Velencei szerelem/Szjg ff/

🌃 2. 🌃

A fiút a folyópartról.Hogyan is hívták?Cortez igen így.Elléptem Mátétól aki jött utánam a fiú felé.

-Te vagy az?-kérdezte.

-Igen-töröltem meg szemeim.

-Mit csinálsz itt?-pillantott rám.

-Csak kijöttem kicsit kiszellőztetni a fejem,egyedül akartam lenni-magyaráztam.

-És ő?-pillantott mögém Mátéra.

-Ohh igen ő Máté a majdnem bátyám és történetesen a legjobb barátom-mutattam be.

-Hello Cortez vagyok-nyújtotta a barátom felé a kezét.

-Csá Máté-fogadta el a kezét vonakodva.

-Na most hogy mindenki ismer mindenkit nekünk mennünk kéne mert anyám pipa lesz és nem csak rám hanem Máté rád is úgyhogy szia Cortez-búcsúzkodtam és elkezdtem tolni Mátét.

-Ez mi volt?-kérdezte.

-Kuss és menj majd mesélek-lökdöstem.

-Jó ne löködj-nézett hátra rám.

Löktem rajta mégegyet de nagyot és arcal előreborult a homokba.Felnevettem és keresztül akartam lépni rajta de elfelejtettem kivel is van dolgom.Máté megfogta a bokám és én is kiterültem a homokba.

-Te állat-nevettem fel.

-Nem én kezdtem-mászott felém.

Én igyekeztem hátrálni és gyorsan felpattantam és elkezdtem futni a nyaraló felé.Máté is futott utánam úgyhogy miután befutottam az ajtón egyenesen az ő szobájába rohantam mert ott úgysem keresne.Hallottam a lépteit ahogy nyikorog a padló és ahogy minden ajtót egyesével kinyit.Legvégén az ő szobája ajtaján lesett be.Én vigyorogva néztem rá miközben kiterültem az ágyán.

-Szia-vigyorogtam rá.

-Bajban vagy te lány-nézett rám.

-Tényleg?Nem is tudtam róla-nevettem fel.

-Pedig de-bólintott.

-Jaj megijedtem-tettem a kezem a szám elé meglepetséget tetetett.

Máté rámugtott én meg fájdalmasan felnyögtem mert nyom vagy nyolcvan kilót.

-Te állat szálj már le rólam-ütögettem a vállát.

-Nem nekem most jó-ölelt át szorosan és a nyakamba fúrta a fejét.

A haja csiklandozta a bőröm mert már hosszabb lett a nyár végére. Felsóhajtottam ês átöleltem a vállát,lehunytam a szemeimet és magával rántottak az álmok.

°°°°°°°

Reggel ugyanúgy ébredtünk csak Máté nem feküdt rajtam így kényelmesen nyújtózhattam egyet ezzel orbavágva Mátét.

-Hupszi bocses-néztem rá.

-Áááááá asszem eltörted az orrom-fogta a fejét.

-Jaj ne légy gyerekes nincs semmi bajod-sóhajtottam.

-Fáj a hátam-panaszkodott.

-Más probléma esetleg?-kêrdeztem-Képzeld nekem is -mondtam.

-Most meg te nyavajogsz-jegyezte meg.

-Nem rajtad feküdt egész éjjel egy nagy malac-mondtam.

-Héééé nem is vagyok olyan nehéz-durcizott be.

-Na tudod hogy szeretlek-löktem meg a vállát-De most megyek-tápászkodtam fel.

-Hová?-kérdezte.

-Átöltözni és reggelizni érdekel?-néztem rá.

-Nem kösz-mondta és hátradőlt az ágyon.

Igyekeztem halkan kiossonni a szobából hogy átnenjek az enyémbe.A tervem nem sikerült mert mihelyts tettem két lépést nekiütköztem valakinek.Márk állt előttem és furcsán méregetett.

-Reni mit csináltál az öcsémnél?-kérdezte.

-Semmit-vágtam rá.

-Tegnap este láttalak titeket a partról jövet és menekültél előle,az éjszekát ezek szerint ott töltötted-mondta.

-Márk hagyjál már nála aludtam és kész veled is szoktam aludni nem kell ezen izélni-mondtam mérgesen.

-Jó jó nyugi nem azért mondtam-felelte és ott hagyott.

Döbbenten néztem utána és igyekeztem megfejteni hogy ez mi is volt pontosan.Mivel nagyon nem tudtam eldönteni ezért inkább hagytam és beléptem a szobámba.A szekrényemhez léptem és kerestem valami ruhát.egy egyrészes nadrág ruhát választottam aminek felül spagetti pántja van.Gyorsan beszaladtam a fürdőbe és letusoltam majd magamra kaptam a ruhát.Kilépve az ajtón leültem a tükrömhöz és egy kevés sminket is dobtam fel.Előkerestem a szandálomat és belebújtam,a hajamat egy virágos pántal hátrafogtam és kész is voltam.Holnapután megyünk el úgyhogy majd valamikor kicsit össze kéne rámolnom.

Gyorsan lerohantam a lépcsőn és bementem a konyhába.Anna sürgött forgott ott.Leültem az asztalhoz és elvettem egy croissant.A tejes kávém is ott voltGyorsan megreggeliztem mert leszeretnék menni a partra.

-Anna anyu hol van?-kérdeztem.

-Elment a belvárosba valamiért-mondta.

-Lemegyek a partra ha hazaér szólsz neki-?nézten rá.

-Persze kincsem menj csak-mosolygott rám.

Felvágtattam a lépcsőn és egyből berontottam Máté szobájába aki félmeztelenül feküdt az ágyàn és sorozatozott.

-Gyereünk lustaság jössz velem a partra-mondtam.

-Muszály?-kérdezte.

-Igen-feleltem.

Kimentem a szobájából át a sajátoméba.