𝒥𝓊𝓈𝓉 𝒶 𝓈𝓉ℴ𝓇𝓎 🔞ℬℒ.ℱℯ𝓁𝓃ő𝓉𝓉 𝒯𝒶𝓇𝓉𝒶𝓁ℴ𝓂

Kicsim Jimin

🔞
Sziasztok Drágáim.
Ez a történet a farsangi kihívásban szereplő novellám, az Áll a Bál előzménye.
Azonban azt,hogy itt van két embernek köszönhető.
Bétámon és rajtam kívül persze.. Egyikük ismeritek, mert olyan sokat emlegetem, ő NSMara.. Másik pedig írótársam és barátnőm DianaHangya.
Remélem a végén tetszeni fog a történet,és megköszönni fogjátok nekik, hogy támogattak ebben a projektben is, nem pedig megkövezni őket.

Na megint elszaladt velem a ló. Nincs több duma...

Jó olvasást kívánok ❤️

2017. augusztus 28.

– Ébredj, Jungkook! – szinte már visított a bejárónő az éppen másik oldalára forduló fiúval. – Ébredj, különben Jimin nélküled száll fel a vonatra!
– Milyen...vonat, Hana? – kérdezett reggeli rekedt hangján vissza.
– Amivel elutaztok Naksanba, a tenger mellé, hogy kettesben legyetek? – kérdezte a nő, kuncogva, ugyanis Jimin nevét hallva Jungkook szeme kipattant, és azonnal fel is kelt.
– Oké! – fojtotta a kuncogást és a szót a nőbe, majd tanácstalanul forgolódott hatalmas szobájában. – Apám meg ne hallja! Mennyi az idő?
– Elmúlt nyolc óra! – kuncogott tovább a nő, pártfogoltja döbbent, kétségbeesett arcát látva.
– El fogok késni! Miért nem keltettél fel!
Kook kétségbeesése át is ment gyerekes hisztibe.
– Egy órája keltegetlek...de te még álmodban is... – hajolt közelebb a fiú füléhez – Jimint emlegeted!
– Ssss! – hadonászva csitítja pótanyját a kába fiú. – Apa meg ne hallja, ha hazajöttem, akkor akarom elmondani neki!
– Nagy kalappal, fiam!
Jungkook gyomra görcsbe rándult, de nem a kívánságtól, hanem attól, hogy az apja elé kell állnia, és nem tudta, az idősebb Jeon hogyan reagál majd.
– De készülj, mert az a fiú tényleg egyedül utazik el! – zavarta meg egyre sápadtabb kegyeltje gondolatait újra a nő. – Bár biztos találna magának társaságot... – szívta a fiú vérét tovább, hogy végre észbekapjon.
Kook válaszra sem méltatta, pedig az iménti beszólása igencsak rosszulesett neki! Még a gondolat is, hogy szerelmét esetleg más ölelheti... Rekord idő alatt ejtette meg a zuhanyt, és a szokásos reggeli teendőit. Majd már illatosan, reménnyel a szívében indult el szerelme felé. Apját, és a vallomásának még a gondolatát is elrejtette jó mélyre! Nem akarta, hogy a csodálatosnak ígérkező kiruccanásukat beárnyékolja az apja képe!
Pár sarokkal arrébb a szíve már a torkában dobogott, izgatottan szedte hosszú lábait, alig várta, hogy karjában tartsa a fiút! Náluk nem kell elbújni, a szülei ismerik fiúk nemi identitását. Persze ez nem azt jelenti, hogy előttünk nyalják, falják egymást... de már az nagy segítség, hogy ott felvállalhatják a szerelmüket. A háztól pár méterre egy ismerős alak állt a kerítésnek dőlve, akinek más alkalommal örül is, most viszont mérges lett tőle.
Mi a francot keres itt már megint? – morgolódott a bajusza alatt Kooksi, majd szaporázta a lépteit, hogy ő láthassa hamarabb Jimint.
– Csá, Suga! - köszöntötte cseppet sem kedvesen barátját, akit kedvelt ugyan, de azt, hogy mindig felbukkan ott, ahol Jimin van... Na, azt már kevésbé! Az említett fiú nem foglalkozott vele, tudta jól, hogy ő az, akit a háta közepére kíván.
– Mi járatban?
– El akarom csalni Jimint a strandra.
