Gyűlöletből szerelem, avagy fordítva? [Tom Kaulitz] Season 1. ✔️

8. Furcsa alak

-Jól reggelt, keresnek -mondta Ruby amint kikeltem az ágyból

-Ki? -mostam meg az arcomat -hivd be addig en át öltözők -mondtam majd bementem a szobába. A ház egy kicsi nappaliból, fürdő, egy szobábol áll. A nappaliban van egy kis szekrény azon egy tv, egy kanapé, és egy kis asztal.
Szóval bementem és felvettem egy világos kék Baggy jeanst hozzá egy bő pulcsit. Nem tudom mondtam-e már de utálom az alakomat. Nem az hogy duci vagyok hanem az hogy nagyon homok óra alakom van amit nem igazán szeretek mert soványnak érzem magam.

-Tom? -léptem ki az ajtón és megláttam őt ott ülni a kanapén -Mit akarsz? -kerdeztem, erre csak Rubyra nézet aki elhagyta a házat

-Bocsánatot szeretnék kérni -állt elém. Akármennyire is megbocsátanák neki de fájtak azok a szavak

-Tom. Menyj el -néztem rá majd nyitottam ki az ajtót

-Lea kérlek. Kurvara megbántam amit tettem -kezdte el a magyarázkodását de tudom mire megy ki a játék

-Tom Kaulitz! Húzz ki míg szépen mondom! Nem érdekel a bocsánat kerésed tudom mire megy ki a kis játékod! Megbántad? Oh igen? Hány év? 4 év telt el mióta össze vesztünk de te annyit nem tettél volna meg hogy elgyere vagy írj valamit hogy sajnálod! Itt pedig benyögöd nekem a bocsánat kerésed? Undorító vagy Tom Kaulitz! -néztem a szemébe -Te bántad meg? Te aki semmit nem bán meg?

-Lea kérlek...

-Takarodj innen! -lökdöstem kifelé de mivel csak a válláig érek nehéz volt de végül kiment magátol. Lehet ezzel megbántottam de ő is megbántott elég durván. -nincs szükségem rád...-mondtam ki mire hátra fordult én pedig becsaptam az ajtót és földre rogytam és sírtam. Kurva nagy szükségem van rád Tom...de nem tudok neked megbocsátani! Kurvara nem tudok!

Nem tudom mennyi idő telt el míg én az ajtóban ülve sírtam mikor meghallottam Bill hangját. Azonnal felálltam és a fürdőszobába mentem lemosni az elkenődött sminket és ujjat fel tenni.

-Szia Bill -mosolyogtam, vagyis próbáltam

-Szia, minden rendben? Hallottam ahogy kiabálsz -oh..ennyire hangos voltam?

-Aham jól vagyok, inkább a drága testvéredet vigasztaljad -intettem a fejemmel a tóparton ülő Kaulitz felé

-Mi baja? -kérdezte aggódva

-Bocsánatot akart kérni de elutasítottam. -Bill csak értetlenül nézett -Nem tudok neki megbocsátani azok után

-Oh értem, beszélek vele ne aggódj -ölelt meg majd elindult testvére felé. Mikor mentem volna be a házba éreztem hogy figyelnek, de nagyon. Rá néztem Billékre de ők nem erre néztek. Körbe néztem és sehol senkit nem láttam.hlgx ide figyelne így inkább berohantam és bezártam az ajtót majd aludtam

12:25

Mikor felkeltem láttam hogy nem egyedül vagyok. Sikitani akartam de nem tudtam

-Meg ne próbáld! -mondta a maszkos férfi. A hangja olyan ismerős.

-Mit akarsz? -kérdeztem idegesen, ugyanis le voltam fogva

-Inkabb kit -nyalta meg a száját majd elkezdett felém közeledni

-Hagyj engem békén -probáltam mozogni de semmi értelme nem volt. Valaki..kérlek most jöjjön be

-Ugyan kislány jó lesz hidd el -mondta majd elkezdett a pulóver alatt fogdosni. A sirás kerülgetett hiszen ismerős volt ez a helyzet.

-Hagyj békén! -probáltam hangosabban kiabálni de pofon vágot

-Ha nem fejezed be itt helyben veszted el a szüzességed! -fogta meg egyik kezével az arcom és össze nyomta
-Talalkozunk még kislány -kacsintott egyet majd elment. Végül beugrott. Mikor Ruby nálunk aludt fel hívtak és ugyan olyan volt a hangja mint a telefonos fickónak

Nagy nehezen át öltöztem és kimentem a többiekhez, elkezdtem velük beszélgetni majd része lehettem egy gyönyörű szakitásnak is

-NA DE TOM! -mondta Maddy könnyes szemekkel

-Hagyj már békén baszki! Nem érdekelsz! -vágta neki a rosszabbnál rosszabb szavakat. Át érzem szegény lány helyzetét hiszen én is megkaptam ezeket. És én is tőle

-De nem szakithatsz velem! -mondta már üvöltve

-Most komolyan ennyire magára akarja vonni a figyelmet? -ült le mellem Ruby

-Úgy látszik, de hagyjuk rájuk. Tom igyis úgyis talál mást most ez miért izgat mindenkit? -kérdeztem mire Ruby rám nézet

-Ennyire ismered?

-Jah, sajnos. Régen nagyon jó barátok voltunk de egy nap Tomnál el kattant valami és ugyan ezeket a szavakat vágta hozzám amit Maddy-hoz, aztán napokig, hetekig, hónapokig nem ettem. Magán tanuló lettem és csak Billel beszélgethettem. Egy ideig. A nevelő szüleim szerint Bill nagyon rossz hatással lett volna rám. Akkoriban kidobták az összes ilyen ruhámat amiket most hordok. -mutattam magamra

-De hogyhogy ilyeneket hordasz? Ha kérdezhetem és nem bántalak meg

-Tetszenek és ez én vagyok, meg leginkabb azért is mert utálom az alakomat

-Te hülye vagy? -nézet rám egyből -gyönyörű alakod van! Hisz ne feledd egy póló volt rajtad és egy rövid nadrág és mikor David a vízbe dobott akkor... -mondtam és be ugrott hogy baszus David

-Neked is szia -mondta rám se nézve

-Szia..figyelj ne haragudj a tegnapi miatt én csak...

-Inkabb te ne haragudj, nem akartalak ilyen helyzetbe hozni, nem tudtam hogy nem tudsz úszni -mondta meg mindig rám se nézve

-Nem haragszom, de van valami baj? Egész nap nem látni -léptem mellé de ő
Jobban elfordult. -Nézz rám! -mondtam de ellenkezett egy ideig majd felém fordult. Amit láttam fájt, szörnyű

-Ki tette? -simogattam végig az arcát majd elmentem jeget keresni és vissza mentem Davidhoz és rá tettem. -David ki tette? Vagy ez hogy keletkezett?