𝗛𝗮𝗹𝘂𝗰𝗶𝗻𝗮́𝗰𝗶𝗼̀

86 3 1
                                    

Sóhajtottam eggyet majd oda hajoltam a csík felé és felszívtam a port. Ezek után Mason is felszívta a sajátját. Eleinte furcsa szokatlan érzés volt, aztán minden elkezdett jobb lenni. Jó kedvem lett nem bírtam abba hagyni a nevetést. Nem éreztem azt a fájdalmat amit minden eggyes nap érzek a szüleim halála miatt. Úgy éreztem enyém a világ.

-Azta Mason. Ez aztán jó cucc! - nevettem.

-Mondtam kicsilány. Te neked csak minőségi terméket adok. - mosolyog majd közeledik felém. Már csak pár milliméter választja el ajkainkat egymástól, én már lehunyt szemmel várom forró csókját ám ekkor hírtelen beront valaki.

-MIAFASZ MASON? Hagyd őt békén de azonnal! - kiáltja Oliver.

-Miafasz? Mi a baj Gelbero hmm? - hergeli tovább

-Logan elmondta a kis tervedet. Nem hagyom, hogy ezt megcsináld Rose-al!! - hangja kétségbeeséssel és dühvel átitatott.

-Milyen terv? - próbálom nem elnevetni magam.

-Ó az a terv amiben Mason bedrogoz, hogy megerőszakolhasson aztán meg eladjon valami gazdag maffiózonak. - tekintete ég a dühtől.

-Azta, de durvaa! Mit valami jó rossz fiús könyvben. Tetszik! - vigyorgok. Rám néz, tekintetében nem látok mást csak csalódottságot.

-Ő már az enyém Gelbero törődj bele.. - villant egy kaján vigyort.

-Hogy mit mondtál? - ordít rá Oli. Majd behúz egyett Masonnek. Elkezdenek verekedni. Én csak nézem őket miközben nevetek és hol ennek, hol annak szurkolok. A végén Mason marad alul. Fekszik a földön bódultan.

-Ha kell addig ütlek még élsz, mert amíg nem vésed bele abba a kibaszott agyadba, hogy Rose kurvára nem a tiéd! És ő nem egy holmi kurva akit kedved szerint kurhatsz! - feláll és belerug egyett.

-Éljen ügyes vagy Oliii! - tapsolok neki majd oda futok hozzá. - Tudtam, hogy te nyersz! Te olyan erős vaggy.

-Shh! - simít végig ajkaimon.
-Gyere Rose, menyjünk haza. - emel fel vállára.

-De naa ünneprontó! Mason sajnálom, hogy összevert Oliver, gyógyulj meg!! Puszii!! - küldöm neki egy csókot amire ő fájdalmasan elmosolyodik.
Már az utcán vagyunk, még mindig apa vállán fekszem. Tudom én mondtam, hogy vigyen mert fáj a lábam és nem bírok már menni de már mindjárt odaérünk a játszóházba.

-Tegyél le apuu. Mostmár nem fáj a lábim. - kérlelem.

-Itt vagyunk a kocsinál. - tesz le majd kinyitja nekem az ajtót. - Szálj be kiscsillag! - kéri én pedig beszállok.

-De hát apuu! Eddig miért mentünk gyalog ha végig jöhettünk volna kocsival? - nyávogtam.

-Így tűnt a legjobbnak, legalább sétálunk kicsit. - mosolyog rám.

-Hát jó. Kicsit álmos vagyok. - ásítok egy hatalmasat.

-Azt látom. Aludj csak hercegnőm. - simit hátra egy hajszálat az arcomból.

-Oké. De..de ugye felkeltesz ha odaértünk a játszóházhoz? - érzem hogy egyre nehezebb nyitva tartani szemeim.

-Há persze, aludj csak. - nyom egy puszit a homlokomra és végül lecsukódnak szemeim s elnyom az álom.

.....

Na halihó🙈
Ne is mondjátok, tudom. Eltüntem.🥲
A mentális állapotom nem volt a toppon, ezért helyre kellett tennem.
Mire ezzel végeztem nyár vége volt.💀
Így ki akartam élvezni az utolsó pillanatig.
Szeptember pedig húzós volt, csomó dolgozat tanulás. Tudjátok.😮‍💨
Nem ígérek semmi rendszert mert nem tudnám betartani.
Annyit ígérek, hogy próbálok aktívabb lenni és szabadidőm egy részét az írásba fektetni.✨️

U.I.: tanulnom kéne de ehelyett inkább ezt csinálom (2 dogát írok holnap)
DRUKKOLJATOK HOGY JÓL SIKERLÜLJÖN MINDKETTŐ!🙏

Ha tetszett kérlek nyomj egy ⭐️-ot ha megteszed előre is köszii!!💓💓

Bocsi a helyesírási hibákért ha van!!🙏🙏

Tiktok: mircsiwriter_
Insta: _.amcsi25._

CsillagfényTempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang