XXXII. fejezet

27 1 0
                                    

2 nappal később

Két nappal azelőtt mikor vissza jöttünk Hawkins teljesen szét szakadt. Olyan mértekű földrengést okozott Vecna, hogy Hawkins élhetettlenné vált egyes helyeken.

-Találtunk még pár holmit a padláson Nance - mondta Nancy anyukája

-Okés, köszi - hozta a kocsihoz

-Ti rendeltetem pizzáz? - kérdezte

-Pizzát? - kérdeztem

Majd megláttuk a pizzást kocsit. Mikor nyílt az ajtó, 4 fiú és egy lány szálltak ki belőle. Megmerem kockáztatnu, hogy az a lány szupererővel rendelkező lány.

-Ő a lány? - kérdeztem Stevet

-Igen - ölelt át

-Értem, és ők... - néztem a többi fiúra

-Ő Will és aki Nancyvel beszél ő a bátyja Jonathan. Ő pedig - mutatott a fekete hajúra - Nancy öccse - nézett rám - a hosszú hajúról fogalmam sincs

-Értem, menjünk adjuk oda az adományokat

-Rendben - csókolt meg majd beültünk a kocsiba s elindultunk a sulihoz

Amikor bementünk mentünk mindenhol kétségbe esett embereket láttunk. Valaki a család tagjaikat keresték, valakik csak probálják feldolgozni mi is történt az elmúlt napokban.

-Üdv! - köszönt Robin

-Üdv! - mosolygott az asztal mögött álló lány

-Ezek takaró, és lepedők - mutatott a dobozára - vannak ruhák, és gyerek játékok - tolta oda a másik két dobozt

-Ezek pedig párnák és pár cipő - tettem le én is dobozom

-Minden rendszerezve van. Köszönjük! - mondta a hölgy - magának pedig külön köszönjük Alice rendőrnő

-Nagyon szívesen, valahogy tudnánk még segíteni? - kérdeztem

-Persze, mehettek ruház válogatni, és ételt készíteni

-Rendben köszönjül - mosolyogtam - kijöm velem ruhát válogatni?

-Majd én megyek - mondta Steve

-Oké, akkor én megyem kaját csinálni

-Rendben, akkor jöjjenek - jött oda egy nő - ide a csecsemő, gyermek, nő, férfi, és ha valami rossz állapút azt dobjátok bele a zsákba

-Rendben, köszönjük - mondta Steve

-Nézd csak - mutattam Robinék felé

-Végre beszélnek - mosolygott rám

-Igen - oldalra néztem s láttam ahogy Dustin, Eddie nagybátyjával beszél - szegény most tudta meg mitörténhetett vele

-Ki? - kérdezte

-Eddie nagybátyja - mutattam Dustin felé - mikor Eddie - akadt el a hangom, majd vettem egy mély levegőt - mikor Eddie a halál szélén volt ide adott nekem egy nyakláncot, de én oda adta Dustinnak, és most ott lóg Mr. Munson kezében - töröltem le a szemem

Beyond the upside downOù les histoires vivent. Découvrez maintenant