Mikor a cseresznyefa virágzik -DNF-

26

//George

December 4.

Valami nagyon nem oké.
Dream a szokásosnál is furcsább.

Egésznap követett engem mindenhová.

"Georgeee! Figyelj rám~.." Nyögött a szőke, lágyan rugdosva a bokámat az asztal alatt, miközben én tanulni próbáltam.

"Abbahagynád? Borzasztó vagy.." Forgattam meg a szemeimet.

"Kényszerítselek arra, hogy figyelj rám?" Kérdezte mély hangon, a keze a derekamra csúszott, az arcom pedig elpirult.

"H-haha, mostmár tényleg elég." Nevettem kínosan, ellökve a kezét.

Dream duzzogni kezdett, és csak engem bámult keresztbetett karokkal.

Nem tudtam úgy koncentrálni, hogy egyfolytában néz. Legszívesebben ordítoztam volna vele, de a könyvtárban nem lehetett.

Összeszedtem magamat, és dühösen felé fordultam, a szemébe nézve.

"Idefigyelj, mostmár komolyan hagyd a—" Kezdtem bele, de lefagytam.

"Hm..?" Döntötte oldalra a fejét lazán, elvarázsolódva.

Egy undorodott tekintet keletkezett az arcomon.

"Dream..?" Ráncoltam össze a szemöldökömet. "Te.. Bevettél valamit..?"

"Hogy m— Tessék? Dehogy!" Húzta ki magát hirtelen, kissé megsértődve nézve rám.

"Dehogy a frászt. Te barom! Hisz a pupilláid akkorák, hogy szinte látom magamat bennük!" Emeltem meg a hangomat.

"Ne kiabálj.." Mondta szomorúan, ettől csak idegesebb lettem.

"Jó. Tőlem aztán azt szívsz, amit akarsz!" Álltam fel a helyemről, majd kisétáltam a könyvtárból.

Kicsit lassítottam, mikor rádöbbentem, hogy nem jön utánam. Megkönnyebbülten sóhajtottam, és felmentem a suli pihenő részére.

A második emeleten volt egy kis szoba, ami pihenős, tanulós saroknak lett kiválasztva, de senki nem használta, mert nem szabadott telefont használni.

Leültem az ott lévő kis kanapéra, és elővettem a könyveimet, majd ismét tanulni kezdtem.

Nem nagyon tudtam figyelni, mert csak az járt a fejemben, hogy Dream valami rosszat csinált magával. Begyógyszerezte magát..?

Nem. Ez nem az én gondom, nem kell nekem agyalnom ezen.

Körülbelül fél óra tanulás után észrevettem ahogy az ajtó nyitódik, és Dream lép be rajta.

"George.." Szólt halkan.

Lassan leült mellém, de én nem néztem rá.

"Sajnálom, biztos kellemetlen volt mellettem lenni. Kérlek, ne légy mérges.." Motyogta, lágyan megbökve engem a könyökével.

"Nem az miatt vagyok mérges.. Aggódom érted!" Mondtam egy frusztrált arccal.

Amint ránéztem, a tekintete lágy volt, és el volt pirulva. Megemeltem az egyik szemöldökömet, nem értve, miért vág ilyen képet.

"Direkt viselkedsz velem ilyen aranyosan..?"

Kérdezte, de még mielőtt válaszolni tudtam volna, közelebb hajolt hozzám, én pedig akaratlanul is, de hirtelen eltoltam magamtól.

Arra számítottam, hogy most majd megmagyarázza mit akar, de ehelyett csak ismét megközelített, majd megszorította a csuklómat.

Reagálni sem volt időm, Dream a kanapéra lökött, és a csuklóimat leszorítva rám erőszakolta magát.

"Mi a francot csinálsz?!" Kérdeztem idegesen, próbálva eltolni őt magamtól.

Nem válaszolt, olyan közel hajolt hozzám, hogy szinte összeért a szánk.

Elfordítottam a fejemet, és a következő dolog amire feleszméltem, az az volt, hogy nedvességet érzek a nyakamon.

A szívem kihagyott egy ütemet, amint Dream egy harapással nyomot hagyott a bőrömön, és miközben szívta, a folt csak élénkebb és fájdalmasabb lett.

Üresnek éreztem magamat, nagyjából öt perc mozgolódás és ellenállás után végre beletörődtem.

Csak egyhelyben feküdtem a plafont bámulva, míg Dream lassan elpusztított lelkileg.

Mikor végzett, csak lazán leszállt rólam, és kiment a szobából, mintha semmi sem történt volna.

Én még mindig nem mozdultam, egy semleges arccal feküdtem, és próbáltam felfogni mi történt.

Az ujjamat lassan arra a pontra tettem, ahol Dream ajkai voltak egy perce, és bekönnyeztem.

Miért?

...

Ha tetszett ez a rész, kérlek nyomj egy csillagot!

Sziasztook<33