21

517 60 3
                                    

//George

Május 4.

Könyvekkel a kezemben vágtam át a nyüzsgő folyosón.

Elérkeztek az utolsó vizsgák ebben az évben, és ez az egyetlen időszak, ahol mindenki tanul.

Nem számít, milyen lusta a személy, akkor is kitanulja a belét, mivel ebben az iskolában az év végi vizsgákat nagyon komolyan veszik a tanárok.

Mikor Leo és Alan mellett mentem el, egy kicsit lehajtottam a fejemet. Szerencsére amúgy sem láttak volna meg, mivel az ő orruk is a matek könyvben volt.

Végre elértem a könyvtárhoz. Benyitottam, és bár nem volt üres mint szokásosan, nem voltak bent olyan sokan.

Leültem egy asztalhoz ahol nem ült senki, és kinyitottam a történelem, fizika, és kémia könyvemet.

Azt sem tudtam mivel kezdjek, de végül csak elkezdtem olvasni a fizikát.
Idegesen beletúrtam a hajamba, miközben magoltam a feszültséget, elektromágnesességet, szabályokat.

Egy nagy puffanásra emeltem meg a fejemet. Valaki nehéz könyveket tett le az asztalra.

Valaki, akinek a szőke haja kicsit rendetlenül állt, akinek a zöld szeme fáradtan behunyódott.

"Nem zavarni jöttelek, csak.. Már nincs máshol hely, és tanulni akarok." Sóhajtott Dream.

Csendben maradtam, csak lazán bólintottam, majd szemeimet visszavezettem a könyvre.

Arra számítottam, hogy beszélni fog hozzám, de meglepetésemre —
meg sem szólalt.

Akkora csend volt, hogy ahogyan velem szemben ült, hallottam a szívverését.

Gyors volt és hangos, mintha futott volna, vagy izgulna. Az arcára pillantottam.

A tekintete nyugodt volt, szemei a könyvön pihentek, fürkészve a betűket.

Olyan koncentrált volt, hogy szinte éreztem ahogyan szívja magába a tudást. Jó Dream-et szorgalmasnak látni.

Olvasás közben az ajkára harapott, én pedig azon kaptam magamat, hogy ezt bámulom.

Ugh!

Idejött ez a buta floridai, és máris elvette a figyelmemet. Legszívesebben most veszekednék vele, de nem tehetem.

Miért is veszekednék vele ez miatt? Nem az ő hibája, hogy helyes az arca, hisz ő csak tanul.

Ez az én hibám, hogy nem a fontos dolgokra figyelek.

Fizika után belemerültem a történelembe is. Mire feleszméltem, már nem voltak sokan a könyvtárban.

Néhány lány kimerülten telefonozott, gondolom most végeztek a tanulással.

Ami a legjobban felkeltette az érdeklődésemet, az az előttem alvó fiú volt.

Elmosolyodtam. Dream bealudt pár oldal tanulásától. Látszik, hogy nincs hozzászokva.

Könyököltem az asztalon, és néztem őt egy kicsit. Ha mindig ilyen nyugodt lenne, talán kedvelném. Alvás közben legalább nem idegesítő.

Megfogtam a könyveimet, és felálltam az asztaltól. Még mielőtt elmentem volna, ismét Dream-re pillantottam.

Lassan vette a levegőt, ajkai kissé szétnyíltak, így halkan hallani lehetett levegővételét.

Szőke tincsei kicsit a szemébe voltak. Közelebb hajoltam, és óvatosan kisimítottam azt a hajtincset a szeméből.

Az ujjaim hozzáértek az arcához, és Dream kicsit mocorogni kezdett. Az arcom elvörösödött, és gyors léptekkel elhagytam a könyvtárat.

~~~

Remegve lélegeztem, mikor behívtak a terembe. Május vége van, eljöttek az év végi vizsgák.

Alig tudtam aludni, hisz éjjel is a könyveket olvastam. Sokat tanultam, de félek, hogy bealszok vizsga közben.

Megfogtam a tollamat, és felírtam a nevemet a papírra. Vettem egy mély levegőt, és elkezdtem kitölteni a vizsgalapot.

A faliórára pillantottam. Tizenöt perc maradt, és még van egy egész oldal.
Szerencsére ezek a könnyebb feladatok.

Kicsit izzadtam, öt perc maradt, és még van két feladat.

Leírtam az utolsó betűt, és ekkor megszólalt a csengő. A tanárnő mindenkit utasított, hogy tegye le a tollat.

Beszedték a lapokat, én pedig megkönnyebbülten léptem ki a teremből.

Beletúrtam a hajamba, és elmentem a mosdóba megmosni az arcomat.

Ezután a büféhez mentem, és vettem egy energiaitalt. Ez egyáltalán nem volt nálam szokásos, de most úgy éreztem, kell.

Leültem egy padra, és fáradtan ittam a mérget, amit "Hell" néven árulnak. Ez a név illik rá. Valóban pokoli, de legalább nem fogok elaludni.

Ahogy lehajtott fejjel ültem, megpillantottam az ismerős cipőket előttem.

Felemeltem a fejemet, és Dream szemébe néztem.

"Hogy ment?" Kérdezte a szőke, fejét oldalra döntve.

"Jól, azt hiszem." Motyogtam, vakarva a tarkómat. "Neked?"

"Vagy megbuktam, vagy csak kevés az önbizalmam, és amúgy okés volt."  Ült le mellém egy mosollyal.

Bólintottam, és nem tudtam már mit mondani, szóval csendben az eget néztem.

"Figyu, lenne egy kérdésem!" Nézett rám hirtelen.

"Mi lenne az?" Emeltem fel a szemöldökömet.

"Szóval, pár héttel ezelőtt könyvtárban bealudtam.. Mikor felkeltem, már nem voltál ott. Viszont.. Ott voltál mikor elaludtam? Vagy nem vettem észre tanulás közben, hogy elmentél?" Kérdezte.

Egy buta tekintettel pislogtam párat, majd válaszoltam.

"Oh. Igen, ott voltam. Nem akartalak felébreszteni."

"Sz-szóval jól gondoltam.." Motyogta Dream, az arca pedig elpirosodott.

Kicsit össze voltam zavarodva, de hagytam a témát. Erősen gondolkodni kezdtem, majd levert a víz.

Dream ébren volt? Talán félreértette a dolgot? Én csak megigazítottam a haját..! Baszki, ebből hogy másszak ki?

Végül csak csendbe maradtam, és szerencsémre többé nem is említette ezt a dolgot.

Ha tetszett ez a rész, kérlek nyomj egy csillagot! 🤍

Ha tetszett ez a rész, kérlek nyomj egy csillagot! 🤍

¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.

Sziasztook<33

Mikor a cseresznyefa virágzik -DNF-Donde viven las historias. Descúbrelo ahora