Beyond the upside down

XXI. fejezet

Jim Hopper

Egy orosz katona most mondja el a szabályokat, aminek a felét sem fogom beltartani, hisz teljesen feleslegesek.

-Reméljük, meghallgatták az imáid, amerikai - mondta Enzo, majd hallotuk a hangját ott térdeltünk egészen addig, míg a riasztó megnem szólalt. Enzo a kulcsért nyúlt majd a fegyverekért indultunk - Amerikai - dobott egy lándzsát, majd kinyilt a kapu ami a szörnyet rejtette

-Mint a régi szép időkben - mondtam magamba

-Mehet amerikai - mondta Enzo, én pedig meg akartam gyújtani az agyanyot ami alkohollal áztattam be

-Gyerünk - próbálkoztam de semmi - gyerünk, gyerünk

-Ugye nem most fogyott ki öngyújtó? - kérdezte Enzo

-Gyerünk már - erőszakoskodtam - gyerünk - de egyszerűen semmi, majd kijött - gyerünk már, gyerünk - majd meggyúlt - ezaz - majd a demogorgon felé mentem - vissza - toltam a pofájába - vissza! Tünj el innen! Takarodj! - kiabáltam - Vissza! - de elugrott előlem - Enzo - mondtam neki - a kapu - majd felvett egy csákányt s próbálta kifeszíteni addig én távol tartottam a szörnyet, de mindekivel végzett igy felém szaladt - maradj ott! - kiabáltam - vissza! Vissza! Tünj innen! - toltam neki a lándzsát - Takarodj, te rohadék! - mentem felé - kifogunk futni az időből - kiabáltam Enzonak

-Probálkozom! - majs hallottam ahogy eltörik a csákány

-Takarodj! - kiabáltam - Vissza!

-Amerika - kiabált Enzo, mert kinyilt az ajtó

-Vissza! - tartottam fel, míg benem értem, majd vissza csukták az ajtót, de az a szarházi vissza feszítette, viszont a lándszán elaludta a láng. Nem volt jobb ötletem, bele dobtam a szájába, majs végleg becsukódott az ajtó.

-Egy pillanatra tényleg azt hittem hogy csoda történt, de át kerültünk csöbörből börtönbe - mondta majs újra kinyilt egy ajtó

Eléáltam, hisz kitudja ki leher a másik végén, de egyáltalán nem rá számítottam. Az ajtó túl oldalán Joyce állt. Először mem hittem a szememnek, de utána igen. Ott állt előttem. Rá néztem, láttam a szemeiben a boldogságot. Közel húztam magamhoz, majd szorosan megöleltem.