Egy házi asszony naplója

2 fejezet

                            MOLLY

Mindenki jobban szereti az olyan történeteket,ahol a párok, heteket , hónapokat vagy talán éveket szenvednek.

És a végén könnyes befejezésel boldogan élnek míg meg nem halnak.

De én sajnos nem tudom mi vár a jövőben rám,csak annyit tudok,hogy ma éjjel sem alszom. Benjamin nem alszik nézi a tévét így én sem aludhatok, nehogy akor legyen krizise.

Így lassan felkellek ,csinálok egy kávét és vissza fekszem mellé az ágyba kávémal együtt és harminc évesen rajzfilmet nézek az én imádott nagy fiammal.

Mikor este olyan hamar el aludtam,nem gondoltam volna,hogy csak éjfélig fogok jól aludni de ez is jobb mint a semmi.
Nem is ébredtem meg mikor Marcelo haza jött. Gondolom vacsorázott és le feküdt aludni.

Gondolom ha majd olvassátok azt kérdezitek,hogy anya miért ilyent írt mikor Benjamin nem aludt,de úgy érzem,hogy most már sajnos le kell írnom,mert hanem meg fuladok,nem tudok tovább nyelni és csendben maradni,így lassan elkezdtem gépelni.

Holnapra gondolva el terveztem hogy mit is kell csinálnom,hogy mik is a teendőim.

Észre sem vettem mikor aludtam el csak arra ébredtem,hogy szól az ébresztő Benjamin-nak be kell adjam a gyógyszert,fel kellek meg mosom az arcom és előveszem a gyógyszert. Felébresztem a gyermeket be adom a gyógyszert és vissza fektettem és be takarom,én meg neki állok reggelit készíteni.

🌷🌷🌷🌷🌷🌷🌷🌷🌷🌷🌷🌷🌷🌷

Pár órával később szól a telefonom komasszonnyom hív.

-Halo -szolok belé.

-Szia zavarlak?

-Szia dehogy jól vagytok?- kérdezem vidáman. Piroskával mindig is jól ki jöttem. Azóta vagyunk barátok mikor meg  ismertem a férjemet,vagyis több mint 12 éve.

-Jol vagyunk. Azért hívtalak,hogy meg kérdezem,hogy nincse kedvetek el menni  a hétvégén a strandra?

El mosolyogtam,harmadik éve,hogy együtt járunk strandolni.

-Persze,ha kapunk fizetést persze,hogy megyünk.

-Alig várom -kacagta Piros. Neki is van két gyermeke. Ő mar elvált a volt férjétől és egyedül neveli a gyermekeket. Sokszor csodálom,milyen ügyesen csinálja. Meg egyeztünk,ha lesz fizetés akor megyünk,de már úgy vagyok vele,hogy oda teszem ha van mert nem biztos hogy lesz.

Két hónapban is elő fordult,hogy késett. Márciusban 18napot késett,júniusban  2 napot. Így már az sem biztos mind ,hogy az sem,hogy én már valaha leszek boldog.

Mondjunk ez sem teljesen igaz mert boldog vagyok mikor a gyermekek át ölnek,mikor a csajok azt mondják,hogy szeretünk anya. Vagy mikor Benjamin-nak sikerül valamit egyedül meg csinálnia.

Nekem könnyű őt meg érteni,de mivel,nem beszél így senki nem érti,hogy mit akar.

Igaz,a tavasszal végzett az élő készítővel,szeptemberben első osztályos.

De így is büszke vagyok rá,hogy halad és ügyesen alkalmazkodott.

Bár ha az iskolánál tartunk Lólám is elő készítős lesz szeptemberben. Anya nagy lánya,mondjuk ő úgy módja,hogy ő a főnök asszony. És mindig hálát adok a Jó Istennek,hogy ő van nekem.

De mind hármukért hálát adok a Jó Istennek. Mert ők teszik teljessé a világom.