Jungkook agyvize azonnal felforrt, megijedt, hogy lebuktak, ugyanis a kettesben tervezett kirándulást senkinek sem kötötték az orrára.
– Te hova készülsz ezzel a táskával? – méregette Suga a fiút továbbra is rezzenéstelen arccal.
Kook állt, és a válaszon agyalt, mit mondjon, amivel eltűnik az a rossz érzés, ami egyre csak növekedett a gyomrában.
– Már megint elaludtál? – korholta játékosan megjelenő szerelme.
Kook azonnal ledobta sporttáskáját a földre, majd párja elé lépett, arcán pedig már nyoma sem látszott a korábbi méregnek. Majd mielőtt még párja újra kérdezne tőle, karjába vonva egy lágy, mégis kívánatos csókot kezdeményezett. Jimin rövid karját is elfelejtette Kook nyaka köré fonni, annyira hirtelen érte az üdvözlés, csak akkor, amikor már a nyelvük is életre kelt, mint a fogságba esett angolna, úgy tekergett egymás szájában. Ha nincs a közönség, aki féltékenyen nézte őket végig, talán a kapuban esnek neki egymásnak. Épp ezért tervelték ki, hogy kettesben utaznak el, ahol nem zavarja őket senki sem.
– Indulhatunk, kicsim?
Jimin csak bólintott, hiszen a lába, a gyomra is remegett a csóktól. Kipirult arccal hagyta a két fiút a kapuban, majd saját táskájával a hátán tért hozzájuk vissza. Kook önelégült arccal, torkában dobogó szívvel, és már éledező farokkal meredt a kapura. Boldog volt, hogy egy gyönyörű fiú a párja, és végre kettesben lehetnek nemsokára!
– Szia, Yoyo... – üdvözölte, majd szégyenlősen megölelte legjobb barátját Jimin, de mielőtt még kérdezhetett volna...
– Menjünk! Nem érünk rá erre! – rántotta el Kook a párját, hiszen nem tetszett neki, ahogy az a másikat ölelte...
Jungkook öles léptekkel indult a buszmegálló felé, ahonnan az állomásra mennek. Jimin pedig szedte apró lábait, és közben teli torokból nevetett. Tudta, hogy párja mindenkire féltékeny, még a törölközőjére is, amivel csupasz testét törli szárazra... És az, hogy ezt fel is vállalja, csak még jobban tetszett a fiúnak! Mielőtt buszra szálltak volna, Kook kikapcsolta telefonjaikat, hogy véletlenül se zavarja meg őket senki. A vonatot pedig épp, hogy elérték a tudjuk kinek a késése miatt... Jungkook boldogan, büszkén karolta át szerelmét, nem foglalkozva senkivel sem, majd zenét hallgattak. Jimin szendvicsét is együtt majszoltak el, amit ő maga csomagolt.
Szép, hogy erre is gondolt.
Nem igazán beszéltek az úton, hiszen nem máson gondolkodott mind a két fiú: az első, igazi alkalmukon.
Naksanba érve első útjuk nem a szállásra vezetett, hiába is azt tervezték hetek óta. Ám tudták, ahogy belépnek a szobába, onnantól ők teljesen elvesztek! Persze ezzel nincs is semmi gond, hiszen emiatt utaztak el kettesben. Jiminnek azonban van egy másik szenvedélye is Kookon kívül, amit itt is szeretne kiélni, és persze párja, mint megértő, szerető társ, nem is hátráltatja ebben. Azonban ahogy a part felé sétáltak, Jimin nyakában kedvenc fényképezőgépével, Kook már bánta, hogy arra a helyre mentek.
– Mi a baj, Kook? – kérte számon szótlan szerelmét Jimin, és közben szorosan előtte állt meg. – Menjünk inkább a szállásra! – válaszolt maga a kérdésre, majd megfordult az ellenkező irányba.
– Nem ez a bajom, kicsim! – ragadta meg szerelme apró kezét, majd maga felé fordította őt. – Az igaz, hogy szívesebben lennék már... – nem folytatta, mert Jimin arcszíne olyan lett, mint a cékla. – Ajjj... – idegesen túrt a hajába, közben azon agyalt, hogy is mondja el, ami zavarja. – Nem zavar, hogy fotózni szeretnél a parton, hiszen addig is együtt vagyunk, és csakis kettesben. De az viszont igen, hogy nem foghatom meg a kezed, nem ölelhetlek, és csókolhatlak akkor, amikor ahhoz lenne kedvem!
