Váratlan érzelmek/Tom Kaulitz

4. Színház

Reggel Gustav keltett hat után pár perccel. Egy jó reggelivel kezdtük a reggelt. Még ettünk a holnap utáni sportnapról beszélgettünk majd fél hétre kész is lettünk a reggelivel. Felmentem és elkezdtem készülődni. Már tegnap kiválasztottam hogy ma egy sima fekete egyberuhában fogok menni. Mivel ma megyünk a színházba és valami csínosba kell menni, és azt mondták egy sima fekete ruha jó lesz. Miután felöltöztem rávasaltam a hajamra majd jöhetett egy kicsi smink. Szokásos szempillaspirál, korrektor és egy sima szájfény.
-Emy kész vagy már? 7:40 van-mondta Gustav a konyhából.
-Ahaa, egy pillanat- szóltam vissza majd megfogtam a táskám és elkezdtem pakolni. Beraktam a szokásos dolgokat és már indultunk is Gustavval. Útközben Gustavval beszélgettünk, és elég gyorsan oda is értünk a sulihoz. Megláttam Billt a szokásos padunknál telefonozni, ezért elköszöntem Gustavtól és már mentem is Billhez. Mikor elindultam felé, Bill meglátott elkezdett integetni és közben mosolygott, nagyon aranyos volt.
-Sziaa- köszöntem Billnek nagy mosollyal.
-Sziaa sziveem- felállt és megölelt, majd leültünk a padra és szokásosan elkezdtünk beszélgetni. Már majdnem 8 óra volt és mi még mindig beszélgettünk.
- ti nem jöttök?-szólalt meg egy ismerős hang, felnéztem és Tommal találtam szembe magam.
-hova?- kérdezte Bill
- mindjárt jön a busz, és már létszám számolás van.- mikor ezt kimondta Tom oda néztem a suli elé és megláttam az osztályom. Gyors felálltam, elköszöntem a fiúktól és már mentem is az osztályomhoz. Rögtön elkezdtem keresni Petit de sehol sem találtam, ezért odaálltam a lányokhoz és elkezdtem írogatni Petinek de nem válaszolt. Megérkezett a busz és az osztályfőnök elkezdte sietteti az osztályt hogy szálljon fel mindenki, de a 9.esek még kint beszélgettek szóval nem értem miért siettetet minket.  Felszálltunk és mivel Peti nem volt itt ezért leghátra ültem a lányokhoz. Amint elindult a busz az volt az első hogy felhívtam Petit.
-Sziaa Emy, mizu?- szólt bele Peti a telefonba
-te meg hol vagy? Már rég elindultunk.- kérdeztem kicsit aggódva.
-sikerült lekésnem a buszt, ezért a 9.esek buszába vagyok, és pont Bill mellett ülök.-válaszolta
- Sziaa Emily- szólt bele Bill a telefonba
-haliii, akkor jó, majd a színházba találkozunk!- mondtam majd elköszöntünk egymástól és leraktuk. Nagyon megnyugodtam mivel azt hittem már történt valami, és nem jön. Az út unalmasan telt mivel egész végig azt hallgattam ahogy a lányok Tomról áradoznak. Már túl voltunk az út első felén  mikor az osztályfőnök kiosztotta a jegyeket amin rajta volt hogy ki hol fog ülni. Össze vissza voltak a jegyek ezért azt mondta hogy ha valakik elszeretnék  cserélni most cseréljék hogy később ne legyen kavarodás. Az én jegyem bal oldalt, 5. sor 2. székéhez szólt. Nem cseréltem el senkivel mivel nekem igazából mindegy volt hogy hol ülök.
Eközben Billéknél
-hallod a te jegyed melyik üléshez szól?- kérdezte Bill Petitől kíváncsian.
-jobb oldal, 7. sor. Neked?- kérdezte Peti
-ahjj nekem bal oldal, 4. sor 2. szék. Na várj.-mondta Bill majd hátra  fordult testvéréhez
-hallod Tom, neked hova szól a jegyed?
- 7. sor, jobb oldalt. Mert?
-Ezazz, nekem bal oldal, 4. sor. Nem cserélünk? Mert halottam hogy pár haverod is arra ül- mondta Bill izgatottan
-nekem mindegy.- mondta Tom majd cseréltek jegyet.
Emilynél
Az út unalmasan telt, de végre megérkeztünk. Nagyon nagy tömeg volt, de sikerült bejutnunk a színházba. Meg is kerestem a helyem és leültem. Nem a legjobb hely, mivel jobb oldalamon i egy fiú osztálytársam ül, akivel nem igazán vagyok jóban, bal oldalamon pedig a 9.esek osztályfőnöke. Kerestem Billt a szememmel reménykedve hogy közel ül hozzám de teljesen a másik oldalt ült. Pár perc múlva el is indult a színdarab. Nagyon jó volt de azért volt pár unalmas rész. Viszont nagyon zavaró volt hogy az előttem ülő fiúk végig beszéltek. A mellettem ülő tanár párszor halkan oda is szólt nekik. Mikor legutoljára szólt oda mind a három fiú hátrafordult. Ádám, Levente és Tom volt az. Igazából Tom nem is beszélt, csak Levente és Ádám rajta keresztül , mivel ő ült középen. Ádám hirtelen hangosan fel nevetett ami a mellettem levő tanárnak nagyon nem tetszett mivel halkan felállt, és azt mondta "Tom állj fel és helyetcserélünk, nem értem miért nem lehet csendben lenni." Evvel a lendülettel a tanárnő beült Tom helyére Tom pedig mellem. Néztem tovább az előadást majd felkapcsolodtak a lámpák és jöhet a húsz perces szünet. Minden nagyon kaotikus volt, mindenki ment mindenhova, közben pedig az előttem ülő tanár éppen le szidta a kettő fiút, ezért Én úgy voltam vele hogy nem megyek sehova, várok kicsit még a tömeg kimegy és akkor én is lehet körbenézek vagy valami. Éppen elkezdtem telefonozni mikor a mellettem ülő fiú megszólalt.
