Váratlan érzelmek/Tom Kaulitz

15. Ezt nem kellett volna..?

Pár óra eltelt, és már elindultunk az interjúra. Már nem esik az eső, és szépen kisütött a nap. Épp a fiúkkal, de leginkább Tommal átbeszéltük hogy miket fogunk mondani. Egy 20perc után meg is érkeztünk a helyszínre. Be mentünk, és elkezdődtek az előkészületek. Először is megcsinálták a sminkem, ami egy szokásos alapból állt, szempillaspirálból, egy vöröses rúzsból. A szemem még kapott egy kis csillogós, szürkés sminket. A hajamat kivasaltak és szépen beállítottak. A szettem egy kicsit bő, fekete bőrnadrágból és egy fekete tapadós felsőből állt, ami kicsit ki van vágva a mellkasomnál. Nagyon tetszett a végeredmény, és időben készen is lettem. A fiúk is nagyon jól nézték ki! Az interjú előtt csináltak rólunk pár képet, és felvettek pár videót a Tokió Hotel YouTube csatornájára is. Az ajtó elé álltunk, és mielőtt be mentünk, mindenkivel össze néztünk, villámgyors átbeszéltük azt amiket elterveltünk, és kezdődhet is a színjáték. Elérkezett az idő, és be mentünk a nagy tágas terembe, ami tele volt emberekkel. Helyet foglaltunk kettő nagy kanapén, ami nagyjából egymás mellett volt, a terem közepén, vele szembe egy kisebb kanapéval, amin egy mosolygós, nagyjából az ötvenedik életévében járható férfi ült. Visszaszámoltak, jöttek a fények és már indult is. Az egyik kanapéra Bill és Gustav, a másikra pedig mi ültünk. Én Tom és Georg között ültem, és Tom lazán átkarolta a vállam majd dobott felém egy "biztató" féloldalas mosolyt. Mi csak Billre néztünk, és már kezdte is a mondandóját.
-sziasztok, mi vagyunk- kezdte el Bill
-a Tokio Hotel- fejeztük be közösen. A műsorvezető elmondta a szokásos szöveget, és el is indult az interjú. Ez az interjú elég izgalmasnak ígérkezett, mivel nem csak a kérdésekre kellett úgy válaszolniuk mintha együtt lennénk, de úgy is kell viselkedjünk Tommal. Az interjú első felében át karolt Tom, párszor egymásra mosolyogtunk, és össze néztünk, amit nehéz volt kibírni nevetés nélkül. A második felében már a keze a lábamon, pontosabban a combomon volt. A műsorvezető egyre többet nézett oda ránk. Amúgy nagyjából minden jól ment, szokásos kérdések voltak, beszéltünk koncertekről, hogy milyenek szoktak lenni a hétköznapjaink, és hasonlók. Össze vissza kérdeztek mindenkitől, és felém is érkezett pár kérdés. Voltak jó és alap kérdések, mint például hogy milyen együtt élni négy fiúval, meg hasonlók, de személyesebb dolgokra is rákérdeztek, mint családi dolgok, és komolyabb témákra. Beszéltem már ilyenekről, persze egyáltalán nem sokat, és nem részletesen, viszont előfordult már, de akkor is csak olyan interjúkban, ahova csak engem hívtak. Próbáltam kikerülni ezeket a kérdéseket. Éppen már egy kis ideje régi albumokról és számokról beszélgettünk, mikor csak megérkezett az a várva várt kérdés.
-rendben, köszönöm.- fordul felénk a férfi.-van itt pár kérdés, amire minden rajongó kiváncsi. Emily, és Tom, lehet pár kérdésem hozzátok, kettőtökről?- mosolygott ránk a férfi, és az emberek suttogni kezdek.
-persze- felelte Tom, én pedig csak bólogattam.
-igaz hogy együtt vagytok? Mióta tart ez kettőtök közt? És miért csak most tudtuk meg?-szegezte felek a műsorvezető a kérdéseket. Tom rám nézett, "jelezve" hogy én válaszoljak.
-igen együtt vagyunk, már hetek óta. Nem nagyon szerettük volna addig bejelenteni, még nem biztos a dolog, viszont mostmár úgy éreztük hogy itt az ideje.- válaszoltam azt, amit meg a fiúkkal megbeszéltünk.
