//KÉRÉSEK SZÜNETELTETVE//
ANIME ONESHOTS
𝚁𝚎́𝚜𝚣𝚕𝚎𝚝𝚎𝚔 𝚊𝚣 𝚎𝚕𝚜𝚘̄ 𝚛𝚎́𝚜𝚣𝚋𝚎𝚗 --->
animék (jelölve hogy mennyit láttam, mangát nem olvasok):
my hero academia
bungou stray dogs
haikyuu!!
demon slayer
seraph of the end
jujutsu kaise...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
- A híres hőspáros ismét győzelmet aratott a gonosz felett... - kikapcsoltad a tévét, habár jó érzés volt a saját képeddel itt találkozni. E helyett viszont azt mondtad:
- Nem értem, mi olyan nagy dolog ebben!
- Én sem! - szólt vissza Hawks a konyhából, aztán pár pillanat múlva egy nagy tál popcorn-nal a kezében jelent meg. - Már lassan az is szenzáció, ha sikeresen feltörünk egy tojást! - huppant le melléd.
- Nálad az tényleg az - nevettél rá, és a mellkasának döntötted a fejed.
Késő estig filmeztetek, miközben Hawks egyfolytában a hajadat és a hátadat simogatta. Sikeresen el is aludtál, úgyhogy a karjaiban vitt be a hálószobátokba, óvatosan lefektetett, majd betakart, és melléd heveredett.
Reggel vidáman ébredtél, nem emlékeztél mit, de valami szépet álmodtál. Hawks szokásához híven még ott durmolt melletted. Óvatosan összeborzoltad a haját, és végigsimítottál a szárnyán, mire lassan kinyitotta a szemét, és rádmosolygott.
- Jó reggelt, Madárkám! - becézett, miközben nagy nehezen ülő helyzetbe tornázta magát. Megdörzsölte a szemét, és ásított egyet, ilyenkor még félig aludt.
- Jó reggelt... Csirkém! - kacsintottál rá nevetve, mire ő elkapta a csuklód és magához rántott. Csók helyett azonban csak egy nagy adag csikizést kaptál.
Mikor felállt, hogy elkezdjen készülődni már fuldokoltál a röhögéstül, és az arcod is megfájdult a nagy vigyorgásban.
Fél órán belül már mindketten a hősruhátokban feszítettetek, és készen álltatok az indulásra. Éppen csak egy valami hiányzott...
- Mindjárt éhen halok! - nyavalygott a barátod. Ha más férfiakra nem is volt igaz, az ő szívéhez tényleg a hasán át vezetett az út.
- Gondoltam - somolyogtál. - Nem akarsz meghívni valahova? - rebegtetted meg a szempilláidat.
- Reggelire? - húzta fel a szemöldökét, majd az arcvonásai megenyhültek. - Ha azt szeretnéd...
- Azt! - kezdtél tapsikolni, és a nyakába ugrottál, ő pedig végre bepótolta az előbb elmulasztott csókot.