– Ez Korea... – simított lágyan a felkarjára a fiúnak, hogy éreztesse vele: ő is ugyanarra vágyik, mint ő. – De keresünk egy olyan partszakaszt, ahol a habokban akár... – nem folytatta, csak kacsintott szerelmére játékosan.
Kooknak pedig elég volt ennyi is, hogy sóvárgó farka megmozduljon az alsójában. Nem kéz a kézben ugyan, de szorosan egymás mellett haladtak a part felé, közben pedig néha óvatlanul érintették, simogatták meg egymás karját vagy kezét. Kook bokrot, bódét keresett szemével menet közben, ahova beránthatja párját, hogy addig csókolja, amíg rájuk nem esteledik... Hiszen a reggeli nyelvcsata és csók óta nem is érezhette úgy Jimint.
Augusztus vége van, pár nap, és újra indul az iskola, ezért is van tele a part fiatalokkal és családokkal, akik amolyan nyárzáró kirándulást, bulit tartanak. Na, emiatt is puffog Kook magában. Egy öröme van, és az Jimin, ahogy boldog mosollyal az arcán szaladgál fotózás közben a homokban. Teljesen beleéli magát abba, amit csinál, próbálja a legjobbat kihozni magából, legyen az a tanulás, a tánc, ha ráment főz a párjának, vagy fotókat készít, mint most a parton! Teljes szívét beleadja a kapcsolatukba is, ha együtt vannak, ők ketten léteznek csak. Mindig figyeli párja minden óhaját, és a csók, az együttléteik, hiába nem jutottak el még az aktusig... maga a boldogság!
– Kookie! Kookie, gyere nézd! – kiált Jimin vékony hangján, amikor Kook a homokba ülni készült épp. – Teknőscsalád! – mondta, miközben a kattogással le nem állt.
Végigkövette a hüllőcsaládot egészen a sziklákig. Közben Jungkook nagy örömére hasra vágódott, pucsított, amit ő nyálcsorgatva nézett végig. Egész a sziklák közé követték a kis családot, ahol ők napozni készültek épp. Azonban Jungkooknak teljesen más volt a terve, ha már nem látja őket senki...
– Most már nem bírom tovább! – ragadta meg szerelme csípőjét, és ajka kiéhezve kutatta már az övét.
Ekkor sem volt ideje Jiminnek a karját párja nyakába fonni, olyan hirtelen ragadta magához. Így egy ideig, míg fel nem ocsúdott, csak párja karjában lógott. A csók intenzív volt, vad, perzselő testükben egyre jobban izzott a tűz.
Kook egy sziklának dőlt, úgy húzta szorosan magára a kisebbet, majd amint Jimin is észbe kapott, egy szökkenéssel felugrott az ölébe. Ekkor már ő is átkarolta, erősen szorította magához szerelmét, közben nem restellte izgatóan mozgatni a csípőjét.
– Ne...csináld...kicsim... – kérlelte a kisebbet, pedig ő sem bírta visszafogni magát.
Mégis ahogy Jimin vetkőztetni kezdte, nem állt már ellen neki. Csókolóztak tovább, majd felfalva egymást, egyszerre csak Jimin, amilyen hirtelen az ölébe ugrott korábban, úgy rántotta le a kába fiút a homokba. Azonnal a csípőjére ült, kihalászta alsójukból ágaskodó farkukat, majd apró keze közé fogva ütemesen verni kezdte őket. Nem akart a kisebb mást, csak pillanatnyi megnyugvást, és ahhoz, hogy le ne bukjanak, meg ne lássák őket, csendben vette kezébe az irányítást... Az irányítást, amit Jungkook minden alkalommal élvezett. Eleinte Jimin kéjes arcát figyelte, majd szemét levezette apró kezére, amelyben a kettejük farka alig fért el. A látvány, és a rántásonként érkező kéjhullám hamarosan meghozta a kellő hatást. Így a két kiéhezett szerelmes játéka nem is tartott ott a homokban pár percnél tovább. Szíve szerint mind a két fiú hangosan élvezett volna, mégsem engedhették ki a hangjukat. Így a gyönyör tetőfokán Kook magához rántotta párját, és egymás ajkára hajolva érte őket a varázs!
