Sweet nightmare

Még nem végeztünk

Eljött a lefekvés ideje is. Volt bent az ofő és azt mondta takarodjunk aludni. Jó hát nyílván nem így mondta de ez jött le. Már kapcsoltuk volna le a villanyt mikor hirtelen nyílt az ajtó és Lili baktatott be rajta.
-Dik kopogni ki fog?-mondtam aztán felálltam. Még van pofája bejönni ide ilyenkor. Rámnézett aztán nagyon lenéző arcot vágott.
-Csak Tomnak jöttem jó éjszakát kívánni-mondta és oda sétált hozzá. Tom unott fejet vágott és nagyon flegmán nézett rá. Én is nagyon nagyképűen néztem rá. Keresztbe tettem a kezem és úgy figyeltem a jelentet. Nem is az zavart hogy Tomhoz jött mert amint elmondtam nekem aztán minden mit csinálnak meg hogy csinálnak hanem az hogy csak így berontott ide aztán meg ő nézz le engem. Hogy dugná fel magának a magassarkúját. Nagyon nevetségesen lehajolt Tomhoz és az arcát nyújtotta neki. Tom nagyon összezavart képet vágott. Lili látva a realcióját azt mondta:
-Puszit.
Tom szemei elkerekedtek és csak nézett rá mint aki rémett látott.
-Puszit?!-húzta fel a szemöldökét Tom.
-Igen. Egy jóéjt puszit-mondta Lili.
-Na még mit nem-mondta Tom és felallt. -Köszönöm szépen a látogatást de azt hiszem jobban teszed ha visszamész-mondta.
-De miért?!-visított.
Esküszöm olyan mint bazdmeg egy sziréna. Bezengette a szobát a sikolya és én kezdtem kijönni a sodromból. Bazdmeg este van aztán beront ide, Tomtól követel puszit aztán meg sikít.
-Azért mert-mondta Tom egyszerűen és az ajtóhoz sétált. Kinyitotta és azt mondta:
-Menj el.
Lili nagyon mérges és hisztis fejet vágott.
-Te most elküldesz?!-sikított.
-Shhh ne visongj minden kihallatszik-mondta neki Tom.
-Nem válaszoltál a kérdésemre!-sikított egyre vékonyabb hangon.
-Dugulj el és takarodj vissza anyádba!-mondtam idegesen mert egyre jobban irritált a jelenléte.
-Te ne szólj bele!-üvöltött.
Bosszúsan elmosolyodtam. Odasétáltam hozzá és szembe néztem vele.
-Nem hallottam....mit is mondtál nekem?-mosolyogtam félelmetesen.
-Azt hogy kussolj!-mondta és meglökött. Persze nem olyan erősen hogy hátralépjek. Ezzel elpattant a szikra és úgy arcon vágtam hogy leesett a földre. Sikított és az arcát fogta.
-Dugulj már el!-mondtam mire elhallgatott. -Ide figyelj most szépen visszamesz a szobádba és akkor nem esik több bajod. Vagy itt maradsz és akkor pépé verlek. Válszthatsz-mondtam el lassan és idegbetegen. Senki ebben a kibaszott életbe nem nyúlhat én hozzám. Főleg ő nem. Azzal lassan felállt és az ajtóhoz ment. Mielőtt kilépett rajta megfordult és annyit mondott:
-Még nem végeztünk.
-Szóval azt mondod szeretnél többet kapni?-mosolyogtam rá gúnyosan.
-Nem...
-Akkor szerintem nagyon is végeztünk-mondtam meg sem várva mit mond. Azzal végigmért és kitrappolt a szobából.