Vakrandi

2.

Christian

Érzem, hogy megártott a bor, fejem zsong, kellemes zsibbadás kerített hatalmába, és szabadnak érzem magam. Talán merészebb is lettem, egy kis flört még belefér ezzel a komoly férfival. Nem lennék a beosztottjai helyében, kemény főnöknek tűnik, bár szívesen megzaboláznám. Kíváncsi lennék, hogy egy fülledt éjszaka milyen is lenne vele...
Telefonom csörgése hoz vissza az álomvilágból. Adam üzent, és kábultságom megakadályozza, hogy egyből felfogjam a lényeget.

Adam „Sajnálom, hogy csak most szólók, de a mai randi elmarad...."

Csak egy dolog zakatol a fejembe folyamatosan, ...elmarad... Felpillantok Josh-ra és érzem, hogy kiszáll a lélek is belőlem. Ha Boss nem jött el, akkor...ki Ő? Rá kellett volna jönnöm, túl szép, hogy igaz legyen. De annyira elvarázsolt, hogy nem figyeltem az apró jelekre.
Látom, hogy mondana valamit, érzem, hogy mozdulna, de egy női hang megakadályozza. Zavart tekintete ugrál kettőnk között, mintha tanácstalan lenne.

- Joshua Green? Laura Taylor vagyok, a mai randi partnered. Sajnálom a késést, de édesanyád rossz címet adott meg.

Megdöbbenve köptem ki a bort, melyet félre nyeltem, ezzel beterítve Josh ingjét. Szégyentől fuldokolva köhögtem, mire ő felpattant és hátamat ütögetve szólalt meg.

- Azt hiszem félreértés történt.

Szíven ütött ez a pár szó, mintha kést forgatnának benne, keserű, mint a pirula. A kettőnk története itt ér véget, rövid életű volt, igazán el se kezdődött. Már minden mindegy alapon kapom el az üveget és húzok egy jó nagy kortyot belőle.

- Drágám, -karolja át derekamat és veszi el az üveget- szerintem már eleget ittál. Több nem kell a bátorsághoz.

Agyam nem érzékel mást, csak az ölelő karjait, a feszülő izmait, érzéki hangját és meleg leheletét a bőrömön. Óvatosan fordulok szembe vele, kezeimet nyaka köré fonom, majd vállam felett visszanézve intézem szavaimat a nőhöz.

- Pár perc késés elengedhetetlen, de több, mint fél óra megbocsáthatatlan. Sajnálom szivi, de erről a járatról már lekéstél, igazam van ?

Joshua

A nő közlése hidegzuhanyként ért, és ezernyi kérdést idézett elő bennem, de esélyem se volt tisztázni, mert Chris ezt a pillanatot választotta, hogy borban fürdessen meg. Más körülmények között hagynám, hogy lenyalogassa a drága cseppeket a testemről, de sem a hely sem az idő nem alkalmas ezekre a gondolatokra. Látom rajta, hogy ugyanúgy össze van zavarodva, mint én. Valószínűleg neki se velem lett volna találkozója, de a véletlen vagy a sors, mégis egymásnak szánt, és bevallom ez volt az eddigi a legjobb döntés. Az a minimális dolog, amit tudok róla, már többet ér. Érzem, hogy nem csak külsőleg, de belsőleg is ugyan olyan szép, arról nem beszélve, hogy működik a kémia közöttünk, ami ugyan olyan fontos szempont egy lehetséges hosszútávú kapcsolatban. Nem fogom elengedni, tüzetesebben meg akarom ismerni. Így, mikor újabb adag italt önt magába, derekát átkarolva húzom közelebb magamhoz, ezzel is jelezve, hogy ő hozzám tartozik. Jól eső érzés tölt el, amikor karjait nyakam köré fonja, szavaitól pedig mámorban úszok, még ha tudom is, hogy valószínűleg az alkohol beszél belőle.

