♡𝐄𝐥𝐥𝐞𝐧𝐬𝐞́𝐠𝐞𝐤 𝐯𝐚𝐠𝐲𝐮𝐧𝐤. 𝐕𝐚𝐠𝐲 𝐌𝐞́𝐠𝐬𝐞𝐦?♡ |Enhypen ff.|

Új barátok?

Reggel 6:30-kor keltem hogy minél előbb készen legyek és ne késsünk el. Újak vagyunk a tesóimmal Koreában. Mert eddig Ausztráliában éltünk és oda jártunk suliba. Sajnos a szüleink már nem élnek. Anya elvesztette életét egy balesetben apával együtt. Csak az volt a baj hogy akkor még én és Ni-Ki kicsik voltunk. Jay mondta el nekünk. De ez már a múlt. Nehéz róla beszélni. De vissza a jelenbe. Éppen Jay csinálta nekünk a reggelit pont készen volt amikor leértem. Ni-Ki is leért végre de pizsamában volt úgy ahogy én is. Én megettem a reggelim és mentem öltözni.

Már csak Ni-Ki-re kellett várni. Végre a drága öcsém is megérkezett úgyhogy indulhattunk a suliba. Már aznap megkaptuk az óra rendet, a könyveket amikor ide költöztünk koreába. Én attól féltem hogy nem tudok beilleszkedni és mindenki utálni fog. Ni-Ki hamarabb fog beilleszkedni mivel neki aranyos arca van és jól néz ki. Ha nem fogadnak be akkor ez van. Ilyen az élet.

*20 perc múlva*

Meg érkeztünk. Mondanom sem kell de ez egy modern sulinak nézett ki. El köszöntünk Jay-től és Jake-től mivel sietnek kellett a fő suliba. Amint átléptük a kaput szinte minden szem ránk szegeződott. Nagyon rossz érzés volt. Nekem először egy matekom volt Ni-Ki-nek pedig egy Töri órája. Amint beléptem az osztályba köszöntem és a tanár mondta hogy mutatkoztak be.

-Sziasztok! Én Sim Samantha vagyok. 16 éves és most költöztünk ide Ausztráliából. Van két tesóm és egy öcsém. Szeretek zenét hallgatni és táncolni is. Azt hiszem ennyi. -Mutatkoztam be és ahogy végig néztem az osztályon egy barna hajú lány őrülten kezdett integetni ezért én is integettem neki de nem annyira mint ő.

-Rendben. Köszönjük Samantha. Ülj le oda Sunghoon mellé. Ott ül az utolsó előtti padban a középső sorban. -Mondta nekem a tanár hogy hova üljek mert ahogy látom nem sok lány akarta hogy oda üljek. De vajon miért? Mindegy inkább nem foglalkozok ezzel.

-Szia! Samantha vagyok de ha szeretnél hívhatsz Sam-nek is! -Mondtam neki hátha beszélget velem.

-Szia. Én Sunghoon vagyok. -Mondta fa pofával. Ahogy láttam nem nagyon akart velem beszélgetni. Nem baj. Már jól kezdődik...

*Óra után*

Sunghoon elment melőlem és az a lány jött ide mellém aki vadul integetett nekem már az elején.

-Szia! Én Park Lana vagyok! 15 vagyok. Én leszek a legjobb barátod azt már előre tudom! -Mutatkozott be nekem La-.. La-.. Lana? Igen Lana! Rossz vagyok a nevek megjegyzésében mert most így ez sok nekem.

-Szia! Én Sa- -Nem hagyta hogy befejezzem.

-Tudom te Samantha vagy de én vagy Sam-nek vagy Unnie-nak foglak hívni. De a legtöbb esetben unnie leszel. -Oké... Most azt miért is mondják hogy unnie? Mert még nem vagyok vele annyira tisztában. Majd szólok Jay-nek hogy irasson be engem ilyen koreai korepetálásra hogy többet megtudjak az itteni szokásokról és hogy jobban alkalmazkodjak. Nekem kicsit fura Lana de lehet hogy igaza lesz nem tudom.

-Megyünk az udvarra vagy te bent szeretnél maradni? -Kérdezte Lana. Én jobban szeretek kint lenni mert ott friss levegő van nem úgy mint az osztályokban.

-Menjünk ki mert ott legalább van levegő. -Mondtam Lanának.

-Amúgy bocsi Sunghoon-ért. Ő a bátyám. Néha bunkó emberekkel, de ha jobban megismer biztos nem lesz ilyen. Legalább is remélem. -Mondta nekem Lana az infókat.

