Várod már?

9. F E J E Z E T

-Várod már?  -fürkészett érdeklődve, miközben belekapaszkodtam a korlátba, mivel szabad hely nem volt. -Mit? - értetlenkedtem, majd leesett a tantusz. -Jaa, a holnapot. Hát, vegyes érzéseim vannak, igen is, meg nem is. -Akkor azt hiszem lesz mit kibeszélnünk este -kacsintott rám Rebi.
Rebi lakása nem volt messze, ezért csak egy villamosmegállót mentünk, a többit gyalog tettük meg. A lakása a második emeleten volt, hiszen Rebi fél a magasban. Ki gondolta volna, hogy Rebi fél valamitől? Valószínűleg senki, hiszen ő egy amazon, egy bátor személyiség, aki gond nélkül elintéz bárkit és bármit.
-Naa, széép? - kérte ki a véleményemet a lakásról, ami nagyon szép volt, sokkal szebb, mint az enyém. Letisztult, fehér bútorok, márványos járólap, díszek, és még sok más dolog, ami szebbé és hangulatosabbá tette a lakást. A polcon egy képkeretbe volt helyezve a képe KDS-sel, ahol Rebi épp önfeledten nevet, KDS pedig egy puszit nyom az arcára, közben Rebi egy hatalmas rózsacsokrot tart a kezében, és ordít róla, mennyire boldog. A kép láttán elmosolyodok, és boldoggá tett, hogy ő is boldog. Rég nem volt már szerelmes, régen volt boldog. Előttem sosem mutatta a szomorúságát, sosem mutatta, ha mélyebb ponton van, csak túl jól ismerem őt, ezért látom rajta, ha hazudik, és ha nincs jól.
-Akkor sütünk? - kiabált a konyhából, miközben kipakolta az ételeket.
-Igen, de ezt a pizzát szerintem turbózzuk fel kicsit, unalmas csak sajttal-szólaltam fel, majd kihúztam a táskámból egy kolbászt, Rebi pedig felvágott egy hagymát, ezeket gondosan elhelyeztünk a pizzán, majd betettük sülni. Beállítottunk egy időzítőt, addig előkészítettük a terepet a beszélgetéshez.

-De miért érzed úgy, hogy ez most más lesz? - értetlenkedett továbbra is, miközben beleharapott a pizzába, és ivott egy korty bort. -Nem tudom, de érzem, és ebből vagy valami nagyon jó, vagy nagyon rossz lesz, és fogalmam sincs, mit higgyek.. -hajtottam le a fejem szomorúan, teljesen tanácstalanul. -De Lea, ebből semmi rossz nem sülhet ki, Máté tök jófej, nagyon vicces srác, és okos is, mondd meg, mi rossz sülhet ki ebből? -érvelt továbbra is a saját igaza mellett. -Igazad van..tényleg csak túlgondolom..de őszintén, az az érzésem, mintha te és KDS azt akarnátok, hogy összejöjjünk! -gyanakodtam, és örülök, hogy végre kimondtam, amit napok óta érzek. A legkevésbé sincs most szükségem szerelemre. Egyedül szeretném élni az életemet, mint egy független nő. -Lea, miért akarnálak vele csak úgy összehozni, ha még nem is ismeritek egymást? Még én is csak telefonon keresztül hallottam, ahogy beszélt KDS-sel, még nem is beszéltem vele, viszont amit hallottam belőle, eléggé magas az intelligenciája a palinak -érvelt a saját igaza mellett, amire be kellett látnom, hogy igaza van, és megint csak mindent túlreagálok. Nem tehetek róla,ez vagyok én..Lea. Üdv az életemben.

-Jó reggelt kívánok, ébredni kéne máár.. -hallottam meg a max hangerőn üvöltetett zenét, mire úgy felriadtam álmomból, hogy eszembe nem jutott visszaaludni. -Rebi, mi a franc ez, tudod hány óra van? -ásítottam, és mutattam felé a telefonom, ami fél tizenegyet jelzett, ami azt jelenti, igaza van Rebinek, erre hamar rájöttem, így egy szó nélkül álltam fel, és mentem ki a fürdőszobába.
A hajamat tegnap becsavartuk, aminek köszönhetően ma göndörnek kellene lennie, ha nem ugrik ki azonnal, mivel az én hajam olyan szögegyenes, hogyha begöndörítem,két perc se kell,de már olyan egyenes, akárcsak egy vonalzó.
Átöltöztem pizsamából rendes ruhába, majd a konyha felé vettem az irányt, ahol Rebi ügyeskedett, tojásfelhőt csinált nekem reggelire. Egy angyal.
-Na várod már, hétalvó? -cukkolt, mire nevetve válaszoltam; -Majd kicsattanok az izgalomtól!