Snowman ( egyperces bl)

4.

Rozsdás volt az utolsó dísz, amit megtalált. Csodálkozott, mivel tavaly még az összes kiváló állapotban volt. A nagymamájától kapta ajándékba. Emlékszik az asztalon lévő aprócska műfenyőre, amit édesapja ízléstelennek nevezett, de a nagyija imádta. Gyerekként gyakran leszedték róla a szaloncukrot, megették a csokoládét, majd a papírt visszatűzték a fára, Szentestére egy szem sem maradt. A díszekre azonban nem emlékezett pontosan. Az átlagos gömbök ugyan beugrottak neki, meg az anyu kedvence, a kiscsacsi, amit egy zsibvásáron szereztek. Próbálta felidézni a többit, de nem emlékezett. Fel akarta hívni anyut, de tudta, hogy akkor nem haladna a ház dekorálásával, mivel anyu sokat beszél. De legalább néha emlékszik a nevére. A Zoli, néha Máté, de már hozzászokott.
- Találtam egy rozsdásat - mutatta a fára feszített férfinak. - Neked biztosan tetszene.
A hulla pár napos volt, egy veszekedés ára. Nem emlékezett, hogy hívják, biztos anyutól örökölte a névfelejtést. A férfi nem válaszolt, s ez így volt jó, a Karácsonyuk így békés lesz.