A leány még aznap, minden akadály nélkül tette meg az utat. Míg a lázadócsapat tagjai közül sokan átmulatták az éjszakát alkohollal, lakomával és egyéb tevékenységekkel egyaránt, addig Visanát Nahon elrejtette a kíváncsi szemek elől, s együtt egy fogadóban éjszakáztak, ahová később Noiren is becsatlakozott. Mivel a hercegnő annyira akarta, a fiatal katona nem küldte el barátját. Hiába lett volna szívesebben egyedül, de a hölgy ennél fontosabb volt számára.
Eleve a szobában három ágyat lehetett találni, ugyanis a többit már kivették mások. Ezért a fekete hajú telepedett a bal szélére, míg Nahon a jobbra, Visana pedig középen helyezkedett el. A lány immár nagyobb biztonságban érezte magát, főleg, mert odakint vihar tombolt.
Már kicsi kora óta félt a szél hangjától, ahogy az ajtókat és a nyitva felejtett ablakokat csapkodja. Olyannyira kellemetlen volt ez még a két férfi társaságában is, hogy tudta, nem fog tudni rendesen aludni a közelségük nélkül.
– K-kérhetek tőletek valamit?
– Persze, mit szeretnél? – nézett rá Nahon segítőkészen.
– Majd aludnátok velem?
– Mármint? – szólalt meg tűnődve Noiren.
– Ha lehet, az ágyatok közelebb húznátok az enyémhez? Nagyon félek a viharban, olyan, ijesztő, mintha be akarnának törni ide, közben tudom, hogy nem. Mégis olyan jól esne, ha nem lennétek annyira messzire.
Az ifjú katona azonnal megkereste a másik égkék íriszét, majd egyszerre bólintottak rá az ötletre.
– Igen, természetesen! – mondta Nahon energikusan, ugyanis örült, hogy a lány mellett aludhat. – Az a lényeg, hogy biztonságban érezd magad.
– Köszönöm! – Visana hálás tekintettel figyelte őket, és mellkasában megint melegséget érzett. Ilyet nem igazán tapasztalt idáig, de olyan kellemesnek s meghittnek tűnt mindez.
– Semmiség. Nem vagytok éhesek?
– De.
– Én az vagyok – egyezett bele az éjfekete hajú is. – Lemegyek, és hozok fel valamit enni.
Nahon tudta, barátja mit tett, ezért megbecsülte ezen cselekedetét. Hiszen már váratott magára egy beszélgetés Visanával, legalábbis az ő részéről. Be akarta vallani neki, miféle érzelmek formálódtak meg benne az elmúlt időszakban. Hogy nincsenek rossz szándékai, s reménykedik abban, kaphat tőle egy esélyt valami többre is.
Noiren egy árva szót sem fecsérelve, felállt az ágyról, majd gyorsan kilépett az ajtón. Nahon mogyoróbarna szeme késlekedés nélkül a királylány akácliláját kutatta. Visana viszonozta a pillantást, mire a katona felsóhajtott.
– Visana... beszélni szeretnék veled.
– Miről? Valami baj van?
– Semmi baj sincs, csak vannak bennem érzések, amiket muszáj elmondanom.
– Miért érzem úgy, hogy ez szerelemmel kapcsolatos? – kérdezte meg a hercegnő, miközben arcizmai megfeszültek. Megpróbálta megnyugtatni magát, ezért nagy levegőt vett. Orrába kúszott Nahon friss illata, amitől némileg higgadtabban tudta kezelni a helyzetet.
– Mert igazad van, arról van szó. Szóval, beszélnem kell róluk, már nem tudom magamban tartani ezt az egészet.
– Rendben, akkor mióta vagy szerelmes belé?
– Kicsodába?
– Hát Milandine-ba, ki másba! – jelentette ki magabiztosan Visana. – Róla van szó, nem igaz?
ESTÁS LEYENDO
Narfolk rózsája 18+ BEFEJEZETT
FantasíaVisana a Narfolki vár, egyben a birodalom központjának lakója. Hiú és nincs képben a falakon kívül folyó, egyre inkább a katasztrófa felé közelítő eseményekkel. Azonban egy lázadókból álló csapat biztosítja számára, hogy megfigyelhesse a királyságot...
