Az üzenet

33 3 3
                                    

Ahogy megláttam, amit a tábornok fogott, megszédültem. Jimin azonnal megfogott.

- Mi baj? Minji? - kérdezte aggódóan.

- Semmi. Tudom mi ez. Mármint van egy sejtésem. - mondtam, majd kezembe vettem a dobozt, amit átadott Jiminnek a tábornok. Kinyitottam. Azon nyomban megláttam egy cetlit, amire az volt ráírva: Mr. Park Jiminnek. Jimin azonnal kikapta és elolvasta. Azután furcsáló tekintettel átnyújtotta nekem.

A levélben:

Park Jimin! A mai nap nagyon szépen felrobbantották az egyik bázisomat. Nem is sejtik miért voltak ott. Azért hagyom ezt az üzenetet. Elvettek tőlem valamit, amit vissza fogok szerezni és a világ ellen fordítom. Kellemes napot!

- Öhmm.... - kezdtem. Így mostmár sok tippem van. A cukorkákkal kapcsolatban is.

- Köszönöm tábornok! Elmehet. - mondta Jimin a tábornoknak, aki szépen elsétált. - Na? Mi a tipped? - kérdezte.

- Egyelőre nem túl egyértelmű az egész, szóval keressük meg Kook-ot. - mondtam, majd azon voltam, hogy induljak, de Jimin megfogta a kezem.

- Ho, ho, hò! Ilyen cuccban sehova! Öltözzél fel majd aztán mehetsz ki a folyosóra. - mondta Jimin határozottan.

- Jungkook a testvérem, mármint hogy csak fél, de akkor is. Gyerek korunk óta ismerjük egymást. - mondtam, majd megindultam Jiminnel a nyomomban a bátyám szobája felé. Mikor eléértünk, elkezdtem dörömbölni az ajtaján. - Jungkook!!! Nyisd ki te faszfej!!!! - ordítottam neki.

- Mivan? Mivan? Megöljem Jimint? - nyitott ajtót olyan gyorsasággal, ahogy még senki.

- Nem, nem. Találtunk valamit. Ezt látnod kell. - majd beengedett a szobájába.

A szobájában elolvasta a levelet, majd miután azzal végzett átnyújtottam neki a cukrokat. A tekintete azonnal elsötétedett. Láttam, hogy tudja mi az.

- Az nem lehet..... - kezdte. - Jimin.... úgyértem, őneki már említetted? - kérdezte bizonytalanul a mellettem ülő Jiminre célozgatva, mire nemlegesen megráztam a fejem.

- Mit? Főnökötökként követelem, hogy mondjátok el!!!!!!! - követelőzött.

- Szóval.... ugye azt tudod te is, hogy csak az apánk egy, az anyánk két külön nő. Miután Kook megszületett rá két évre meghalt az anyja. Senki sem tudta mi történt. Aztán apa újra megházasodott. Elvette az én anyámat, aki magyar és csak egy évre költözött az előtt koreába. Abból lettem én (xd😏). Aztán mikor 7 éves voltam el kellett meneküljünk Magyarországra, mert "valaki" üldözött, akik elől el kellett valahogy bújjunk. Mármint anya ezt mondta. Nagyon jó életünk volt. Mindent megkaptunk és nem szenvedtünk semmiből hiányt. A szüleink szerettek minket és egymást is. Aztán egy napon arra kelten fel az éjszaka közepén, hogy ordítoznak egymással. Mindig is tudtak veszekedni, de aztán rögtön ki is békültek, de az más volt. Addig veszekedtek, amíg anya mérgesen kiszaladt az éjszakába. Apa pedig utána rohant. Annyira megilyedtem, hogy odabújtam Kook-hoz, hogy nagyon félek, de ő nagy testvéresen ellökött és aludt tovább. Nagyon féltem. Aztán reggel hallottam, hogy nyitódik az ajtó. Azonnal leszaladtam és apát láttam szomorú fejjel belépni rajta. Azt mondta, hogy anya elment és nem jön vissza soha. Nem voltam túl kicsi hozzá, hogy tudjam: meghalt. Apa soha nem mondta hogy halt meg. Így teltek el a napjaink míg egy napon apát a fodrásztól haza jövet elgázolták. Csak 13 voltam. Jungkook azon az éjszaka meglógott én meg nem tudtam, hogy hová ment. Azt hittem, hogy meghalt. Mivel apa maffia volt, ezért maffiának álltam én is, hogy tovább vigyem a családunk hírét. - meséltem.

- Azta. Te egy jó nagy faszfej vagy Kook. - jelentette ki Jimin, mire az említett személy felháborodott. - Meg mindig nem értem, hogy kapcsolódik ez ide.

Maffia feleség: Egyedül dolgozom (Jimin ff.)Kde žijí příběhy. Začni objevovat