Sweet nightmare

Na mit választasz?

Beálltam a sorba és Hannáékra vártam. Vajon milyen lesz? Mérges lesz rám? Vagy lehet oda se jön. Ki tudja. De vártam őket. Lassan megpillantottam őket és Hanna tök normális volt. Odajöttek. Viki aggódó fejét látva inkább nem mondtam semmit. Bár Hanna normálisnak tűnt. Mindegy. Nem piszkálom az alvó oroszlánt. Elindultunk le az ebédlőbe. Leültünk az asztalhoz. Egész vacsora alatt Vikit hallgattuk (mint úgy általában) most is valami ilyen szépségápolási cuccról beszélt. Én mindvégig Hannát figyeltem aki szinte itta Viki szavait és egy pillanatra sem nézett rám. "Mért nem nézz ide? Talán tényleg összetörtem a szívét?". Aztán rámnézett én pedig elfordítottam a fejem. Csak ne kelljen a szemébe néznem. Már mindenki kész volt. Hanna szó szerint semmi sem evett. Minden ugyanúgy volt a tányérján ahogy megkapta. Az ofő is mondta neki:
-Te szó szerint semmit sem ettél! Van valami probléma?-nézett rá.
-Nem nincs csak nem voltam éhes-mondta.
Aztán az ofő belefújt a sípjába és így mindenki elhallgatott. Oda néztünk. Mindent elmondott a holnapi túráról. Hogy kell öltözködni, mit kell vinni stb. Aztán visszaindultunk. Visszértünk. Bementünk a szobába. Kicsit lelkiismeret furdalásom van Hanna miatt. Így még nem láttam őt. A szobába levettem a cipőm mikor kezeket éreztem a derekamon. Hátrafordultam és Tommal álltam szemben aki még most se vette le rólam a kezét. Rámnézett ilyen nagyon csábító szemekkel.
-Nem fejeztük be-mondta.
-Pedig reméltem hogy igen-mondtam.
Azzal elmosolyodott és közelebb húzott magához. A számhoz hajolt és érzékien megcsókolt. Reméltem hogy ennyi. De a remény meghalt. Mert megfogta és lenyomott az ágyra. Már újra fölöttem volt (mert hol lenne máshol?) és ugyanott tartottunk ahol eddig. Azt a dolgot azon a helyen mozgatta. Mély és gyors levegővétele mégjobban felizgatott. A feje ugyanott volt. Egyre ütemsebben mozgott és bár eddig nem csináltam elkezdem nyögni. Nem túl hangosan elég halkan.
-Tom...hagyd abba...-nyögtem.
-Mit hagyjak abba?-mondta és mégközelebb tette a fejét a nyakamhoz.
-Tudod....te azt..
-Nem nem tudom-mondta és feljebb kúszott a fülemhez. Rátapasztotta a száját a fülemre.-Mit hagyjak abba?
Nem szóltam semmit. Csak nyögtem ő meg egyre erősebben és tempósabban mozgott.
-Mit hagyjak abba? Mond ki-mondta és a mély levegőtvétele mégjobban izgatott.-Mond ki. Mond ki!
-Oh a kurva életbe hagyd már a nemiszervem!-böktem ki.
-Micsodát?-tudtam hogy azt akarja mondjam ki. De akkor sem fogom. -Mit hagyjak?
-Jól hallottad-mondtam. De egyre erősebb lett tánca és én pedig alatta vonoglóttam. Én egyre jobban kezdtem a hangokat kiadni.
-Nem hallottam. Mit hagyjak békén?
-Nem fogom kimondani.....
-Pedig addig nem fogok megállni-azzal egy erőteljesebbet nyomott én pedig egy hatalmasat nyögtem-Mond meg. Mit hagyjak?
-A.....-kezdtem volna de elhallgattam. Nem fogom kimondani.
-Mit?
-Te perverz paraszt-mondtam neki.
-Nem hallottam. Mit akarsz? Mit hagyjak?
-Tom....te utolsó....
-Mit hagyjak?
-Nem fogom kimondani.....
-Pedig jobban tennéd-mondta és éreztem ahogy a kezei a nadrágom alá csusszannak.
-Hagyj már békén!-mondtam miközben a kezei már a fehérneműmön táncoltak.
-Minek hagyjak békén? Timi jobban teszed ha kimondod. Ha már nem akarod hogy máshogy is megérezd ezt. Mondjuk anélkül ami rajtunk van.
-Az anyádat.....
Nem akartam kimondani. De szerettem volna ha elenged.
-Na mit választasz?-mondta és elkezdte a nadrágom tolni lefelé. Már a térdemnél járt mikor megtörtem.
-Hagyd már pinám!-mondtam. Azzal nevetni kezdett.
-Tudtam-mondta. Azzal felült de még mindig rajtam volt. Végignézett a testemen. Azzal visszahajolt és azt suttogta:
-Majd este-és azzal lefordult rólam. Egy pillanatig egyhelyben maradtam. Furcsa érzés töltött el. Olyan milyen soha. De aztán visszahúztam a nadrágom. Tom még mindig nevetett. Ránéztem és pong akkor húzta fel ő is a nadrágját. "Mi a fasz volt ez?". Na mostmár én sem vártam az estét.