Miért pont te? [1986 Maverick FF]

18 rész

- Eresszen el !! - ütögettem az új oroszos bárosnak a karját akinek a név címke alapján "David" a neve viszont kétlem, hogy tényleg így hívják.
- Legközelebb tanulj meg nem mások dolgába beletúrni. Na meg jobb lenne ha vigyázznál magadra már így is elég szarul festesz.
- Magának ettől még nem kéne engem kidobnia. Nem mintha magának sok köze lenne, hogy én mit csinálok ott bent. Egyáltalán hallgatózott?  No meg ahogy látom maga sem fest olyan szépen. Ez aztán horzsolás csak nem tegnapi? Maga a titokzatos motoros? - kérdeztem bunkón majd szószerint kidobott a házból. Leestem a földre és csúsztam úgy 2 métert.
- Azt is mondhattad volna, hogy sétáljak ki az ajtón! - üvöltöttem utána mire csak becsapta az ajtót.
Mi az isten?
- Már meg sem lepődöm. Ki az isten lehet az a lány akit kidobnak egy bárból mert nyomozik? Hát persze, hogy Sydneyt. - sétál felém az a pasi aki miatt az egész légzési technikám megváltozik. Maverick.
- Hozom a formámat. - mondtam majd felpattantam a földről.
- Hogy vagy? - kérdeztem ahogy végig húztam a kezemet az ujjain.
- A történtekhez képest, elég jól. Gooset várom mert ma jött meg a felesége és a fia és úgy volt, hogy idejövünk inni egyet.
- Na jól hangzik. Bár a gyereket beengedik a kocsmába? - kérdeztem
- Hát szerintem előbb, mint téged. - szólt be Maverick mire ráütöttem a mellkasára.
- Ha máshova megyünk jönnél velem? - kérdezte Maverick
- Csak ha nem zavarok. - mondtam mire megfogta arcomat és az ajkát az enyémhez érintette. Majd persze a kihagyhatatlan nyelvével játszott a számba.
- Nem bírtam tovább. Amúgy meg büszkélkedni szeretnék. Elég helyes kis csajom van. - mondta büszkén Maverick
- Aaaa szóval mi már járunk? - kérdeztem kuncogva
- Túl bonyolult a mi kapcsolatunk, hogy csak barátok legyünk. - mosolygott rám Maverick.

[...]

Az étterem ahol jelenleg vagyok azért ismert mert ennek a helynek a bár részében ismertem meg Mavericket először úgy igazán. Sosem felejtem el azt a gyűlöletet és azt a vonzás érzését (a tipikus "akarom" érzés) magamban. A fürdőszobában voltam és próbáltam magamból valami embernek mondható lényt kreálni. A sebeimet próbáltam eltakarni/bekötni. Féltem, hogy a kisfiú majd meglát és egy szörnyet fog látni amikor rám néz mivel ha belegondolok egy szörny vagyok. Embereket ölök.
- Hé, jól vagy? - kérdezte egy mély hang tőlem.
- Még mindig nem jegyezted meg, hogy a női mosdókba kizárólag nők tartózkodhatnak? - kérdeztem, próbáltam terelni a témát arról, hogy hogy vagyok mert őszintén rettegek mindennaptól. Az egyetlen boldogságom és okom, hogy én minden reggel felkelek az pedig ő, illetve a repülés Slider nélkül.
- Hé, te egy csodálatos ember vagy. Ezt jegyezd meg! Kemény csaj vagy Charlotte te vagy Amerika egyetlen női pilótája. Ezeket a horzsolásokat meg ne takargasd mert semmi szégyellni való nincs benne. Charlotte te tegnap történelmet írtál, te és én vagyunk a titkos motorosok. Goose fia nem fog félni tőled. Sőt csak légy az aki mindig és úgyis megszállottad lesz. - nézett mélyen a szemembe Maverick.
- Gyilkos vagyok! Nézd az egész világ fél tőlünk. - csaptam a falnak az újságot amin nyomtatott nagybetűkkel "Biztos, hogy ártatlanok?" Cím szerepelt.
- Te tényleg a sajtónak fogsz hinni? Jézusom kezdjük mondjuk veled. Rólad mit írtak az újságokban? - kérdezte Maverick
- Nemtudom, gondolom kiemelték, hogy nő vagyok és pilóta. - vontam meg a vállamat.
- Én olvastam azt az újságot nem olyan rég, ott téged inkább egy aranyos, szűz lányra hasonlítottak. Nem gondoltam volna, hogy majd egyszer veled fogok motorozni a sötétben és oroszokkal harcolok. - mondta Maverick
- Most ezzel mire akartál kilyukadni? - kérdeztem halkan.
- Arra, hogy a sajtó és a média mindig úgy fog működni ahogy azt mások látni akarják. Mindig kell bele hazugság vagy valami baromság, hogy az emberek vegyék. Ezek a pénzre mennek. Szóval ne bízz ezekben, mert fele sem igaz. - mondta Maverick mire csak rámosolyogtam.
- Szóval most - fogta meg a kezemet - megismered a kedvenc kisemberemet. Utána pedig haza megyünk és együtt töltjük az éjszakát. - fordított a tükör felé, hogy szembe nézzek magammal. - Csak légy önmagad. - mondta majd megpuszilta a nyakamat. Uramisten!!