-hát ez csodálatos! Sokan örülnek nektek, beleértve engem is, viszont mit gondoltok, a rajongók hogy fognak reagálni? Mivel az egy beismert tény, hogy Tom sok tini lány szívet elrabolta, és nem biztos hogy örülni fognak ennek. És persze azok se, akik Emilybe szerelmesek.- nézett felénk a műsorvezető. Kínosan éreztem magam.
-hát majd meglátjuk hogy reagálnak a rajongók, viszont a reakciójuk nem fog változtatni a kapcsolatunkon.- felelte Tom lazán. Mindig is olyan irigy voltam hogy a fiúkra hogy ilyen könnyen mennek az ilyenek. Ők sose izgultak annyira, és mindig olyan lazán válaszolgatnak. Nekem valamiért ez sose ment, mindig izgultam, pont úgy ahogy most is. Most a műsorvezető éppen a többiektől kérdezik hogy "változtat-e a bandán hogy Emily és Tom együtt vannak". Csak hallgattam a fiúk válaszát, és közben kattogott az agyam, imádkozom azért, hogy ne jöjjön még egy rossz vagy kellemetlen kérdés.
-nyugi, ne izgulj. Eddig minden jól megy, és már mindjárt vége az interjúnak.-hajolt oda hozzám Tom, és súgta fülembe a szavait, még a keze áttért a kezemre, amit lassan simogatni kezdett, úgy tűnik észrevette hogy ideges vagyok. Én csak rámosolyogtam, jól estek a szavai.
Még volt pár kérdés ami velünk volt kapcsolatos, és olyan is ami a bandával, majd elköszöntünk, a műsorvezető elmondta a szokásos búcsúzó szöveget, és kimentünk a teremből vissza az öltözőkbe. Nagy kő esett le a szívemről, mikor végre kiléptem abból a teremből, a kamerák, és a sok emberek elől, vissza a színfalak mögé. Vissza mentünk az öltözőinkbe, összeszedni a cuccainkat. Megfogtam a táskám, vissza raktam bele a dolgokat amiket magammal hoztam, és visszamentem a többiekhez. Mind a négy fiú ott volt, és épp a műsorvezetővel kacagtak valamin, azután hogy a műsorvezető megköszönte hogy eljöttünk.
-naa Emy, kész vagy?- lépett oda mellém Bill. Én csak bólogattam, és mikor elkezdtem volna beszélni, meg hallottunk egy női hangot.
-üdv! Emily Schäfer és Tom Kaulitz, készíthetünk önökkel egy gyors kis pár kérdéses interjút?- lépett oda mellénk egy fiatal, gyönyörű nő. Mi csak össze néztünk a fiúkkal és mindenki bólogatott. Tom megragadta a kezem és elindultunk avval a nővel, és kettő kamerás férfival egy kicsit arrébb. A nő beszélt a kamerának pár alap dolgot, majd felénk fordult.
-milyen érzés volt végre kimondani, és beszélni arról hogy együtt vagytok, ennyi titkolózás után?- kérdezte a nő, majd félénk nyújtotta a mikrofont.
-már elég sok ideje titkoljuk ezt, és nagyon jó érzés volt beszélni erről, és végre hivatalosan kimondani hogy Emily a barátnőm.- mondta Tom miközben átkarolt a derekamnál. Én csak mosolyogtam, és elkezdtem érezni azokat a hülye pillangókat újra a gyomromban. A nő csak ránk mosolygott, és kuncogott párat, kedvesnek tűnt, és most egyáltalán nem éreztem magam idegesnek.
-hogy látjátok, változtatni fog-e valamit a bandában az hogy együtt vagytok?-jött a következő kérdés.
-a fiúk nagyon elfogadok, és örülnek nekünk. Nem változott semmit a banda emiatt.- feleltem.
-ez szuper! És hol volt az első randitok?- kérdezi, majd elem nyújtsa a mikrofont
-az első randi?- néztem a nőre. Basszus, elfelejtettem hogy ide mit beszéltünk, csak rá néztem Tomra, aki engem nézett és próbált nem nevetni -a legeslegelső randink egy vidámparkban volt, viszont akkor még hivatalosan nem voltunk együtt.- feleltem a rögtönzött válaszom, és nem néztem Tomra, mivel tudtam hogy akkor száz százalék hogy elnevetem magam.
-mi volt az amitől egymásba szerettetek? Mikor, és mitől kezdetek azt érezni hogy több van köztetek mint barátság?
-hát igazából meg pár hónapja, nagyjából tavaly október óta, én voltam az aki elkezdett Emily iránt többet érezni, és utána meg már csak jött minden magától. Igazából Emynek rengeteg jó tulajdonsága van, szóval nagyon nehéz lenne csak egy dolgot kiemelni ami tetszik benne.- felelte Tom, még szerencse hogy az ilyen kérdésekre is felkészültünk. Én csak mosolyogtam Tomra, majd vissza néztem a nőre, aki kedvesen mosolygott ránk.
-ez nagyon aranyos. És Emily, téged nem zavar hogy ennyi lány veszi körül Tomot, és hogy ennyien szerelmesek belé?
-persze kicsit zavaró, de amúgy ez teljesen oké. Úgy értem, megértem hogy miért szerelmesek ennyien belé.- rögtönöztem a válaszom, mivel ilyenek persze az eszünkbe se jutottak. Próbáltam komoly arcot vágni, de mikor meghallottam hogy a mellettem álló fiú, Tom halkan nevetgél, akkor már ott volt az arcomon az a mosoly, amiből észre lehet venni hogy visszatartom a nevetést.
-értem, az utolsó kérdésem az, hogy ki tette meg az első lépést?
-én.- vágta rá Tom amire én csak bólogattam.
-értem. Köszönöm hogy válaszoltatok a kérdéseimre. -mondta a nő és evvel le is zártuk az interjút. Gyors vissza sietünk a többiekhez akik már az ajtók előtt álltak. Mikor oda értünk ki nyitottak és először Bill, Georg, Gustav, én és végül Tom be mentünk a nagy terembe ami tele volt rajongókkal. Sorba álltak és mi is sorba mentünk és mindenkinek adtunk aláírást. Ilyen szinte minden interjú előtt/után van. Minden oké volt, mindenki beszélt és videózott. Persze jött pár kínos kérdés is.
-hé Emily, Tom jól csókol?- kérdezte az egyik lány akinek épp aláírást adtam. Én először csak nevettem, majd meghallottam Tom nevelését is aki épp egy másik lánynak adott aláírást mellettem.
-ez maradjon inkább az én titkom.- feleltem a lánynak magabiztosan, de belül nagyon kínosan éreztem magam. Persze ekkora már Tom hangosan nevetett.
-Emily, szerintem nem kéne együtt lenned Tommal, mindenki tudja hogy egy játékos, és csak kihasználja a lányokat.- mondta egy fiú. Én csak rá néztem és felvontam a szemöldököm. Jó igaz, Tomnak volt pár hasonló időszaka, de azért ezt nem mondanám.
-már hetek óta együtt vagyunk, és más lányra nem is gondoltam azóta, csak rá, szóval azért ne túlozz. -mondta neki Tom. Amint ezt kimondta éreztem hogy Bill ide nézett, ezért csak én is rá néztem avval a nézéssel, ami mindent elárul. Ezen kívül nem volt semmi, már indultunk is vissza Tomékhoz. Jó hosszú volt ez az interjú, de legalább túl estünk rajta. A kocsiba visszafelé csak énekelgettünk és el voltunk.
-halljátok. Dávidnál ma lesz egy kis házi buli, és kb az egész iskolát meghívta, bele értve minket is, megyünk? 9kor kezdődik.-szólalt meg Bill. Még csak fél hat, szóval van addig idő. Mindenki beleegyezett. Az út gyorsan eltelt és már meg is érkeztünk. Be mentünk a házba, és a fiúk leültek a konyhába beszélgetni. Én és Bill meg az ajtónál álltunk.
-sok sikert! Majd mesélj el mindent! -mondtam Billnek, aki bólintott és megölelt. Ezután megfogta a cuccát, és már el is hagyta a hazát, és elment a randijára Dominikkal. Az idő gyorsan eltelt, kb az egészet végig beszélgettünk, és sorozatot is néztünk. Szerencsére nem kellett készülődni, mert már mindenki elég bomba volt. Ugye ez miatt át se húztam az interjús ruhám, mert jó lesz a buliba. Kilenc körül meg is érkezett Bill, szálltunk is be a kisbuszba, és el is indultunk. Én Bill mellett ültem, velünk szembe a másik három fiú, és a kedvenc sofőrünk vezetett.
