-tizenkilencedik-

380 12 2
                                    

Bruno szemszöge:
Reggel én előbb keltem fel mint Liv.
Néztem ahogy halkan szuszog a mellkasomon, közben meg a haját simogattam.
Lassan elkezdett mozgolódni és ki nyitotta azokat a csodálatos szemeit.
Jó reggelt szépségem-suttogtam és elvesztem óceán kék szemeiben.
Jó reggelt Brunom-mondta nagy mosollyal és felkúszott számhoz és adott rá egy cuppanós puszit.
Én elmélyítettem és így egy hosszú csókba mentünk bele.
Átfordítottam a hátára és úgy csókoltam majd letértem nyakára és azt ingereltem.
Uhhh-mozgolódott mikor nyakához értem.
Szép jó reggelt-csapta ki az ajtót Laci akinek muszáj volt bejönnie.
Uramisten-lökte el szerelmem a fejemet a nyakától.
Igazából én nem zavartattam magam szóval befeküdtem két melle közé és az egyikre rátettem a kezem így éreztem hogy már pedig élvezte a történetet ezen fel kellett kuncognom és fel pillantottam arcára ami nagyon piros volt.
Egy ici picit zavarba volt.
Jaj hoppszii bocsikaa-mondta és közben kacsintott egyet és kiment.
Bruno muszáj volt?-kérdezte már vicsorogva annyira ideges volt.
Miit?-nem tudtam mire gondol (nyilván tudtam).
Befekszel a melleim közé és még direktbe meg is fogod?-kérdezte teljesen elhűlve magától.
Ne haragudj én nem zavartattam magam-mondtam neki nagyon vigyorogva mire ő kelletlenül felnevetett.
Na ne haragudj baba-kúsztam fel hozzá és néztem rá boci szemekkel.
Csak mert szeretlek és ennyire aranyos vagy-mondta mosolyogva és bele túrt hajamba mire adtam neki egy csókot.
Elnyújtottuk a csókot és ő felém került erre én ráfogtam csípőjére és bele mélyesztettem az ujjaim.
Ő erre belenyögött csókunkba mire átdugtam a nyelvem a szájába és már ők is táncoltak.
Ez így ment tovább amikor elkezdte mozgatni a derekát lovaglást imitálva.
Ohhhh-mondtam meglepve de mosolyogva is.
Sietünk,sietünk babám-mondtam és lehúztam róla a pólóját mire szembe néztem tökéletes mellével.
Még hogy én sietek szivi-mosolygott egyet és lehajolt megcsókolni mellei pedig mellkasomba nyomódtak.
Jólvan bazdmeg mostmár elég lesz a játékból- mondta Bruno és maga alá fektetett.
Lihegve feküdtünk egymás mellett egy hosszú menet után.
Ez igen babám még mindig kurva jól csinálod a dolgokat-mondtam huncutul ő meg felnevetett és adott az arcomra egy puszit.
Azért te is elég jó vagy szivi-pihegte mellkasomon és lassan lecsukódtak a szemei.

Pár órával később, Olivia szemszöge:
Délután nem Bruno mellkasán keltem hanem egyedül feküdtem az ágyban.
Nagyon megijedtem hova tűnt szóval egyszerre kipattantak a szemeim és lerohantam a konyhába.
Megláttam Brunot a gáz előtt állni és megnyugodtam.
Mi a baj kicsi?-kérdezte érdeklődve és lassan megfordult.
Azt hittem itt hagytál-mondtam ki és nagyléptekkel oda sétáltam és szorosan megöleltem ő pedig felkapott és feltett a konyha pultra.
Ezt nagyon jól jegyezd meg-mondta mélyen bele nézve a szemembe.
Soha nem foglak mégegyszer elhagyni oké?-mondta még mindig mélyen a szemembe nézve én pedig szájára tapadtam mert éreztem hogy elkezdenek folyni a könnyeim.
Héj pici-húzott el magától és észre vette könnyeim.
Naa ne sírj-törölte le újbegyeivel könnyeim.
Csak nagyon szeretlek és nem akarlak elveszíteni-mondtam és itt eltört a mécses es ömlöttek megállás nélkül a könnyeim.
Bruno ezt meglátta és nagyon szorosan magához húzott és simogatta a hátamat megnyugvásképp.
Én is nagyon szeretlek és megígérem hogy nem veszítesz el többet-suttogta és adott egy lágy puszit a hajamba.



Sajnálom hogy ilyen sokat kellett várni a részre de végre itt van és most próbálok folyamatosan hozni a részt. Ha tetszik nektek a könyvem valamilyen módon jelezzétek.Puszi

It's just about us!🤍/Pető Bruno/Donde viven las historias. Descúbrelo ahora