- Pár perc késés elengedhetetlen, de több, mint fél óra megbocsáthatatlan. Sajnálom szivi, de erről a járatról már lekéstél, igazam van?- intézi szavait a lányhoz.
- Teljes mértékben. Sajnálom Laura, hogy pazaroltam az idődet, de feleslegesen jöttél el.
- Tessék? Ezt most nem mondod komolyan!- vékonyodik el a hangja, és tudom hamarosan kitör a botrány, így ideje felvenni a nyúlcipőt.
- Nem tudom miket hallottál rólam, de biztosíthatlak, hogy képes vagyok önálló döntéseket hozni. És ez esetben az anyám nevében is elnézést kérek, de most, ha megbocsátasz mi távoznánk.

Christiant magam mellett tartva indultam meg a kijárat felé, és kilépve az ajtón hatalmas sóhaj hagyta el a tüdömet. Ezt a csatát megnyertem, de érzem, hogy a háború csak ezután jön.
A meleg nyári szellő jól esik felhevült testemnek, borzongás cikázik végig rajtam . Egy séta, kéz a kézben igazán romantikus lenne, de Chris nem áll biztonságos lábakon. Fürkészve nézem, arcából kisimítok egy kósza tincset.

- Tündérke merre laksz? Haza viszlek.- becézem le, remélhetőleg úgyse fog emlékezni rá.
- Arra!- kuncogja el magát és mutat az egyik irányba.
- Oké...de mégis hol?
- Mi az, hogy hol? Hát házban!- háborodik fel és érzem, hogy így nem jutunk egyről a kettőre.

Két megoldás van. Vagy kiderítem, vagy elviszem magamhoz, ami lássuk be elég csábító, de nem tudom, hogyan reagálna rá. Így telefonját kihalászva a zsebéből, hívom fel az első számot, amit találok. Hosszas csengés után egy vidám férfi hang szólal meg, amitől talán, de csak talán egy kicsit féltékeny vagyok.

- Sweeteee mi újság babám?
- Joshua Green vagyok, Chris egyik....ismerőse. Kicsit elázott, megadná a címét, hogy haza tudjam vinni?

Sweete meg babám?! Nem tudom ki ő és mi köze hozzá, de nem adom olyan könnyen, bármi áron, de megszerzem. Miután letettem a telefont, a fiút beültettem az autóba és elindultam. Chris békésen szunyokált mellettem, ajkai résnyire nyitva voltak és rám tört a vágy, hogy megízleljem őket. Szorosan tartva a kormányt lélegeztem mélyeket, és igyekeztem kizárni a tudatomból az egyre sűrűbben feltörő kéjes gondolatokat. A ház elé érkezve egy idegesen toporgó fiú várakozik, s amint megállok az autóval már pattanok is ki, hogy kiemelve alvó szépségemet én vigyem be.

- Mi történt vele?
- Kicsit sokat ivott a kelleténél, de örülnék neki, ha ezt nem itt beszélnénk meg. Bár kellemes tartogatni a karomban, mégis szeretném, ha mihamarabb ágyba dugnám, khm tenném.
- Pe..persze- dadogja- erre gyere.

Miután lefektettem, betakargattam, homlokára egy óvatos csókot nyomtam, amitől reméltem, hogy nem ébred fel, halkan becsuktam az ajtót és követtem a srácot a konyhába. Karba tett kézzel támaszkodott a konyhapultnak, és próbált szigorú arcot vágni, de esküszöm nem tudtam komolyan venni és majdnem ki is nevettem. Már látom, hogy számomra ő nem vetélytárs.

- Hallgatom...
- Ami rád tartozik, azt már elmondtam, a többi csak rá és rám tartozik. - jelentem ki határozottan, esélyt se adva a kételkedésre.
- Akkor kezdjük az elején. Adam vagyok Chris legjobb barátja és nem hagyom, hogy bárki is bántsa, világos?
- Joshua, és remélhetőleg az a férfi aki a párja lesz a szóban forgó angyalnak.