Már az autóban ülünk és a reptérre tartunk.
-Nincs semmi baj?-kérdezte Arthur.
-Nincs! Minden rendben!
-Talán a repüléstől félek-Pedig már ültél repülőn, nem?
-De, de mégis mindig van bennem egy félelem érzet-sóhajtottam.
-Nem kell félni tőle! Csak nyugodtan-tette a kezét a lábamra.
A reptérre érve a szokásos vizsgálatokat megcsinálták majd egy kicsit várakoznunk kellett.
-Menjünk be oda a ruhás boltba-mutatta Kimberly.
-Jól van! Mi oda megyünk-mondtam a többieknek.
-Siessetek-felelte Charles.
-Na végre lehetünk kettesben-mondta a lány.
-Mi történt veled az elmúlt években?-Hát sok dolog. Előszöris teljesen azt hittem hogy Arthur utál majd kiderült hogy ő is négy éve szeret, én fél évvel vagyok előtte-kuncogtam.
-Aztán anya bekavart vagyis nem az anyám mint kiderül-vontam meg a vállamat majd mindent részletesebben elmeséltem.-Nem volt valami nyugodt életed-nevetett.
-Hát nem!
-Na de veled mi van?-Én kifejezetten boldog vagyok Noahval-mosolygott.
-Kivel?-kerekedtek ki a szemeim.
-A bátyáddal-nézett rám meglepődve.
-Nem mondta el ugye?-sóhajtott.-Valamit kihagyott volna?-húztam fel a szemöldökömet.
-Valamit-bólintott, majd kijöttünk a boltból, s végül semmit sem vettünk.
-Mindjárt megyünk a gépre-mondta Noah.
-Csiripelhetnél arról a dologról amit valamilyen oknál fogva nem említett-tettem csípőre a kezeimet.
-Azt hittem szóltál neki-jegyezte meg Kimberly.
-Oh basszus-csapott a homlokára.
-Hát igazából együtt vagyunk-vigyorgott.-Régen gyűlöltétek egymást-mondta Pierre.
-Az a múlt!
-Nah ja-csavargattam a szemeimet.
-A múlt már történelem, de a jövő na az még rejtelem-kuncogtam.
-Valahogy így?-Hát felfoghatjuk így is-vont vállat Noah.
-Várjunk csak Kim! Milyen véleménnyel is voltál róla?
-Rossz nagyon rossz-felelte.
-Egy nőcsábász rohadék. Pontosabban!-feleltem.
-Jó ez a vélemény régen volt! Fiatal voltam-nyavajgott.
-Jójó elfogadjuk-nevettem.
-Nahát sziasztok!
-Te mit keresel itt már megint?-kérdezte Noah az anyjától.
-Horvátországba megyek pihenni-felelte.
-Még van kép a bőrödön?-kérdeztem.
-Azt mondtad fel adod magadat!-Upsz elmaradt-vonta meg a vállát.
-Te mit keresel itt?-nézett Nicolasra.-Letette valaki az óvadékot-mondta ridegen.
Csupán boldog és nyugodt szeretnék lenni. Nyilván már az vagyok, de nem akarok azon aggodalmaskodni, hogy ez a nő bármikor tönkre teheti az életemet.
-Hoppá! Lehet, hogy megbukik mindez amit "felépítettél"-mondta Noah az anyjának.
-Miért is?
-Hm csak azért-mutatott a tv felé amin a napi hírek mentek.
-Körözött bűnöző vagy-fordult vissza a srác és vállat vont majd a nő amilyen gyorsan tudott elhúzta a csíkot.
-Ezt is én intéztem-mondta öntelten a srác.
-Noah te feljelentetted?-kerekedtek ki a szemeim.
-Fel én!
-Nem értem mire jó ez ennek a nőnek-mormogott Arthur.
-Idő kérdése és börtönbe kerül-felelte Noah.
-Legalább beavathattál volna-sóhajtottam.
-Meglepetésnek akartam, hisz örülsz, nem?
-Végülis, de!-feleltem.
A gépre nem kellett már sokat várni és már szálltunk is fel. Magán géppel mentünk, de nyilván arra is várni kellett emellett a rajongókat meg kell említsem, hogy valahonnan kaptak hírt szóval csak úgy özönlöttek.
A gépre felérve helyet foglaltunk és mondanám, hogy sokat beszélgettünk, nevettünk, de mind inkább aludtunk mert a fáradtság elnyomott minket.
Izgatottan várom a leszállást és kíváncsian, hogy Arthur mivel készül.
Elsőként ébredtem fel méghozzá a telefonom eszeveszett csörgésére.
-Sosem lehet nyugta az embernek-mormogtam.
-Ez meg ki?-hajolt oda fölém Charles.
Oké akkor megint nem elsőként ébredtem.
-Fogalmam sincs-vontam vállat mert egy ismeretlen szám hívott.
Ig: rebs_writer
Tiktok: rebs_writer
VOCÊ ESTÁ LENDO
Hírességbe szeretve
RomanceDasy Baker egy átlagos lány aki csak egy átlagos Forma2-es futamra ment el...