/Timi szemszöge/
Végigmentem a folyosón mikor a mi ajtónkhoz léptem. Rátettem a kezem a kilincsre de ahelyett hogy lenyomtam volna csak rajta tartottam. "Biztos akarom én ezt?" gondoltam. Még akkor sem tudtam egészen biztosan mit is akarok. "Akarom ezt én vele?". A kezem újra remegni kezdett és nagyon ideges lettem. "Most mit csináljak?". De aztán lenyomtam a kilincset és bementem. Tom az ágyon ült és ahogy meglátott felállt. "Na most mi lesz?". Most közelebb jött de nem olyan közel.
-Döntöttél?-nézett rám óvatosan. Hát ez egy nagyon jó kérdés. Egy pillanatig hezitáltam mit is mondjak.
-Igen..
Csak nézett rám. Gondolom arra várt hogy elmondjam hogy döntöttem.
‐Én....én....-aztán megerőltettem magamat és kimondtam.-Akarom....
Azzal az arca vidámba ment át de az enyém ugyanolyan maradt. Jó igen akarom csak azt nem tudom ehhez mit fognak a többiek szólni. Hisz már azon is nevettek mikor Lili próbálta elmondani mindenkinek. Akkor most? Na mindegy mert már beleegyeztem. Azzal odajött és meg akart csókolni. Egy pillanatig megrémültem de aztán nem volt sok idő kibújni alóla. Már meg is csókolt és úgy éreztem jól döntöttem. Talán. Nekitolt a falnak és így csókolóztunk. Már egy ideje csináltunk mikor érezni kezdtem valamit a lábamon. Pontosabban a combomon. Már oda akartam nézni de nem tudtam mivel hát ugye túlságosan elvoltam foglalva. Nem tudtam mi az és már nagyon zavart és majdnem megkéredeztem mi is ez de kopogtak. Tom levette a száját az enyémről és lassan eltávolodott tőlem. És felhúzta a nadrágját. Már sejtettem mi volt az. Rémülten néztem rá ő meg csak mosolygott. Újra kopogtattak de valamivel türelmetlenebbűl. Odamentem és gyorsan kinyitottam. Hát nyílván ki más lenne mint....Lili. Megfogta odébb lökött és bejött a szobába.
-Ki mondta hogy bejöhetsz?-néztem rá. Ő megfogta végig vezette a szemét rajtam aztán elfordult.
-Tom-nyávogott. Tom undorotott fejét látva majdnem elnevettem magamat. -Annyira hiányoztál-mondta és adni akart Tomnak egy puszit de Tom hátrahőkölt. Megmondom az őszintét nagyon vicces ahogy Lili teszi magát Tomnak. Engem különösebben nem nagyon zavar mert tudom hogy Tom utálja.
-Amúúúgy megbocsájtok neked az előbbiért és ne aggódj nem vagyok rád mérges-nyávogott.
-Eddig sem aggódtam-mondta Tom. Én az ajtóban állva próbáltam nem nevetni.
-És arra gondoltam hogy vacsorázhatnánk együtt.
-Előbb nyalom fel a padlót-mondta Tom lenézően. Már-már nagyon nevetni akartam ott álltam az ajtóban piros fejjel és azon voltam hogy ne nevessek.
-Mást is felnyalhatnál...-mondta Lili és Tom nyaka köré fonta a kezeit. Na itt már el a háborút el is veszítettem. Elkezdtem nagyon hangosan nevetni. Ott vihogtam és mindketten engem néztek. Tom is nevetett de én a szó szoros értelmében vihogtam. Olyan hangosan hogy valszeg tőlem zengett a szint. Lili szúrós pillantást vetett rám. Nem érdekelt.
-Jaj jaj-mondtam de újra nevetni kezdtem. Azzal Lili visszafordult és ott csimpaszkodott Tom nyakába.
-Na mit szólsz?-nézett Tomra.
-Én...én...szóhoz se jutok-nevetett és én méghangosabban nevettem.
-Akkor?-nézett rá Lili a vörös fejű Tomra aki nem akart a képébe nevetni de egyszerűen nem tudott.
-Köszönöm de nem kívánok élni a lehetőséggel-mondta.
-De baby-mondta jó erotikus hangon és én már a térdre esve nevettem már majdnem a földön fetrengtem.
-Na jó muszály megkérdeznem. Mi olyan vicces?-fordult meg Lili és nagyon lenézően nézett rám. Én meg csak nevettem. Már alig kaptam levegőt.
-Semmi....tényleg semmi....csak..-mondtam és mégjobban nevetni kezdtem.
-Na jó én nem vagyok hajlandó egy ilyen lány előtt beszélgetni veled. Úgyhogy majd gyere át-mondta Tomnak.
-Oké-nezett rá Tom és már ő sem bírta. Aztán Lili rámnézett és visszafordult.
-Sajnállak-azzal kiment és bezárta az ajtót. Tommal egymásra néztünk és újra nevettünk.
-Tom....neked álom csajod van-nevettem. Ott nevettünk. Lassan aztán felálltam és úgy nevettem.
-Tom gyere át nyaljuk fel a padlót közösen-mondtam és egyre jobban nevettünk. Lassan aztán mi is megnyugodtunk.
YOU ARE READING
Sweet nightmare
RomanceSuli kirándulás. Távol a szülőktől...ki nem várná? Főleg ha ottalvós. Én is így voltam vele míg meg nem érkeztünk. Ennél nagyobb katasztrófát nem tudtam volna elképzelni. Mint egy rémálom. De talán nem is olyan rossz. Sziasztok! Ez egy olyan történe...