- Nina!
- Igen?
- Válaszolj!- s közben simogatott tovább.
- Mi volt a kérdés?- karcos mély nevetés érkezett tőle. Keze megált a mozgásban, mire kibújva nyakából szemébe néztem.
- Akarod hogy kényeztesse...
¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
Reggel egyedül ébredtem. Az ágy gyűrött volt. Mosolyogva érintettem meg a párnát, miközben az estére gondoltam. Mint egy tini lány, mosolyogva nyújtózkodtam jobbra-balra az ágyban. Majd magamra kaptam Kornél egyik fekete pólóját, és lesétáltam a nappaliba.
Lent hűlt helye volt. Már csak az asztalon várt egy cetli, amit nagy valószínűséggel ő irt. Kezeim közé fogva elolvastam.
Szerelmem!
Korán keltem, mivel bogarat ültettél a nyaralásunkkal a fülembe. Eljöttem az irodába, hogy még alá írjak néhány papírt. Délre készülj el, és pakolj be mindkettőnknek egy szép nagy bőrőndbe szerelmem, mert megyünk pihenni!
Sietek haza! Szeretlek!
Döbbentve olvastam a sorokat. Azt hittem rosszul olvasok. Vagy, talán összekevertem a betűket. Ám egy dolog járt a fejemben: ez az ember megbolondult! Időm se volt reggelizni, ugyanis délelőtt kilenc óra volt. A fejemet fogva, nevetve vettem célba a fürdőt. Leborotválkoztam, majd hajat is mostam. Ezután villám sebességgel kerestem elő vizes hajjal a bőröndött, amit végül az ágy alatt találtam meg. Fogalmam sincs hány napra megyünk és hova, így egy hétre való ruhát pakoltam be mindkettőnknek. 11 óra volt, mire visszatértem a fürdőszobába hajat szárítani. Szépen egyenesre vasaltam, majd felvettem egy hosszú piros ruhát.
A táskámba beraktam még a telefon töltőket, majd levittem a konyhába a bőröndőket. Gyorsan összedobtam egy szendvicset magamnak, és miközben elfogyasztottam, jóképű és elegáns férjem betoppant.
- Jó étvágyat szerelmem!
- Köszönöm!- a kezemet a szám elé helyezve válaszoltam. Majd lenyelve a falatot rámosolyogtam. Oda jött hozzám, és lehajolva hozzám egy puszit adott homlokomra.
- Megkaptad az üzenetemet? -kérdezte, mire csak mosolyogva a csomagok felé biccentettem.
- Hogy tudtad ilyen gyorsan elintézni?
- Az az én titkom bébi.- kacagva rám kacsintott, majd egy csókot nyomott számra. – Felmegyek lefürdök. Addig csinálsz nekem is egy szendvicset?
- Persze.-megfogva tarkóját lehúztam még egy puszira, majd hagytam hogy tovább menjen. Míg szendvicsét készítettem, sokként ért egy gondolat. Mi lesz így Bolyhossal? Amint Kornél frissen átöltözve újra láthatóvá vált számomra, rögtön meg is kérdeztem.
- Én már rég előtted járok.-nevetett.- Apa jön majd érte este, náluk lesz nyugi!
- Mond csak!- megnyugodva oda settenkedtem hozzá, miközben leült a székre, s hátulról átkaroltam.– Szuperhős vagy talán, hogy egy délelőtt alatt mindent el tudtál intézni?- kacagva végig simítottam mellkasán, majd érdeklődve vártam válaszát.