-Amúgy nem lenne kedved többet talizni hogy jobban megismerjük egymást? -Kérdeztem a lánytól, hiszen már nem tartom olyan furának mint elsőre. Sőt. Szimpibb is.

-De lenne. Nekem ma jó suli után még holnap ugyan így de a többi napot nem tudom. -Mondta nekem. Igazából örülök hogy valaki barátkozik velem... -És hova menjünk? -Kérdezte tőlem.

-Nem tudom. Nem ismerem annyira Koreát. Ha tudsz valami helyet akkor menjünk oda vagy ha van kedved hozzám is mehetünk csak számítanod kell rá hogy három fiúval leszünk összevonva. -Mondtam és mind a ketten kuncogtunk.

-Akkor menjünk hozzád ha nem baj. -Mondta a nálam fiatalabb.

-Dehogy baj hisz én ajánlottam fel. -Nem értem miért hitte hogy baj hogy nálam leszünk.

-Oksi. -Válaszolt Lana. Ezután sajnos vissza kellett mennünk de nem a szünet végén mentünk vissza. Nekem most lesz egy földrajzom. Ott is be kellett mutatkoznom. Ugyanazt elmondtam és le ültettek MEGINT egy fiú mellé akit azt hiszem Hura- Rahu- Haruto? Igen Haruto-nak hívják. Amúgy ma 8 órám van... El is indultam a tesi cuccommal az öltözőbe. Egyedül voltam amíg nem jött be három igen pláza cicának néző ki lány. Aki középen volt az volt gondolom a "fő" vagy nem tudom. Egyenlőre nem szóltak hozzám, de a legmagasabb meg szólított amikor indultam volna ki. Tudni lehet rólam hogy én mindenkinek vissza szólok aki úgy szól hozzám. De szerencsére ez nem történt most meg.

-Figyelj ide új lány. Te ne mássz rá az én Sunghoonom-ra mert az fájni fog! -Mondta ilyen nyávogós hangon.

-Ne aggódj nem érdekel engem Sunghoon. -Mondtam annak a lánynak

-Sziasztok gyerekek! Ma öt kört fogtok futni utána szabadfoglalkozás lesz. -Mondta a tanár. Elkezdtük futni a köröket. Meglepődtem magamon mert sikerült lefutnom öt kört megállás nélkül. Végeztem a körökkel és a tanár azt mondta hogy mehetek öltözni. Szerencsére ott volt Felix is.
Mentem is öltözni utána a szekrényemhez hogy ki vegyem a könyveimet a kövi órára.

*Órák után*

Vége van a sulinak mára. Végre. Igazából nem történt semmi különös. Meg vártam Lanát és Ni-Ki-t aztán indultunk haza.

*Otthon*

Itthon sokat nevettem Lanával. És az is kiderült hogy kettő tesója van és közűlük a az idősebb az híres a suliban. Az egyiket már ismerem. Ő Sunghoon. Van egy aki egyidős Lanával. Ő Sunoo. Azt mondta hogy inkább ő az a típus aki a cuki, nyugodt ember, míg Sunghoon meg a "Bad Boy" szerepet tölti be. De én nem nézném ezt ki Sunghoon-ból. Inkább azt hogy nagyon híres a suliban.... Lanáról annyit kell tudni hogy a kedvenc nasija az inkább a popcorn. Elvileg ma Lana itt alszik. Fel is hívta az anyukáját. Igent mondott így elkísértem hozzájuk hogy bepakoljon pár cuccot. Ez mind szép és jó volt csak kicsit tovább tartott mint gondoltam. Addig én beszélgettem az anyukájával. Szerintem anya is jóban lenne vele. De ez már nem történik meg. Azt mondta hogy jöhetek bármikor és Lana is jöhet hozzánk amikor csak akar. Lana végre készen lett és indulhattunk is vissza hozzánk. Ma amúgy csak Jake volt otthon mert elvileg Jay a barátaival van valahol. Jake elmondása szerint. Meg ugye Ni-Ki volt itthon mert velünk jött meg. Lassan mindenki elment fürdeni azt lefeküdni aludni. Na de itt jön a bukkanó mert ugyanis mi Lanával nem aludtunk hanem zenét hallgattunk, táncoltunk, nevettünk, stb... Ez mind szép és jó volt addig ameddig... Ameddig Jake be nem jött szólni hogy kicsit halkabban, vagy aludjunk. Inkább az alvást választottuk, mert már fáradtak voltunk.

Na hiii. Itt is lenne az új rész. Igaz kicsit rövid lett szerintem de remélem tetszeni fog! Majd jön a kövi rész is valamikor... De nem tudom mikor. Akkor byeeee.

1149 szó.