~36.rész

418 13 1
                                    

-Milyen szép lettél kislányom, nagylányom-kuncogott az igazi édesanyám miközben felém jött.

-Várjunk csak-állítottam meg magam előtt mielőtt még megölelt volna.
-Mi ez bakker? Mindenkiről kiderül, hogy él?-pislogtam nagyokat.
-Tiszta katyvasz ez-nevettem el magamat.

-És még mekkora katyvasz lesz az élet amikor gyereked lesz vagy ha férjnél leszel-tette hozzá anya majd megölelt.

Mindezek után fogtunk egy taxit majd egy hotelba mentünk.

-Na és mi történt veled kicsim?-kérdezte anya amikor kettesben maradtunk a hotelszobában.

-Sok dolog.
-Együtt vagyok Arthurral-mosolyogtam.

-Nahát ez nagyon jó-vigyorgott.

-Igen az-gondolkoztam el azon, hogy nem is igazán ismerem őt ami őszintén szólva eléggé szomorú.

-Fura, hogy itt vagyok, ugye?-fordult felém. Mi a fene megérezte?

-Hát elégge, de majd megszokom-kuncogtam.

-Pontosan!
-Történt még valami nagy dolog veled?

-Ohhmm-sóhajtottam. Lehet szólnom kéne neki az unokájáról.
-Azt hiszem az eléggé nagy dolog, hogy nagymama leszel-mosolyodtam el.

-Komolyan?!-kerekedtek ki a szemei.

-Igen!

-Jajj nekem-huppant le az ágyra.

-Nehogy elsírd magad-kérleltem.

-Pedig az lesz-kuncogott.

-Na azt meg kell jegyezzem, hogy le sem tagadhatom, hogy a te lányod vagyok-tettem csípőre a kezeim.

-Azt nem-törölgette a szemeit majd Arthur nyitott be a szobába.

-Kitalálom!
-Elmondtad neki, hogy terhes vagy-felelte a srác.

-Pontosan!

-Örülök, hogy a lányom nem egy maffia taggal került össze-igazította meg Aurore, Arthur nyakkendőjét majd egy kellemes mosolyot ejtett el.

-Azért a mi kapcsolatunk sem felhőtlen-jegyeztem meg.

-Nem lehet mindennap tökéletes és boldog-mondta anyu.
-Van, hogy nem egyezik meg a véleményetek és kis semmitérő dolgokon kezdtek el veszekedni.

-Az is kis semmitérő dolog, ha azzal vádol, hogy kavarok a bátyjával?-kérdeztem rá.

-Hát ha bizonyíték nincs akkor igen
-Arthur egy terhes nőt ne gyanúsíts ilyennel!-pirított rá a nő.

-Csak azt hittem, de már megbeszéltük-felelte.

-Bízz benne!-tette hozzá anyu.

-Bízom benne!

-Miért vagy így kiöltözve?-fordultam a srác felé.

-Ha már itt vagyunk megyünk étterembe is-mosolygott.

-Hát persze, hogy is felejthettem el-mosolyogtam én is majd megöleltük egymást és én is átöltöztem.

-Jó lesz ez?-jöttem elő egy fekete hosszú lenge ruhában.

-Igen ez tökéletes!-mondta Arthur.

-És arany vagy ezüst ékszer legyen?

-Arany és akkor az a fekete táskád-mutatott a bőröndömbe egy fekete táskára aminek arany lánc pántja volt.

-Milyen jó stylist vagy-mentem oda hozzá egy csókért.

-Fiatalok! Indulás!-jött ki anya a fürdőből.

-Mint egy vezér-kuncogtam.

-Te is vezető típusú vagy inkább-vigyorgott a srác.

-Tudom-mondtam öntelten majd a fekete cipőmet is felhúztam és kijöttünk a szobából.

-Többiek?-néztem a mellettem álló srácra.

-Már ott vannak szerintem

-Akkor menjünk mi is, gyorsan!-sürgetett anya.

-Tényleg! Milyen meglepetésed van?-néztem Arthurra.

-Majd az étteremben kiderül-mosolygott.

Egyre jobban félek ettől az egésztől. Nagyon titokzatoskosik és én meg már majd szét pukkadok a kíváncsiságtól. Most tudni akarom! Ahogy Arthurt ismerem csak a kajálás után mondja el.

Ig: rebs_writer
Tiktok: rebs_writer

Hírességbe szeretveWhere stories live. Discover now