– El sem hiszem, kicsim... – kuncogott Kook, miközben karjai közül ki sem engedte a már ficánkoló fiút. – Ez, hogy jutott eszedbe?
– Ezért vagyunk itt, nem? – kuncogott már ő is.
Azt gondolnánk egy darabig a két fiúnak nyugta lesz, és kibírják estig, azonban nem így történt. Olaj volt a tűzre, vagy mondhatnánk, hogy előjáték? Ugyanis amíg Jimin rendbe szedte magát, amit Kook nyilván nyálcsorgatva nézett végig, azt vette észre a nagyobbik, hogy a farka újra ágaskodik. Nem lesz ez így jó! – gondolta Jungkook, majd sebtében felöltözött, és párja oldalán a szállásukra indult.
Jimin a hátán, Kook az oldalán a hatalmas táskával sprinteltek szinte a bérelt szoba felé, az úton pedig – mint korábban is – ezt Jimin kacagása követte végig. Tudta jól, mi jár szerelme fejében, és büszke is volt magára, hogy ezt mind ő váltja ki belőle!
– Jövőre olyan helyre viszlek, ahol sétálhatunk kéz a kézben, akkor, és ott csókollak meg, ahol akarlak, és kedvem tartja! – hadarja mondandóját, ami a szívét nyomja, és ami egyben a legnagyobb vágya. Közben lelassított, mert a tempóját Jimin nem tudta tartani a rövid lábaival.
– Persze... – lihegett mellette a fiú – Ha ki nem nyírsz addig! – kuncogott, és közben leelőzve párját futott előre egész a szállásukig.
– Jimin! – Kooknál azonnal lefőtt a kávé, ahogy szerelme nevét meghallotta, ráadásul egy számára idegen fiú szájából... na, az még jobban bosszantotta...
– Park Jimin, mit keresel te itt? – ragadta egyből magához az idegen a megszeppent fiút, majd egy csonttörő öleléssel üdvözölte is.
Jimin kábán nézett fel a fiúra, azt sem tudta hirtelen, ki az, és mit is akar. Bambaságát nézzük el neki, hiszen fejben ő már Jungkookkal...
– Yoongi hol van? – az idegen nem zavartatva magát keresni kezdte közös barátjukat, így azt sem vette észre, hogy a régi barátja mellett álló fiú majd szétrobban.
– Ne ölelgesd már! – húzta magához párját Kook, amint magához tért a kábulatból.
Jimin azonban még mindig nem tudta, mi történik, így hozzá is bújt, kiélvezve a közelségét.
– Te ki vagy?
– Rossz a kérdés! Te ki a fasz vagy, hogy ölelgeted a... – szerencsére elharapta a mondat végét, bár Jiminről szinte mindenki tudja, hogy a saját neméhez vonzódik.
– Ő itt Félix! – végre magához tért a kicsike is. – Együtt nőttünk fel mi hárman: ő, Yoyo és én.
Kookot a hideg is kirázta a középső név hallatán! Majd amikor már párja ölelte meg a barna szeplős fiút, pingvinek tudtak volna korcsolyázni a hátán!
– Itt van Binari is. – kezdett forgolódni a szeplős az említettet keresve, Kook pedig ökölbe szorított kézzel rimánkodott, hogy az ne egy újabb pasi legyen.
Azonban hiába is volt nőnemű az illető, érezte, egyhamar nem jutnak el a szobájukig. Jimin üdvözölte a lányt, majd a szülőket is, mert mint kiderült, régen egy szomszédságban éltek, így meg is hívták egy vacsorára őket.
– Ő... amúgy a pasid? – kérdezte félve a fiú, félrehúzva Jimint.
Látta a magas barnán, hogy nem igazán díjazza ezt a beszélgetést.
-Ő Jungkook! – nyúlt Jimin szerelme után, majd csuklójára fonta apró mancsát. – Nem a pasim, a szerelemem! – olyan szépen mondta, és ahogy ránézett a párjára... Kook el is felejtette, hogy miért volt mérges korábban!
– Waw! Én azt hittem, ti Yoongival... – kezdett mutogatni újra félve. – De mindegy is! – legyintett Kook mérges fejét látva. - Jól néztek ki együtt, Jiminshi!
