Beyond the upside down

XIII. fejezet

Alice Brooklyn Hopper

Amint a Wheeler lakáshoz értem indultunk is ahoz a bizonyos házhoz amiről Nancy az úton világosított fel.

-Aha, ez tökre nem para - mondta Steve, majd az ajtóhoz mentünk s kiszedtük a szegeket, hogy be jussunk oda - Pontosan mit keresünk itt ebben a romhalmazban? - kérdezte

-Nem tudjuk, de azt igen, hogy Vecnának nagyon fontos - mondta Nancy

-Mert Max látta Vecna vörös elméjében? - kérdezett vissza

-Nagyjából

-Remek - tette továbba a dolgát

-De legalább megtudjuk, hogy hol van Vecna, és hogy miért tért vissza - mondtam

-És hogy miért ölt korábban - egészített ki Dustin - és hogy hogyan állítsuk meg, mielőtt visszajön

-De ugye szerintetek nincs a házban? - kérdezte Lucas

-Majd kiderül - mondta egyhangúan Max

-Mehet? - kérdezte Steve tőlem, én pedig bólintottam majd elengedtük a fa lapot ami hangosan csapódott a földön, s meg láttuk. A rósza ablak. - zárva van - probálta meg kinyitni Steve - kopogjak, hátha itthon vannak? - de kis humoros

-Nem kell - monda Robin kezében egy téglával - meg van a kulcs

-Hey, ne - mondtam - egy csatt is meg teszi - vettem ki a hajamból a csatott s zsebemből pedig a ház kulcsom - ha ezt ide szorítom akkor elvileg kikell, hogy nyíljon - mondta de nem jött össze - oké kell az a tégla - adtam fel majd Robin eldobta a téglát egyenesen az ablaknak, Steve pedig a résen keresztül kinyitotta az ajtót

-Gyertek - engedett be

-Úgy tűnik nem fizették az áramszámlát - mondta Lucas, erre Dustin felkapcsolta a zseblámpát

-Honnan van zseblámpátok? - kérdezte Steve

-Neked mindent külön kell mondani ember? - kérdezte Dustin - nem vagy gyerek

-Köszönöm - mondta Steve

-Hé - szóltam neki - tessék, nálam van kettő is

-Nálam is volt de mindegy jó ez így - mondta Dustin

-Mindent csak úgy itt hagytak - mondta Nancy

-Gondolom a hármas gyilkosság után nem lehetett eladni... - adott egy ésszerű választ Robin

-Srácok - szólt Max - ugye ezt ti is látjátok? - állt meg egy óra előtt

-Igen - monduk egyszerre Steveel

-Ez volt az az óra amit láttál? - kérdeztem, majd bólintott

-Végülis csak egy óra, ugye? - probált nem feszült dolgot mondani Robin, majd közelebb ment s letörölte a poros üvegét - egy átlagos óra, ami régi - nézett ránk

-De miért fontosak neki az órák? - kérdezte Steve - Vecna lehet, egy órás, vagy ilyesmi?

-Megoldottad az ügyet, Steve! - mondta Dustin

-Egyenlőre csak azt tudjuk, hogy a válaszok itt vannak - nézett körbe Nancy - valahol. Okés mivel páratlanul vagyunk osszátok el normálisan a csapatot. Robin te velem jössz az emeletre - indultak el

-Gyere menjünk - indult el Max és Lucas, igy hárman maradtunk

-Sóhajtottál? - nézett dühösen Dustin

-Nem, dehogy - mondta mellettem Steve - gyere

-Miért sóhajtottál?

-Nem sóhajtottam

-De hallottam - állította Dustin

-Csak mindig együtt vagyunk - trappolt a lépcsőn

-És ez baj? - jött utánunk Dustin, lemaradva

-Csak jó lenne néha kicsit variálni - mondta a tökéletes tervet

-Szóval unalmas vagyok - mondta Dustin - egyébként itt van Alice, ugyhogy nem csak velem vagy

-Tudom...

-Steve - állítottam meg - nyugi - fogtam meg a kezét - jó, hogy velünk van Dustin

-De mindig ez van, soha nem lehetek mással csak ezzel a tök fejjel..

-Te most tök fejnek neveztél? - állt meg mellettünk Dustin

-Inákbb menj tovább - nézte szigorúan Steve

-Erről beszélek, hagyd hogy velünk legyen. El van a saját kis világában de jobb hogy velünk van. Legalább van egy ész a csapatban - mosolyogtam - na fel a fejjel, és indulás, Vecna senkin nem kegyelmez - nevettem

-Ez nem vicces - nézett fa pofával

-Tudom, na nyugi minden rendben lesz - puszitam meg az arcát majd Dustin után mentem - találtál valamit Dustin? - kérdeztem tőle

-Eddig még semmit.....