhez most azonnal akkor itt helyben elalszok. Az instát pörgettem amikor egy 40-es éveiben járó nő megállt előttem.
- Madison ugye?- kérdeztem.
- Igen!
- Tudom, hogy ez röhejesen fog hangzani, de én a McLarennél dolgozom és kiürült egy hely aszisztensnél! Munkát ajánlanék önnek jó fizetésért! Itt a telefonszámom, ha gondolja hívjon fel és megbeszéljük a részleteket!
- Rendben!- mondtam és nemes egyszerűséggel zsigerből igent mondtam volna, de az előbbi incidens miatt elgondolkoztam, hogy érdemes-e belemenni.
YOU ARE READING
Száguldás és Szerelem
Fanfiction‼️A story csak kitaláció néhány valós eseménnyel‼️ Madison Walker mindig is szerette a motorsport világát (apja Paul Walker révén) leginkább a forma 1-et. Életében először jár futamon ahol egy nő munka lehetőséget ajánl a McLaren garázsban asziszte...
