//KÉRÉSEK SZÜNETELTETVE//
ANIME ONESHOTS
𝚁𝚎́𝚜𝚣𝚕𝚎𝚝𝚎𝚔 𝚊𝚣 𝚎𝚕𝚜𝚘̄ 𝚛𝚎́𝚜𝚣𝚋𝚎𝚗 --->
animék (jelölve hogy mennyit láttam, mangát nem olvasok):
my hero academia
bungou stray dogs
haikyuu!!
demon slayer
seraph of the end
jujutsu kaise...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Éles fájdalom hasított az oldaladba, ahogy a Galamb eltalált. Hátraestél, és csak az utolsó pillanatban sikerült megtalálnod az egyensúlyodat.
A sebedre szorítottad a kezedet, és menekülőutat kerestél, de ellenségeid egyre többen vettek körül.
Hirtelen egy vörös kagune jelent meg, és a falnak csapata a rádtámadó katonákat.
- Kaneki-san! - kiáltottál fel megkönnyebbülten.
A fiú a kezét nyújtotta, és te megragadtad. Felugrott a plafonon vájt lyukon - ahonnan az előbb leugrott - keresztül a felettetek lévő emeletre, és könnyedén magával rántott téged is. Ahogy szilárdan megálltatok a karjába kapott, és rohanni kezdett. Te csöndben, és kissé piros arccal hagytad, hogy kimenekítsen a CCG épületéből.
Amikor már biztonságban voltatok, egy távolabbi lakóház tetején, Kaneki óvatosan letett téged.
- Köszönöm! - mondtad halkan, és éppen magyarázkodni kezdtél volna, de ő megelőzött.
- Felelőtlenség volt tőled, hogy magánakcióba kezdtél - mondta, de egyáltalán nem emelte fel a hangját. - Ha én nem vagyok, meg is ölhettek volna! - Meglepetésedre nem düh, hanem szomorúság csillogott a szemében.
- Sa-sajnálom! - nyögted ki, miközben lesütötted a szemedet. Ahogy ismét barátodra pillantottál láttad, hogy a vonásai megenyhülnek.
- Örülök, hogy jól vagy, [y/n]-chan! - suttogta, és szinte láttad, hogy elmosolyodik a maszkja alatt.
Nem tudtál neki mit mondani, úgyhogy csak elrebegtél még egy köszönetet, majd elindultatok a búvóhelyetek felé.
Talán két hónapja csatlakoztál az Aogirihez, és azóta számtalan alkalommal segített neked Kaneki, akire egy idő után mentorodként keztél tekinteni. Jólelkű, társaival törődő - mint később megtudtad - félig ember, félig ghoul fiú volt, aki elsőként fogadott be téged a szervezet vezető tagjai közé.
Most nem tudott mi ütött beléd, de betörtél a Gerlék egyik bázisára. Igaz, rengeteg katonát kiiktattál - egyiküket sem ölted meg, legalábbis szándékosan nem, mert nem akartál csak úgy gyilkolni - de egy vezetőhöz sem jutottál el. Ráadásul kockára tetted a saját életedet, ami jóval többet ért, - és nem csak neked - mint az ellenség emberei.