[...]

Már egy ideje tart a találkozó, leginkább Goose feleségével Carole-al beszélgettem. Aranyos életvidám nő, nem egy olyan őszinte és bunkó gyerek, mint én (és most túloztam, gondolom mindenkinek feltűnt).
- Hé, Maverick! Nyomjuk egy koncertet, van ott egy zongora! - szólt lelkesen Goose.
- Azt hittem már észre sem veszed, gyere kölyök. - emelte fel a kis Bradleyt. Aranyos, jól nevelt fiú, kinézetre meg tiszta apja. Nem is kell elképzeltem, hogy vajon, hogy nézhetett ki Goose 4 évesen, mert csak ránézek a fiára és látom. A 3 fiú odament a zongorához és eleinte gondolkoztak, mit akarnak játszani majd mondhatni gyakoroltak és aztán elkezdték játszani a Great Balls of Fire-t. Még a fiúk gyakoroltak Carole vigyorogva felém fordult.
- Na most, hogy kicsit kettesben vagyunk, megkell kérdeznem, mégis mit csinálsz ezzel a drága Maverickkel? - kérdezte mire csak furán néztem rá.
- Hogy érted? - kérdeztem
- Életemben nem láttam még így viselkedni egy nővel. Tudod ő az a tipikus helyes rossz fiú volt, aki csak kihasználja a csajokat szerintem nem is volt szerelmes se nagyon senkibe sem, de te teljesen más vagy. Rád úgy néz, mint egy Istenre, máshogy beszél veled és nagyon figyel rád. - mesélte nekem Carole, nyilván kicsit halkabban, hogy csak mi halljuk.
- Őszintén fogalmam sincs, mit csináljak vele. Mármint nemtudom Goose mennyire mondta neked, de van egy "bátyám" aki lényegében nem is a bátyám mindegy nagyon bonyolult, na de a lényeg, hogy ő teljesen kivan Maverickre és előfordult, hogy megtudod valamit, hogy például randizom Maverickkel majd Goose hozta haza a részeg bátyámat haza. Meg persze Maverick volt Az első a tiltólistán. No meg én sem éreztem még ilyet valaki iránt, mint Maverick iránt, csak annyi DE van ebben a kapcsolatban. DE a munka, DE a bátyám, DE az oroszok. - csak úgy folytak belőlem a szavak.
- Oroszok? - kérdezte Carole
- Még nem biztos, DE kutatok. - mondtam
- Egyre érdekesebb nő vagy te nekem, kezdem érteni Mavericknek miért jössz be. - mosolygott rám Carole. Erre nemtudtam mit válaszolni úgyhogy csak szerényen mosolyogtam.
- Goose, vad csődöröm! - szólt Carole Goosenak
- Igen drágám? - kérdezte Goose
- Ma este ágyba viszel vagy elveszítesz örökre. - mondta lelkesen Carole mire elkezdtem nevetni.
- Mutasd az utat haza felé! - kacsintott rá Goose.
- Azt hiszem valakinek remeke estéje lesz ma. - kacsintott Maverick Goosera.
- Nem csak Goosenak lesz remek estéje. - mondtam Mavericknek mire Goose büszkén megveregette Mavericket.
- Csakugyan? - emelte fel szemöldökét Maverick miközben jött felém. Mire csak megharaptam az ajkamat. A pillangók csakúgy repkedtek a hasamban ahogy felém hajolt és éreztem a bőrömön a leheletét. Majd megcsókoltam.