Különleges omega vagy lány

6.fejezet

Beszéd foszlányokat hallok. Nem tudom kivenni miről van szó kellet egy kis idő mire erőt tudtam venni magamon és kinyitottam lassan a szemem. Az első dolog amit láttam az az hogy az orvosi szobában vagyok. A háznak egyik részén helyezkedik el. A másik dolog, hogy nagyon fáj a fejem. A kezemet a homlokomra tettem hátha ezzel csilapitom a fájdalmat. A felülésel nem is próbálkoztam , a végén le szedülnék az ágyról. Tényleg ez az orvosi ágy nem a legkényelmesebb. Hangokat keztem el hallani elég közelről.

Ekkor hasított belém a felismerés.Mégis mit tettem? Hisz nem is mozdultam el hogy farkas alakba felrugjam őket a fára?? Vagy mégis. Azonal kell beszéljék valakivel. És ebben a percben nyitodott az ajtó. Az orvos lépet be Anyával Hannával és Lucával az oldalán.

- Szia Ivett! Fáj még a fejed? Vagy van más amid fáj ? - kérdezte orvos aki béta férfi. Apám egy nagyon jó barátja. Tényleg apa.
Vajon jól van? Láttam ahogy megszúrta az a gyökér. És gyáván elfutott de tudom, hogy vissza fog még jönni.

- Jól vagyok! Asszem. De azt mondjátok meg hogy apa jól van ugye?? És ti? - Nem tudom hogy mit gondoljak sőt még gondolkodni se tudok úgy fáj a fejem. Csak tudnám mitől. Egy kezet éreztem meg a kezemen. Anya elült az ágy szélére és csak gyengén rám mosolygott. Láttam a szeme alatt a karikákat. Biztos a sok sírástól.

- Ne aggódj mindenki jól van! - itt rá nézet a többiekre majd vissza fordult hozzám.

- Mikor elajultál akkor Coll megakart támadni téged. De időben jöttek Lucaék. De Coll elmenekültaz apját pedig nem találtuk. Mintha a föld nyelte volna el.Pár katonát eltudtunk kapni de a többiek meghaltak vagy elmenekültek. - itt egy kis szünetet hagyott hogy feltudjam fogni a dolgokat. Ezek után is kicsúszott a kezünkből Coll. De most még nagyobb veszélyben vagyunk . Bármikor vissza jöhet.

- Eddig egyik katona sem beszélt hogy hol van a falkájuk vagy hogy mi a nevük.. - akarta volna fojtani de közbe szóltam.

- Apa hol van? - nem voltam nyugodt nagyon nem. Nem elég hogy azokat a dögöket nem kaptuk el de apámról se tudok semmit hogy jól van e. Mikor láttam hogy anya nem válaszol rá néztem a többiekre de nem nézték a szemembe. - Mi történt apával!? - emeltem fel a hangom. Miért nem képesek válaszolni. Vissza néztem anyára akinek be könyesedet a szeme.

- Apád... - elakadt a beszédben. Próbálta vissza fogni a sírását de nem nagyon sikerű neki. Már az én szememben is könyek gyűltek. Csak a legrosszabbra tudtam gondolni. Ugye nem... mielőtt hangosan kimondtam volna oda jött Hanna mellénk és megfogta anya vállát vigasztalás képen. Végül ő volt az aki megszólalt.

- Apád nagyon nincs jól Ivett. Azt mondják az orvosok hogy a szúrás a szíve mellett ment el és nagyon sok vért vesztett. Nem hiszik hogy túl fogja élni - zúgott a fülem. Láttam hogy Hanna még beszél de nem figyeltem. El akartam menni apához de amit még jobban akartam, hogy végezek Coll apjával. Nem figyeltem a többieket de arra eszméltem fel hogy már az ajtót vágom ki a helyéről. Nem jutottam messzire a folyosón mert utamat állták.

- Ereszetek! Meg akarom ölni őket! Mindet! - már ordítottam és a szememből is elkezdett fojni a könyek.

- Ivett állj le ezzel nem oldasz meg semmit.
Nézd - mutatót a hátam mögé Luca. Igen ő volt az aki utamat álta. Hátra néztem. Az ajtó amit azt hittem hogy csak kinyitottam ki volt törve a helyéről. Sőt pár dolog ami a folyoson volt minden szanaszét volt.

Ezt...ezt én csináltam? - remegett meg a hangom. Nem hiszem el hogy ezt én csinálom. De hogy?

- Tudom hogy most össze vagy zavarodva de arra kérlek tartsd kordában az érzéseidet főleg a dühödet mert csak kárt teszel. - csak bólintottam és vissza mentünk az orvosiba ahol ott voltak a többiek és csak szomorúan néztek.

- Asszem ideje volna elmondani hogy mégis mi vagyok? - néztem rájuk. Anya megfeszült a hallotaktól. Hanna pedig bátorítóan rám mosolygott. Luca pedig oda ált Hanna mellé. Ahogy rájuk nézek elöntt egy kicsit a boldogság. Remélem összejönnek egyszer. Végül anya megszólalt.

- Reméltem hogy nem fog bekövetkezni de ideje elmondanom. De nem itt. Menjünk máshová. - ált fel anya az ágyról és az ajtó felé indult vagyis inkább a kijárat felé mert az ajtó már nincs a helyén. Követem anyát. Végül ki mentünk a házból és az údvaról átvágtunk az erdő felé. Anya farkas alakba változott és rám nézet a sárga szemeivel és a liliom illata is felerősödött ezzel azt sugalva, hogy kövessem példáját. Így is tettem átváltoztam faraksá és követem az erdőbe. Végül ahhoz a vizeséshez értünk ahol nagyon szeretek lenni és ahol találkoztam Collal. Bárcsak sose jöttem volna ki akkor este. Vissza változtunk emberi alakba. Anya leült a vízesés mellé és én is így tettem. Néztem az arcát de nem árult el semmit. Pár perc csend után megszólalt.

- Nem vagy átlagos Ivett. Te benned boszorkány vér folyik - Sokk ez az ami kivehető rólam. - De nem olyan boszorkány akinek varázspálcája van meg mágikus könyve. Nem. Hanem aki birtokolja a 3 mágiát amit az ősi boszorkák őriztek. Lassan fejlődnek ki. De az első úgy látszik hogy már megvan. A rombolás. - oké dupla sokk. Hogy mivan ??!

Sziasztok🤗! Meg hoztam az újabb rész. Hu gyerekek már nagyon izgulok hogy milyen lesz. Remélem ti is. Jövő héten jön a kövi rész.❤️