Bár az apjuk is meg tanulta,mert pár hete össze vesztünk és pofon csapott. Erre a három gyermek össze csípték és össze harapták,úgy mintha valaki meg verte volna. Tiszta kék és zöld folt volt. Még most is kacagnom kell,hogy a gyermekek el rendezték,így legalább már tudja,hogy nem vagyok egyedül,már nem.

Ma délelőtt elmegyünk vásárolni,mert holnap Csíksomlyóra megyünk ezer Székely leány napja van,és székely ruhába öltözünk és megyünk, miért üljünk itthon azért,hogy mérgelődjek,hogy a férjem mindenkinek segít csak itthon nem csinál semmit, hát nem.

Inkább nem. Jobb lesz nekünk egyet kirándulni.
Úgy gondolom,ha már a sátrazást és koncertet végig tudtuk a gyermekekkel akor egy egynapos kirándulást is meg tudunk csinálni.

A nap úgy el telt,hogy észre sem vettem,csak akor amikor a férjem haza érkezett.

Vacsora még nem volt kész így rögtön kapott is okot,hogy miért üvöltsön.

-Arra sem vagy képes,hogy kész ételt készíts mire haza jövök!- kiabálta és a hűtő oldalára rá csapott. El sem tudom mondani,hogy hányszor hallottam ezeket a szavakat.

Nagy levegőt vettem és el fordultam,hogy veszekedès ne legyen belőle.

Inkább arra figyeltem,hogy mit csinálnak a gyerekek.
És egyre jobban be fészkelte egy gondolat a fejembe magát

. Mi is teszi tönkre a házasságokat?

Egy harmadik személy?

Vagy az hogy még untuk egymást?

Vagy az el hideg ülés?

Bármelyik jó válasz lehet rá ,de az én esetemben az az igazság,hogy amikor mindig csak az egyik fél ad csak szeretetet és gondoskodást akor egy idő után kimerül az ember és már az sem zavarja,hogy minden évben el felejtik a születés napját.

Vagy a karácsonyfa alatt nincs a számára semmi.

Évek is azt sugalja,hogy semmit nem érdemel,hogy neki nem jár semmi ,mert ő nem szeretetre méltó.

Gondolataimbol egy káromkodás ébresztett fel.
Oda fordultam és azt láttam,hogy a poharakat csapkodja.

-Mi történt?

-Az ,hogy nem tudod meg nevelni a gyermekeket,mert mindenek matatnak- ordibálta.

-Tudod nem egyedül csináltam,úgy hogy rész is vehetnèl ,hogy te is neveld őkőt ne csak én.

- Én dolgozók te vagy itthon velük,te kötelességed,te vagy az anyuka.- ezt a mondatot is már sokszor hallottam. Most meg az következik,hogy semmit nem csinálok de sokat el várok. Mert ő dolgozni jár én meg nem. Keserűen felkacagtam és szembe fordultam vele. Végig néztem rajta és nem értettem,hogy mit is szerettem benne,hogy három csodálatos gyerekünk lett és hatások is vagyunk. Ilyenkor érzem azt,hogy nem vagyok boldog ,hogy ő már lassan nem érdekel,hogy most már nem olyan fontos a számomra.

-Tudod az ,hogy te dolgozól nem mindig kibujo a dolgok alól. Az ,hogy ezzel takarózol még nem lesz,igaz és nem ment fel a kötelességeid alól.

-Te meg folyton vissza pofázol,te meg az ördögnek sem kellesz.

Na ez ujj volt. Nagy haragudtam,de úgy döntöttem fel sem veszem,csak kacagtam.

Évek alatt sok szép dolgot hallottam de ez volt a leg kedvesebb,hogy még az ördögnek sem kellek.

- Hát te az ördögnèl is rosszabb vagy mert neked kelletem nem? Elvettél feleségül és mégis lefeküdtèl velem. Nem is egyszer.-vigyorogtam rá. Nem szólt semmit csak kiment a fürdőszobába telefonálni,mint mindig ha igazam van. És lefekvésig kisem jött onnan.