-Bill mond már, mi volt a randin? Megöl a kíváncsiság.- fordultam rögtön Bill felé.
-tényleg Bill, mesélj! Én és Gustav még azt se tudjuk kiről vagy miről van szó- mondta Georg
-oké oké. Szóval, ugye nemrég voltam Dominikkal egy randin, és elég sokat beszélgettünk. A randi vége fele megcsókolt és össze jöttünk.- mondta Bill mosolyogva, de azért kicsit halkabban.
-NAJOO, MIVAN?! De várj.. nem úgy volt hogy Peti?- néztem Billre, miközben szó szerint le voltam sokkolodva. Örülök neki persze, de azt hittem végül akkor Petit szereti.
-mivan? Peti? Ő hogy jön ide?- kérdezte Gustav összezavarodottan. Mindenki csak nézett Billre meglepődött arccal.
-tényleg, nem úgy volt hogy Peti?- kérdezte Tom is már össze zavarodva.
-ahjj nem tudom. Bármint úgy érzem hogy Petit szeretem, de egyszerűen nem tudtam nemet mondani. Rossz döntést hoztam? Úgy érzem Dominikkal is van valami.- mondta Bill. Úgy tűnik már ő is össze van zavarodva. Gustav meg Georg már nem is mondtak semmit, csak próbálják megérteni mi történik.
-nem hoztál rossz döntést.- mondtam de Tom rögtön a szavamba vágott
-szerintem igen.
-miért?- rögtön Tomra néztem. Lehet Petit szereti, de ha Dominikkal is úgy érzi hogy van valami, akkor lehet nem volt hiba az hogy belement.- szerintem nem. Bármint igen, Peti jobban illik hozzád, de Dominik se rossz választás, főleg nem a mai randitok után.
-most akkor mivan? - néz egyszer rám, egyszer Tomra Bill.
-Dominik teljesen rossz választás. Figyelj, ismerem. Egy baráti társaságba vagyunk.- mondta határozottan Tom. Bill arckifejezése megváltozott, és már ő se tudja mivan.
-Tom, ne akard megmondani Billnek hogy kit válasszon.- mondtam, miközben rá néztem.
-én csak jót akarok. Dominik egy hímkurva. Nemrég egyszerre három kapcsolata volt. Mindenkit csak megcsal.
-nemet kellett volna mondanom..- mondta Bill miközben lenézett. Tudom hogy Bill szerelmes Petibe, szóval ez tényleg egy nehéz helyzet.
-szakíts vele.- mondta Tom
-Tom! Ne mond már meg neki hogy mit csináljon- förmedtem rá újból.
-de nem érted? Ő csak kalandokat keres, és csak kihasználja őket.- kezdte felemelni a hangját Tom
-mert te régebben mit csináltál?- vágtam a szavába. Hirtelen síri csönd lett és minden szempár rám szegeződött. Ez túl sok volt? Persze, nagyon sok volt. Tom csak nézett rám, és az arcáról nem tudtam leolvasni semmit.
-meg jöttünk- hallottuk a sofőr hangját és a fiúk elkezdtek kiszállni.
-Tom, én..- néztem rá
-mindegy- vágott bele a szavamba Tom, majd kiszállt. Basszus ezt eléggé elrontottam. Kiszálltam én is, és odamentem Bill mellé, aki csak belém karolt és elindultunk be. Mi hátul mentünk, és nem szóltunk egy szót se.
-ezt nem kellett volna, igaz? Eléggé elrontottam..- súgtam oda Billnek.
-nyugi, nem rontottál el semmit.- nézett rám aranyosan. Ezen kívül nem is mondtunk más, kivéve még egyszer megszólalt Bill.
-amúgy nagyon csini vagy! Gyere, bulizzunk egy jót! -súgta oda nekem. Mindig tudja hogy kell mosolyt csalni az arcomra. Én csak bólintottam, majd be mentünk a buliba a fiúkat követve. És itt meg nem is gondoltuk volna hogy rosszul fog végződni ez az este...

Itt az új rész, kicsit késve, viszont remélem tetszett nektek!
Csók puszi ölelés sziveim💋