-neked eddig hogy tetszik?- kérdezte majd elkezdtünk beszélgetni. Én is megkérdeztem tőle hogy neki hogy tetszik eddig, de igazából én azt hittem nem is figyel, viszont egy jó és érdekes véleményt mondott. Nagyba beszélgettünk mikor valaki megszólalt
-hallod Tom, nem jössz?- kérdezte Ádám
- bocs, de most nem- mondta Tom és vissza fordult felém de Ádám nem hagyta
- mi, most miért?
- nem látod hogy Emilyvel beszélek?- válaszolta nyugodtan Tom.
-de ez most komoly, miér- kezdte felemelni a hangját Ádám, de Tom a szavába vágott
- ne kezd, egy színházba vagyunk- mondta nyugodtan Tom majd Ádám elment
-nyugodtan elmehettél volna- mondtam Tomnak furcsálva a szituációt
-neem, jó itt beszélgetni veled. De amúgy valaki hív.-mondta majd a combomon levő telefonra mutatott ami tényleg csörgött csak le volt némítva. Bill volt az, szóval fel vettem.
-merre vagy?- szólt bele Bill a telefonba
-nem mentem sehova, itt beszélgetek Tommal. Mert? 
-gyertek ide a kisbolt izéhez, itt megvárjuk titeket.
- várj mi? Milyen kisbolt?
-tudoood, a bejárattól nem messze ahol árulnak ilyen bögréket, képeslapokat, pólókat meg ilyeneket. - mondta Bill
- várj én tudom az hol van- mondta Tom
- rendben akkor megyünk- mondtam Billnek majd leraktam a telefont és elindulunk Tommal. Rossz irányba mentünk és valahogy sikeresen a második emeleten lyukadtunk ki. Össze-vissza mentünk és miközben kerestük azt a helyet nagyon jókat nevettünk. Egy 5-10 perc keresés után végre megtaláltuk azt a helyet de Bill nem volt ott ezért újra felhívtam.
-itt vagyunk, te merre vagy? - szóltam bele a telefonba.
-jaaa, mi már itt vagyunk, ahogy kijössz a színházteremből vannak ilyen kanapé szerűségek. Na ott.
-ahjj, jókor szólsz. Akkor oda megyünk de ne menj sehova! - mondtam majd leraktam a telefont és elindultunk Tommal újra. Szerencsére pár perc alatt meg találtunk Billéket, és oda is ültünk hozzájuk, de nem sokáig, csak egy 5percre mert vége lett a szünetnek. Visszamentünk és leültünk a helyünkre és indult a színdarab. Nagyon jó és izgalmas volt. Nagyjából egy óra múlva vége lett és elkezdtek sorakozni az osztályok ezért elköszöntem Tomtól és odamentem az én osztályomhoz.  Oda álltam Peti mellé és már indultunk is ki az épületből. Beszálltunk a buszba és elindultunk. Szerencsére most Peti mellett ültem ezért jól és gyorsan telt az út.  Vissza értünk a sulihoz. Ilyen 1 óra körül volt. Elköszöntem mindenkitől, Petivel meg beszéltem pár szót majd elindultam a szokásos padunkhoz ahol nagy meglepetésemre Gustav és Georg ült.
-sziasztook, hát ti?- mentem oda hozzájuk
-Sziaa, rövidített óráink voltak. Na de Bill és Tom?- kérdezte Gustav
-még nem ért vissza a buszuk de mindjárt itt vannak.-mondtam majd leültem hozzájuk
-na és milyen volt a színház?-kérdezte Georg majd elkezdtünk beszélgetni. Pár perc múlva megérkeztek a fiúk szóval elindultunk. Billékhez mentünk mivel ott próbálunk a holnapi előadásunkra. Igazából olyasmi lesz mint egy koncert de  egy teljesen más helyen lesz, és nem is énekelünk olyan sok számot, mivel amúgy suli időben nem szoktunk hétköznap koncertezni. Út közben beszélgettünk majd odaértünk. Be mentünk majd fel mentünk a stúdióba. A próba nagyon jól ment, eljátszottunk pár dalt amivel 1 óra alatt kész is lettünk.
-nézünk egy filmet?- kérdezte Bill. Persze mindenkinek igen volt a válasza. Lementünk a nappaliba, én és Bill vittünk nasikat, a fiúk meg beraktak egy filmet. Megnéztük a filmet ami amúgy eskü jó volt, és mivel már mindenki éhes volt úgy gondoltam csinálok valami kaját. Megkérdeztem mit ennénenk de mindenki azt mondta hogy mindegy ezért úgy voltam vele hogy csinálok vacsorára tükörtojást. Még csináltam Bill ott ült a konyha asztalnál és beszélgettünk. Mikor kész lett mind leültünk és megettük. A nap nagyon gyorsan eltelt. Én és Gustav estefelé elindultunk haza. Úgy döntöttünk ma is nálunk alszunk. Mikor haza értünk elmentem hajat mosni és megcsináltam az arcápolási rutinom majd elmentem aludni.