Végül a szállásra Jungkook egyedül vitte el a csomagokat, addig nagy örömére Jimin a régi ismerőseivel maradt. Persze félrevonulva, mondta a fiú neki, hogy nem fogadja el meghívást, majd máskor találkoznak. Azonban hiába a szíve szakadt meg Kooknak, amiért a tervük keresztbe lett húzva... nem lehetett önző, hogy a vágyait helyezze előtérbe! Így megnyugtatta, semmi gond, majd vacsora után mindent bepótolnak. Persze az üres szobában, a hatalmas ágy láttán homlokon csapta magát a kanos fiú, amiért ilyet mondott!
Mindegy! Éjjel nem menekül előlem!
Gyors zuhany, friss ruha, majd akkora illatfelhővel indult el párjához Kook, hogy a sirályok sírva menekültek! Persze hiába az övé már a fiú szíve, teste, és úgy minden... hódítani ment!
Kellemes vacsorát töltöttek el a családdal, és ebben az is közre játszott, hogy Yoongi neve nem hangzott el egyszer sem. Ráadásul látta Jimin régi ismerősein, hogy kedves emberek. Mindettől függetlenül alig várta mind a két fiú, hogy végre kettesben lehessenek! Vacsora után séta a parton, ahol szerencséjükre a család lassan lemorzsolódott róluk. Amint eltűntek a látószögükből, Kook körülnézett, és magához ölelte szerelmét.
– Köszönöm, Kookie! – lehelte Jimin vékony hangján a szavakat szereleme mellkasára.
– Ne köszönd, kicsim! Jól éreztem magam, és semmivel sem késtünk el! – komolyan gondolta szavait, hiszen a korábbi rossz hangulata szerelme ölelésével merült feledésbe. – Az a lényeg, hogy együtt vagyunk!
– Sétáljunk, vagy... – a sojutól csillogó szemekkel nézett párjára, ő pedig tudta, hogy ittas, és így nem igazán akarta azt, amire szerelme célozgat.
– Sétáljunk, kicsim! – mondta, bár szívesebben rohanna a szobába a hatalmas, most magányos ágyat birtokba venni!
De, ami késik, nem múlik. – bölcs gondolat, csak ne szóljon már közbe semmi...
Sétáltak, sajnálatukra továbbra is csak egymás mellett, közben beszélgettek, egész addig, amíg egy üres partszakaszhoz nem értek. Persze ez nem véletlen, Kook tervezte így, hiszen minden vágya volt már megcsókolni Jimint. Úgy vonta magához, mintha hetek óta hiányolta volna a kisebb testet, majd birtoklón, hevesen csókolta meg. Nyelvével lágyan simított végig szerelme ajkán, majd amikor Jimin felszusszant, ajkát szétnyitva, azonnal be is vetette a nyelvét. Nem játszadozott, finomkodott egyikük sem, türelmetlenül simogatták egymás nyelvét, felfedezve a másik szájüregét. A csók egyre követelőzőbb, egyre vérmesebb lett, tudták, ha nem mennek innen, akkor ott egymásnak esnek! Végül is az nem is lenne gond, és ezt tudta mind a két fiú. Azonban, nem ezt akarták! Nem így tervezték, hogy megtörténik első igazi alkalmuk! Jimin volt a higgadtabb, így párját szó nélkül kézen fogva futni kezdett a szobájuk, és az oly áhított beteljesedés felé. Egy pillanatra sem engedték el egymás kezét, nem érdekelte őket senki.

A szobában azonban, mintha lefagytak volna egy pillanatra, vagy csak a vágyuk csillapodott egy kicsit? Ugyanis nem estek egyből egymásnak, ahogy mi is vártuk volna, inkább elindultak fürdeni. Tudjuk már, a fürdő elég jó hely egy előjátékra, és a két fiú is így tett. Bár mind a ketten vágytak már a másikra, Jungkook volt ismét, aki az aktust irányította. A zuhany alatt míg csókolóztak, elő is készítette szerelmét, és igazán élvezte azt is. Tetszett az íze, ahogy ajkától péniszéig végignyálazta a testét, majd az is, amikor torokra engedte Jimin vágyakozó nemi szervét. Tetszett a hang, amit a kisebb kiengedett a torkán, ahogy megérezte, mennyire remeg a teste szája nyomán.
