Aztán egy nap minden megváltozott.. Ahogy Anna felkantározott, éreztem, hogy valami nincs rendben. Nyugtalan volt a hangja, ami máskor vidáman cseng, a testtartása is feszesebbé vált. Nem tudtam, mi a baj. Elkezdtem bökdösni, amitől máskor úgy kacag, hogy még a szomszéd faluban is hallják. Ma erre csak annyit mondott:
-Jajj Muffin, nagyon fog ez hiányozni.
Azért ne higgyétek, hogy értettem, mit mond, de azt tudtam, hogy a hangja szomorú volt. Amikor végre elindultunk, Anna másik irányba vezetett, mint amerre szoktunk indulni. Örültem neki, hogy egy új útvonalat próbálunk ki. De aztán megláttam egy lószállítót. És akkor már mindent értettem. El fognak adni. El fogják adni az egyetlen, kedves, hűséges és szerető lovukat. ENGEM! Eladni engem!
-Hogy tehetik ezt?! - gondolkodtam
Eközben hallottam Anna hangját:
-Kérem... És elcsuklott a hangja. Kérem, ne vigyék el.. Neeeeeee.
És ebben a pillanatban már a lószállítóban találtam magam, kikötözve. Aztán egy ember közeledett felém, egy tűvel. Nagyon megijedtem. De már valahogy úgy elfáradtam. Mozdulni se tudtam. Így hát hagytam, hogy a többi kötéllel is megkötözzenek, és elinduljon az autó. Egy darabig még hallottam Anna sírását, de egyre távolodtunk, és aztán elhalkult.
ŞİMDİ OKUDUĞUN
Végre rádtaláltam
MaceraAnna, a lovas tinilány egyik napja nem átlagosan kezdődik.. Lovával, Muffin-nal az utolsó lovaglásukat kezdik meg. Vajon ényleg ez az utolsó lovaglásuk? Van más titok is ami az egész mögött áll? Végül újra együtt lesznek? Kiderül a könyvből!
