Már egy hónapja eggyütt vagyunk Landoval, de még mindig nem mondtuk el senkinek. Ez azért zavar igazán, mivel egyetlen egy napra mentem csak haza és kifejezetten élénk szexuális életünk van. Kezdem azt érezni, mintha félne engem felvállalni, de eddig még nem mertem neki szólni erről. Ma reggel úgy ébredtem, hogy elmondom neki, ezért felkaptam egy melegítőt és egy pólót és a konyhába indultam. Az ajtóhoz érve beszélgetés csapta meg a fülem. Nem mondta, hívott volna valakiket. Benyitottam a konyhába, Lando szülei az asztalnál ültek, Lando pedig a pultnak támaszkodva beszélt velük. Nem vették észre, hogy az ajtóban állok, ezért nyugodtan folytatták a beszélgetést.
- Mióta lakik itt?- kérdezte Mrs. Norris.
- Kb egy hónapja!- miközben Lando válaszolt összetalálkozott a tekintetünk, de nem szólt semmit.
- Ez azt jelenti, hogy végre van barátnőd?- lelkesedett. Lando segélykérően nézett rám, én csak megvontam a vállam, de legszívesebben kikiabáltam volna, hogy eggyütt vagyunk, de ha nem akar felvállalni nem állok az útjába.
- Anya csak barátok vagyunk!- válaszolta.- Ugye Mads?- fordult felém.
- Szia Madison! Hogy vagy?- húzott ölelésbe Mrs. Norris.
- Jóreggelt! Köszönöm jól!
- Szóval csak barátok!- mondta Mrs. Norris
- Csak barátok! - válaszoltuk egyszerre.
- Na jólvan magatokra, hagyunk titeket!- rángatta ki a férjét a konyhából.
Kikísértem Lando szüleit és amikor visszamentem a barátom az ajtónak dőlve várt.
- Bocs a szüleim miatt! Néha random megjelennek!- eltolta magát az ajtótól és ölelésbe húzott.
- Szerintem aranyosak!- bújtam mégjobban hozzá.
- Kifejezetten idegesítőek, amikor pucéran fekszünk egymás mellett és szól a csengő!- puszit nyomott a fejem búbjára és elengedett.
- Lando szeretnék valamit kérdezni! - ahogy kimondtam abban a pillanatba kinyílt az ajtó és Mrs. Norris jött vissza.
- Bocsánat itt hagytam a táskámat! Már megyek is! Sziasztok!
- Szia!- válaszoltuk egyszerre.
- Szóval mit szerettél volna?- fordult felém.
- Nem fontos! - legyintettem . - Ma be kell mennek a gyárba majd este találkozunk!- tereltem a témát.
Lando Norris
Amíg Madison a gyárban van áthívtam Carlost, hogy ne unatkozzak. Éppen Fifázunk és én állom vesztésre.
- Nagyon béna vagy! - rúgja be az utolsó gólt amivel vitte a meccset.
- Nem a foci az erősségem! - vonom meg a vállam és hátradőlök a kanapén.
- Még egy meccs?- kérdezi.
- Haver, rongyosra vertél, nem alázol meg mégegyszer!
- Jólvan már! Amúgy meg mibajod van egésznap levert vagy!
- Hagyjuk!
- Lemerném fogadni, hogy valami nőügy!
- Mondtam, hogy hagyjuk!
- Eggyütt vagytok Madisonnal? - nem válaszoltam neki, csak egy aprót bólintottam. - És ez olyan rossz lenne vagy mi?
- Nem csak még nem mondtuk el senkinek és nem tudom, olyan mintha nem akarna felvállani!
- Nem lehet, hogy nem akar a médiában szerepelni?
- Erre is gondoltam már, de a rokonaink sem tudják!- ráztam meg a fejem.
- Mióta vagytok egyátalán eggyütt?
- Egy hónapja!
- Mi lenne, ha ma este meg említenéd neki?
- Jó!
Carlos nagyon jó barát és mindig felvidít, de ezúttal nem sikerült neki. Addig nem nyugszok amíg nem beszélem meg ezt a dolgot Madsel. Elszomorít, hogy több hónap után végre csakis az enyém lehet, de nem oszthatom meg senkivel ezt az örömöt.
Amikor Carlos elindult haza, hallottam, hogy köszön valakinek az ajtóban. Madison lépett be rajta, nem tudom miért lepett meg a jelenléte, hiszen már elég késő van.
- Szia!- ugrott a nyakamba és megcsókolt.
- Szia! - mormogtam a nyakába.
- Mit kérsz vacsira?- kérdezte miközben lerakta a táskáját.
- Amit te!- rántottam meg a vállamat.
- Akkor csinálok pizzát!
Amíg sütött végig fogtam a derekát és erőt gyűjtöttem az esti beszélgetéshez. Segítettem megteríteni neki, felvágtam a pizzát és amikor leültünk, hagytam, hogy elmesélje mi történt ma vele. Úgy terveztem, hogy vacsora végén felhozom a témát.
- Most mesélj te valamit, eddig én beszéltem!
- Velem nem történt semmi különös! De szeretnék valamiről beszélni veled!
- Előtte én!- tette le a pizzát. - Tudom, hogy ez nevetségesnek hangzik, de már egy hónapja eggyütt vagyunk és még mindig nem mondtuk senkinek, még a szüleidnek is hazudtunk, sőt Isanak sem mertem mondani, mivel úgy jön le, mintha nem akarnál felvállalni, de ha ez így van akkor csak mond a szemembe és nem látsz többet.
Felálltam és olyan szorosan öleltem, mint még soha senkit.
- Pont ugyanerről akartam veled beszélgetni!- suttogtam a hajába.
- De akkor miért hazudtál a szüleidnek rólunk?
- Azt hittem, hogy nem akarod, hogy tudjanak róla!
- Legyszívesebben mindenkinek elmondanám!
- Hát tegyük azt! Holnap adunk egy interjút! - nyomott puszit a homlokomra.
VOCÊ ESTÁ LENDO
Száguldás és Szerelem
Fanfic‼️A story csak kitaláció néhány valós eseménnyel‼️ Madison Walker mindig is szerette a motorsport világát (apja Paul Walker révén) leginkább a forma 1-et. Életében először jár futamon ahol egy nő munka lehetőséget ajánl a McLaren garázsban asziszte...
