Sweet nightmare

Nem is olyan rossz igaz?

A szobába belépve elkapott az az érzés mikor tudod hogy rossz döntést hoztál de már nem tudod visszavonni ezért inkább szenvedsz. "Most már biztos hogy nem fekszek mellé. Semmi pénzért" gondoltam. Újra szokásos kis helyemen ültem. Olvastam és már egészen nyugodt voltam mikor valakinek a kezét kezdtem érezni a vállamon. Hátrafordultam és reflexből gyomorba vágtam.
-Nem okultál a tegnapiból?-kérdeztem ahogy felálltam a székből. Megálltam a földön ülő Tom felett. A kezét a hasára tette. "Te kis csicska"gondoltam.
-Én csak....-nyögött.
-Te csak hagyj engem békén-szakítottam félbe.
Leültem újra. "Majd csak feláll" gondoltam magamban gúnyosan. Továbbra is olvastam és semmi nem zavart meg mikor újra kezeket kezdtem érezni a vállamon. Most már felálltam. "Bajt akarsz? Megkapod" gondoltam. Viszont ahogy szembe néztem vele ilyen nem is tudom hogy csinálta de nagyon gyorsan a derekam köré fonta a kezét és a falnak lökött.
-Ugh-nyögtem ahogy a falnak lökött.
Ki akartam szabadulni de teljes testsúlyával nyomott neki a falnak és így nem tudtam.
-Nem fogsz megütni mégegyszer-mosolygott.
Azt hittem bántani fog. Mivel ő sosem vert meg engem így ez bármikor bekövetkezhetett.
-Mért mi lesz?-mondtam és próbáltam ellökni de nem tudtam. Nevetni kezdett.
-Jaj de szeretem hogy ilyen vad vagy!-mosolygott. Egyszerre volt ijesztő és őrjítő.
-Megőrjítesz!-mondtam bosszúsan és reméltem hogy elenged. De csak tovább nyomott és a keze a derekamon pihent.
-Te is engem...-mondta és megnyalta a szájpiercing-jét.
-Engedj már el!-rivaltam rá. De csak tovább nyomott. És egyre közelebb jött. Éreztem ahogy a teste összecsiszolódik az enyémmel. Az arca egyre közelebb került az enyémhez.
-Nem menekülhetsz. Ne is próbálkozz..-mondta és mégközelebb jött hozzám. Már-már majdnem összeért a szánk mikor Tom telefonja csörgött. Oldalra nézett. Azt hittem elenged és akkor átmehetek gyorsan Vikihez. De nem csak annyit mondott:
-Most nem érek rá-és azzal visszafordult-ahhoz túl elfoglalt vagyok-és rátapasztotta a száját az enyémre. Próbáltam kikerülni a csókja alól de lehetetlen volt. Nyögtem és próbáltam kiszabadítani a kezem de nem sikerült. Egyre jobban próbálkoztam de kezdtem feladni. Lelassítottam a fejem. Már elfogadtam a sorsom miszerint az ellenségemmel csókolózok éppen. De talán nem is volt olyan rossz. Aztán mikor befejezte kicsit távolabb ment a feje és azt mondta önelégülten:
-Nem is olyan rossz igaz?
-Csak képzelődsz-mondtam.
Azzal elmosolyodott és újra megcsókolt. De nem álltam ellen. Aztán valamit érezni kezdtem a számban. Hát igen a nyelvét átdugta a számba. Éreztem ahogy nem állok ellen szépen lassan már nem nyomott a falhoz de ott tartott. Aztán felvett az ölébe és lenyomott az ágyra.