-tizedik-

624 22 4
                                    

Alig bírtam lábamon maradni szemem megtelt könnyekkel.
Lefeküdtünk-mondta ki azt a szót amit nem akartam hallani.
Mikor?-kérdeztem remegő hanggal mert már alig tudtam megállítani könnyeim.
Múlthéten-mosolygott önelégülten.
Oké megváltozott róla a véleményem már nem csak szépnek találom de egy ribanc.
Ki az bébi?-jött ki mosolyogva Bruno de amikor meglátta ezt a lányt lehervadt a mosoly az arcáról.
Sára?-kérdezte megdöbbenve.
Jaj de jó már a nevét is tudjuk a ribancnak-hangomból csöpögött a gúny de könnyeim feladták a harcot és folytak az arcomon.
Hogy mondod kedves..?-várta hogy mondjam a nevem.
Olívia és jól hallottad-válaszoltam neki undorodva.
Liv, meg tudom magyarázni-kérte Bruno és megakarta fogni a kezem de én hátrébb léptem.
Sára mint megtudtam mindjárt megy csak beszélni szeretnék vele-mondtam neki a legnagyobb műmosolyommal.
Oké, Bruno macim siess-nyávogott engem meg már elkapott a hányinger.
Hogy tudott egy ilyen csajjal megcsalni tele van sminkelve egy ribanc és még sorolhatnám.
Liv-kezdte volna de én közbe szakítottam.
Ne el se kezd most én beszélek-mondtam és könnyeim elkezdtek újra utat törni magunknak.
Megcsaltál míg én itthon zabáltam a fagyit mert a hasam majdnem szétszakadt és te reggel úgy jöttél haza hogy mennyire hiányzok, ennyire hiányoztam hogy megfektess egy ilyen ribancot?-mondtam hisztérikusan.
Liv, kérlek had magyarázzam meg-mondta Bruno is könnyezve csak azt nem tudom hogy ő mi a picsáért könnyezik.
Bruno maci-kezdtem nyávogva mint az a ribanc mire Bruno vágott egy grimaszt.
Te mi a faszért könnyezel hm?-kérdeztem már cseppet se nyávogva.
Nem akartam higgy nekem kérlek bébi-fogta volna meg újra a kezem de én megállítottam.
Ne szólíts így és neked mostantól Olívia-mondtam érzelem mentesen vagy is csak próbáltam úgy mondani és csak remélni merem hogy sikerült is.
Takarodj innen és vidd a ribancodat, legyetek boldogak ha velem már nem tudtál az lenni-újra kezdett könnyezni a szemem de most már nem engedtem hogy egy is kibuggyanjon.

Bruno szemszöge:
Kidobott amit meg is értek de legalább hallgatott volna végig.
Cuccaidat majd elküldöm Lacival bár ne vegyél rá mérget-mondta könnyes szemmel de még is próbált mosolyogni.
Nagyon sajnálom-suttogtam és oda mentem és egy utolsó puszit nyomtam homlokára mire megeredt könnyei magához ölelt és ordibálni kezdett velem.
Hogy tehetted neked adtam magam szerettelek tiszta szívből miért csináltad-sírva üvöltötte ezeket a szavakat és közben mellkasom ütögette.
Nagyon sajnálom szeretlek Liv-fogtam meg kezét számhoz emeltem és hintettem rá egy csókot.
Nem tudok megbocsátani sajnálom, és nem hiszem el hogy szeretsz-nézett szemembe és hátrébb lépett két lépést.
Én is észhez tértem letöröltem könnyeim amik kicsordultak és elhagytam a házat.

Olívia szemszöge:
Miután Bruno elhagyta a házat én letargikus állapotba kerültem és csak zokogni tudtam.
Nem bírtam már egyedül felhívtam tehát Lacit.
Laciihh-szóltam bele mikor felvette
Héj hugi mi a baj-kérdezte aggódva.
Brunoh-és ebből a névből már mindent értett
Megölöm-mondta mérgesen és rám nyomta.
Basszameg-suttogtam magam elé

Spacc szemszöge:
Hogy tehette a kurva életbe-ezek a gondolatok voltak a fejembe miközben Brunohoz hajtottam.
Nyomom a csengőt de a faszért nem képes ide tolni a pofáját az a görény.
Ajtót nyitott félmeztelenül kócos hajjal és csak remélni merem hogy aludt és azért néz ki ilyen szarul és nem megzavartam valami libával a menetet.
Bro-kezdett volna bele de én egy ütéssel belefojtottam a további sajnálkozását hogy ő ezt nem akarta nagyon sajnálja stb. stb.
Megígérted neki de a legfontosabb hogy megígérted nekem te pöcs-ordítottam és löktem rajta egyet.
Tesó figyelj-mondta volna de félbeszakította valaki.
Bruno macim-tipegett ki egy ribanc szintén kócos hajjal egy köntösbe.
Mi a picsa bazdmeg-mondtam és behúztam neki még egyet.
Elindultam az ajtó felé de amikor megfordultam Livet láttam könnyes szemekkel miközben hol erre a libára hol Brunora néz.
Menjünk innen hugi, nem érdemelt meg-mentem oda hozzá és megöleltem ő meg hangosan felzokogott, úgy megtudnám most fojtani ezt a faszt.
Hogy tehette?-suttogta vállamba
Nem tudom de ezt még megkeserüli-mondtam hangosan Bruno szemébe akiében csak megbánást láttam.
Felkaptam mennyasszony pózba húgom és a kocsi felé indultam.






Na sziasztok itt a kövi rész remélem tetszett ha igen akkor valamilyen módon kérlek jelezzétek. Kövi rész lehet hamarosan jön.

It's just about us!🤍/Pető Bruno/Where stories live. Discover now