𝐓𝐈𝐌𝐄 𝐈𝐍 𝐓𝐇𝐄 𝐁𝐎𝐓𝐓𝐋𝐄 ( DRARRY )

PROLÓGUS

❝ Otthon, édes otthon ❞

A kúria szokatlanul nyüzsgött azon a reggelen. Nem volt ebben semmi újdonság augusztus vége felé, amikor a szolgálók már sietősen készítették elő az ifjú Malfoy úrfi szükséges felszereléseit a következő Roxforti tanévhez.

Szinte fel sem tűnt senkinek, hogy az iskola kezdetét mindenki kellő szorgalommal igyekszik könnyedebbé tenni a Malfoy fiú számára, kivéve őt. Draco gyűlölt minden évben visszamenni a Roxfortba. Az a sok ostoba szabály és elvárás. Senki nem volt vevő arra, hogy az a vén varázsló miket tusol el a háttérben, miközben minden évben valami veszély fenyegette az iskolát. Egyetlen ember miatt, természetesen.

Potter.

Draco-nak a hideg futkosott a hátán hogyha csak rágondolt a fiúra. Olyan hírnevet szerzett, amire nem szolgált rá. A mugli ivadék anyja jóvoltából kaphatott ekkora figyelmet.

A tejfehér hajú fiú megállt a lépcső tetején. Nemrég múlt tizenhat éves, de már tudta, hogy a szülei mit várnak el tőle. Vagyis sokkal inkább az apja. Az idősebb Malfoy túl sok elvárásának Draco sosem tudott eléggé megfelelni. Bár ez nem meglepő. Az apjának semmi sem volt elég jó, amit ő tett. Kezdve azzal, hogy másodhegedűs volt egy olyan fiú mellett, aki a Nagyúr vesztét okozta. Az apja sosem mondta el neki az igazat, ám a fiú magától is rájött. Elég volt csak éjszakánként kisurrannia a szobájából és a szülei hálóterme körül ólálkodni és hallgatozni.

"Hiszed, hogy visszatér egyszer?" - kérdezte egyszer az anyja évekkel ezelőtt.

Draco szíve mindig is hozzá húzott jobban. Narcissa Malfoy az apjához képest egy áldott lélek volt, aki mindig óvta a fiát. Olykor még magától Luciustól is.

"Vissza fog, Cissa." - felelte az apja hideg, rekedt hangján. "És addigra készen kell állnia, ahogyan nekünk is."

Az anyja egy ideig csendességgel nyugtázta a szavakat. Draco akkor még nem jött rá, hogy kiről beszélnek. Fiatal volt, tele ambícióval és vággyal, hogy keresztbe tegyen Potternek. Gyerek volt csupán, gyerekes gondolatokkal.

"Ő csak egy kisfiú, Lucius." - szólalt meg végül Narcissa.

"Pár év múlva már elég erős lesz ahhoz, hogy megértse a jövője súlyát." - felelte Lucius, mintha meg sem hallotta volna felesége könyörgését.

Draco azóta már tudta, hogy valami olyan vette kezdetét, amit megállítani már amúgy sem tudott és talán nem is akarta. De meglehet, hogy valahol... Mégsem ilyen jövőt szánt volna magának. Már ha lett volna beleszólása. Ha dönthetett volna önállóan az élete felől. Arról, hogy mit vegyen fel, hogy kivel barátkozzon, hogy milyen varázsló legyen.

Nevetséges! Hiszen pontosan tudja, hogy ki is volt valójában! - emlékeztette magát gyorsan.

Ahogy megfordult a lépcső korlátja mellett beleütközött egy szolgálóba, aki elejtett a kezéből egy antik vázát, amely hangos csörömpöléssel ért földet a lába mellett. A fiú haja vörös volt és Draco-nak erről a Weasley testvérek jutottak róla eszébe. Draco arcára undor ült, ahogy a fiú lehajolva próbálta összeszedni a földre esett váza maradványait.

━ Sajnálom, Malfoy úrfi! Az én hibám volt. - szabadkozott a vörös hajú, ám nem nézett fel rá, miközben beszélt.

Draco lenyúlt és az ujjával a vörös hajú fiú álla alá nyúlva felemelte a fejét. A jégkék szempárban megvetés ült, mint már sok-sok éve.

━ Egy élet is kevés lesz hozzá, hogy ezt törleszd! - jegyezte meg hideg hangon, s egy annál fagyosabb mosoly ült ki az arcára. - Mocskos kvibli. - tette hozzá szinte köpve a szavakat. A vörös hajú fiú szemeiben könnyek gyűltek.

━ Draco! - harsant fel egy fojtott hang. A fiú felnézett és szembe találta magát az anyja elhűlt arcával. Draco elengedte a másik fiú állát és megigazította magán a fekete öltönyét.

━ Azt hiszem hamarosan ideje búcsút vennünk, anyám. - jegyezte meg.

Ekkor érkezett meg az apja is, aki azonnal arra parancsolta a szolgáló fiút, hogy takarítsa fel a mocskot, amit okozott. Draco az apját követve nem nézett az anyjára többet.

Narcissa tekintetében mintha apró fájdalom ült volna e szavak és tettek hallatán. Nem szólalt meg, ám a fejében ugyanazok a gondolatok ültek, mint pár esztendővel ezelőtt:

"Ő csak egy kisfiú, Lucius."