Velencei szerelem/Szjg ff/

🌇 1. 🌇

Szélsebesen rohantam a Casal Grande partján egy vészesen magassarkú bokacsizmába amit a fiúk erőltettek rám mert szerintük "dögös" vagyok benne.Nem ellenkeztem velük mert ilyenkor képesek belehajítami a medencébe.A St.Mark térről jövök Suzie-vel találkoztam de rosszúl számoltam ki az időt és most késésben vagyok a másodiknapi vacsiról a nyaralóban.Minden második nap szerveznek egy vacsorát az egész tásaságnak és megkell jelenni minden házbanlakónak.Tömegközlekedésre esélyem sem volt a nyaraló közelébe semmilyen busz vagy vonat nem jár a taxi meg méregdrága.Nem volt jó ötlet ez a csizma mert csak botladoztam benne de most szabájosan nekiestem valakinek miatta.

-A francba,sajnálom-szólaltam meg hírtelen magyarul de egyből hozzá tettem angolul is.

-Nem nincs gond-mondta.

-Magyar vagy?-csodálkoztam.

-Igen Pesti-válaszolta.

-Én is -mondtam kedvesen.

-És mi járatban itt Velencében?-kérdezte.

-Minden nyáron itt vagyok anya meg a barátnője és a két fia így mind együtt a tengerparton nyaralunk-hadonásztam jobbra balra.

-És amúgy jól vagy?Nem biztonságos ez a cipő-pillantott le a lábamra.

-Ohh igen a fiúk erőltették rám mert nagyon dögös, alapvetően nem terveztem fel venni de velük nem lehet ellenkedni-mondtam.

-Hogy hívnak?-kérdezte.

-Ohh hogyne Reni vagyok-nyújtottam a kezem.

-Cortez-fogadta el a mancsom.

-Spanyol neved van miért?-kíváncsiskodtam.

-Az amerikai haverjaim ezt adták-vont vállat.

-Figy ne hari de kurvára késésben vagyok és Máté leharapja a fejem ha nélkülem kell ennie,18 éves olyan mint egy gyerek nincs meg nélkülem mintha az anyja lennék pedig egy évvel fiatalabb vagyok-bosszankodtam-Örültem a találkozásnak remélem még látlak sietek szia-kiabáltam már rohanva.

-Én is szia-ordított utánam.

Még vagy negyed órán keresztül rohantam mire végre lefékeztem a nyaraló előtt.A hátsó ajtóhoz lopakodtam és bepillantottam hogy elkezdék e nélkülem.Máté morcosan meredt maga elé összefont karokkal előtte kajával.A hülye ez tényleg nem eszik nélkülem.Gondolkozás nélkül nyomtam le a kilincset és léptem be az ajtón.A cipőmet egyből lerúgtam a lábamról mert már kikészült a bokám.

-Megjöttem-kiáltottam el magam.

-Végre lányom hol voltál?-nézett rám szigorúan anyám.

-Sajnálom siettem eléggé de a cipőm miatt nem tudtam jobban futni-hajtottam le a fejem szégyenkezve.

-Ülj le-parancsolt rám anyám.

Gyorsan lehajtott fejjel odakullogtam Máté és Márk közé és levágódtam a székre.Anyám sosem bánt velem jól,mióta apu elment elnyomta az érzéseit.Nem foglalkozott vele mi van velem csak magával.Egyedül itt nyáron éreztem jól magam.

Csak turkáltam a tányéromon lévő steakot és krumpli pürét.Nem volt étvágyam.Anyám folyamatosan elveszi a kedvem mindentől.

-Köszönöm én most mennék-álltam fel és az ajtó felé sétáltam.

-Hová mész?-kérdezte anyám.

Ráemltem a tekintetemet belenéztem a kemény tekintetébe és megráztam a fejem.Kiléptem az ajtón ami a partra vezetett.Két lépéssel később már a homokba sétáltam.A szél lágyan fújt és én hosszan sétáltam a part mellett.Felnéztem a partmenti villákra,mindenhol fény volt és nevetés hangzott ki.Mindenki êlvezte a nyár utolsó hetét csak én sétáltam búsan a parton.Valahol jó pár méterre a nyaralótól leültem a homokba és felhúzott térdeimet átkaroltam.Belebámúltam a sötét vízbe ahol itt-ott megcsillant a hold fénye.

-Reni-hallottam egy hangot nem messziről.

-Máté?Mit csinálsz itt?-kérdeztem.

-Láttam hogy nem vagy jól ezért utánad jöttem-mondta-Anyád igaz?Megint megbántott?-kérdezte.

-Annyira zavar-túrtam két kézzel a hajamba-Nem foglalkozik velem nem ért meg,mit csináljak hogy érdekeljem-sírtam fel.

-Sss semmi baj kitalálunk valamit-ölelt áz hátulról.

A fejem a mellkasának döntöttem és úgy terültünk el a homokban.Máté mintha a tesóm lenne a legjobb barátom.

-Mit tettem anyám ellen miért nem apát bünteti?-kérdeztem.

-Mert te vagy a közelében azt hiszi ezzel jót tesz-mondta.

-De nem tesz jót.Három kibaszott éve ezt csinálja-üvöltöttem el magam.

-Figyelj igyekszem segíteni csak nem tudom hogyan tudnék-símított a hajába.

-Ölelj meg kérlek-folytak végig a sós cseppek az arcomon.

Máté felhúzott a homokból és szorosan átölelt.A válla felett átnéztem és hirtelen megláttam egy ismerős alakot a homokban állni...