Míg Jimin élvezte, amit tesz vele a párja, ő is kényeztetni akarta őt, ez volt már minden vágya! Vágyát teljesítette is, amint az ágyban voltak már, ugyanis Kook ahogy eldőlt, a kisebb azonnal felül is kerekedett párján. Először a csípőjére ült, és lazán mozogni kezdett rajta, majd amint megérezte, hogy az öltánca igenis nyerő... ő kezdte kényeztetni szerelmét. Először végigcsókolta Kook tökéletes testét, majd amint a farkához ért, meg is nyalta annak hegyét. Kook öblös nyögéssel díjazta is, majd készült, hogy maga alá rántsa Jimint. Ámde kicsi ugyan a bors, de erős, így Jimin nem hagyta, hogy Jungkook megállítsa őt. Mielőtt még elérte volna, újra rányalt, majd el is nyelte kőkemény péniszét. Jimin is hasonlóan élvezte a játékot, így le sem állt, míg a torkán meg nem érezte párja örömnedvét.
– Azt...a... – hüledezett párja meglepetésjátékán, majd már azon, amint meglátta a buja vigyort a kisebb ajkán.
Jimin nyitotta a száját, hogy mondjon valamit, azonban Kook bele is fojtotta azt, hiszen nem beszélgetni akart! Teljesen más volt a vágya! Végre maga alá gyűrte a kicsi, izmos testet, és mielőtt még az igazi menet elkezdődne, ismét szerelme ajkaiba felejtkezett. Újra vadul csókolta, közben ujjai a gátját cirógatták már, mígnem a cirógatás és a heves csók egyre jobban beindította a két fiút. Ezért is lépett a tettek mezejére Jungkook. Álmában annyi módon és pozícióban csinálták már, és ha nem ez lenne az első szeretkezésük, magának háttal, kutyapózba fordítaná. Azonban arra még van idejük, hiszen úgy gondolta, előttük az élet... Így az előtte pucsító, formás tomporú Jimin képét elhessegette maga elől, és egyszerű szamaritánus pózban tervezte magáévá tenni őt. Jungkook, Jimin vörös ajkait falta továbbra is, közben harmadik ujjával tágította, majd amikor már a kicsi rimánkodott, akkor kezdett benne csak elveszni. De nem csak úgy elveszett ám benne, – amitől testük megborzongott azonnal – hanem a fiú teljes valója ragadta őt magával! Fenomenális érzés uralkodott mind a két fiún, és ha tehetik, ott maradnak abban a percben, amíg azt érzik! Azonban az első alkalom, ami ráadásul ennyire fenséges, nem tartott sokáig.
Aznap éjjel újra és újra egymásba fonódva hajszolták egymást a csodás érzés felé, majd, amikor már minden erejük elfogyott, egymáshoz bújva aludt el a két elégedett, és igazán boldog legény.
Az éjszakai – mondjuk úgy, hogy – ismerkedés, felfedezés utóhatása sem maradt el. Hiszen Jimin legyengült, és alfele igencsak fájt. Így Kook, mivel féltette szerelmét, ráadásul feltámadt benne a lelkiismeretfurdalás is, nem szeretkezett vele a vakációjuk többi napján. Bejárták a szigetet, Jimin fotózott, párja meg a háttérben boldogan óvta és figyelte őt.
Gyorsan elszaladt az idő, és már csak akkor ocsúdtak fel, amikor búcsúzkodnak Jimin háza előtt.
– Holnap találkozunk, kicsim! – ölelte magához szerelmét Kook, de már akkor hiányzott neki a fiú. – Este hívlak, reggel a suli előtt várlak!
– Ne vágj már ilyen képet, szívem! – bújt még jobban párja ölelésébe Jimin – Tudom, hogy nem lesz ugyanolyan...
– Persze, hogy nem! – hisztizett tovább a fiú. – De legalább együtt leszünk!
– Így van, Jungkook! Mi egy pár vagyunk, és ezen nem változtat semmi!
A kerítés takarásában váltottak egy csókot, amiről akkor még nem tudták, hogy a búcsú.
Jungkook addig állt a ház előtt, míg szerelme az ablakból integetett neki, és csak akkor indult el a házuk felé. Pár pillanat kellett csupán, és a rózsaszín köd el is tűnt, mert eszébe jutott az apja. Azonban arra nem is gondolt, hogy mindenről tudhat... és ennek következményeképpen hosszú évekig nem találkoznak, és nem is érezheti ízét a fiúnak! A fiúnak, aki a mindent jelentette számára!

Vége