𝒥𝓊𝓈𝓉 𝒶 𝓈𝓉ℴ𝓇𝓎 🔞ℬℒ.ℱℯ𝓁𝓃ő𝓉𝓉 𝒯𝒶𝓇𝓉𝒶𝓁ℴ𝓂

A Mérges Sün.

Egy újabb szösszenet az
Áll a Bál - ból, amit szintén én írtam.
Ez a 3K Meglepetés rész.
Fogadjátok szeretettel.

*****

Nyűgösen vettem magamra az igencsak nehéz csirke jelmezt, amivel az étteremet reklámozom, ugyanis nem tartozik a kedvenc elfoglaltságim közé, hogy hülyét csináljak magamból. Utáltam ezt csinálni, főleg nyáron, de két hetente egy napra valakinek mindig bele kell bújni, így muszáj nekem is kibírnom . Szórólapokkal a kezemben indultam az utcára bár egyáltalán nem voltam boldog abban a cuccban, de tudtam hogy Nail-t így legalább bámulhatom titokban . Ne és ettől lettem egyből jobb hangulatban.

Alig egy órája állhattam az árnyékban, nekem mégis napoknak tűnt amikor is észre vettem  az út túloldalán a hasonlóan jelmezbe bújt, viszont nagyon mérges sünt.

Miből gondolom, hogy zabos a srác!? Abból, hogy a szórólap amit barátságosan kéne osztogatnia, azzal újabb vendéget becsábítva a sportboltba, ő szó szerint mindenkinek csak a kezébe vágta .
Gondoltam a szlogennel lehetett baja
" A Sün Is Lehetne Fitteb ".
Persze érthető , de mégis csak ez a munkája.
Én jót kuncogtam rajta és merésznek tartottam, ugyanis , ha valaki beszól a főnökének a munkájának lőttek. Vagy ne adj isten valaki megkergeti, meg is veri esetleg.

Egy darabig néztem, ahogy bunkózik tovább a járókelőkkel, majd már az ott dolgozó fiút kerestem a szememmel.

-Igyál vizet, hogy pótold a nyálat ami kifolyt a csőröd alatt. Megborzongtam hirtelen az idegen hangjának a mélységétől, és abban a pillanatban már igazán örültem, hogy jelmez van rajtam. A süni állt előttem.
Maszkon keresztül csak égszínkék szemeit láttam, ami ismerősnek tűnt, azonban ő az arcomba tolt egy palack vizet, így már ne néztem tovább őt.
A süni rendesen addig szuggerált amíg a fejemről a maszkot le nem vettem. - Tudtam, hogy te vagy az! Mondta flegmán, amikor meglátott, majd sünhöz nem méltó gyorsasággal ott is hagyott.

-Ezt miért mondtad! Kiáltottam utána, azonban feleslegesen, válaszra sem méltatott. Nem foglalkozott velem. Én pedig furcsáltam , hogy vizet hozott nekem. És azt, hogy tudta én vagyok abban hülye jelmezben..!? Úgy éreztem az egyáltalán nem véletlen.

A sün továbbra is bunkózott én pedig barátságosan csináltam ami a dolgom. A gyerekekkel játszottam, ha kérdeztek valamit készségesen  válaszoltam. Már a húszon sokadik alkalommal mondtam el, hogy a nuggets csakis csirkéből van, amikor észre vettem, hogy háttal a falnak dőlve néz engem a süni.
Jól esett, mégsem tudtam miért figyel. Talán tanulni akar tőlem, hogyan kell méltósággal viselni ezt az otromba jelmezt!? 
Hülye egy ötlet, de én akkor azzal a gondolattal be is értem.

A műszak végeztével, alig vártam, hogy átköltözzek és végre a saját bőrömben haza is mehessek.
A zuhany alatt újra a sünin agyaltam,  majd rájöttem, hogy a boltba dolgozó Nail aznap nem is jutott eszembe szinte egyszer se.
Talán sikerül túl tenni magam rajta végre!? Úgy sem mutatott érdeklődést felém az utóbbi fél évben.

Az üzlettől kapott papírzacskónyi kajával a kezemben, hátamon a táskámmal indultam haza. 
Az autóm felé indultam, közben a túloldalt félszemmel a begőzölt sünit kutattam.
Nagy sóhajjal vettem tudomásul, hogy már nincs ott, így csalódottan sétáltam el a  pár sarokkal arrébb parkoló autómhoz.

Pár méterre az imádott Jeep-em lökhárítóját már láttam, és azt is, hogy valaki lazán támaszkodik neki. Gyorsan szedtem lábaim, hiszen számomra szent az a kocsi.

-Mit képzelsz ember! Kiáltottam felé lépteim meg is szaporáztam. Hiszen a kicsikém nekem szent.
Azonban az autóm elé érve ért a döbbenet.

-Szia Tim! Civilben már meg sem ismersz!? Nail állt, vagy támaszkodott az autónak, de akkor már az sem érdekelt. Szemében ravasz fény csillogott, miközben újra flegmán beszélt velem. Földbe gyökerezett lábbal álltam és bámultam pár lépésre tőle. Annyiszor elképzeltem mit mondok majd, ha végre szemtől, szemben állhatok vele. Akkor mégsem jött ki a számon egy értelmes szó sem. Nail továbbra sem vette le rólam a szemét, sőt jó alaposan végig is mért engem. Esküszöm le is vetkőztetett szemmel, legalább is én úgy éreztem. – Nem megyünk!?

-Ho..va!? Hangom úgy hatott mintha tökön rúgtak volna, olyan éles hangon válaszoltam.

-Nekem mindegy... Lazán elrugaszkodott a kicsimtől, majd pár lépéssel előttem is termett. – Csak veled akarok lenni végre!

 
Álltam és ledöbbenve néztem Nail re, majd ahogy összeszedtem magam beültünk az autóba és már együtt mentünk el. És, hogy hova!?
Mindegy csak együtt legyünk végre!

Egy dologra azonban rájöttem amint Nail füttyentve terült el az anyós ülésben mellettem.
Milyen telhetetlenek vagyunk mi emberek!
Eleinte az volt minden vágyam, hogy egy pillanatra is, de láthassam, majd már találkozni akartam vele.
És akkor ott az autómban semmire sem vágytam jobban, csak  nyelvét érezhessem a számban.

És idővel ahogy az is megtörtént, újabb bujább vágyaim születtek. Persze Nail minden óhajom teljesítette idővel.

Így kezdődött a szelíd csirke és dühös sün történte.

3K.
Köszönjük nektek! ❤️

Mamzi75