Bálint láthatóan nem számított a kérdésre.
-Sok lány tetszett, de azt nehéz eldönteni, hogy szerelem volt-e, vagy csak fellángolás.
-Katát nem szereted?-halkan beszélek.
Gondoltam, hogy nem szerelmes abba a hárpiába, de akkor sem tudok elképzelni úgy párkapcsolatot, hogy ne szeretné egymást a két fél.
-Ez már két kérdés. Válaszolok, de akkor nekem is két kérdésem lehet.
Bólintok. Úgyse nagyon tudok tőle mást kérdezni.
-Nem, nem vagyok belé szerelmes, ha erre gondolsz.
-Akkor miért vagy vele együtt?-nézek rá, mire nyitná a száját, de közbevágok-Tudom, három kérdés, de légyszi.
Bálint megkönyörül rajtam.
-Mert így nincs rám szállva a fél suli. És mert tudom, hogy ő se szeretne belém.
Gondol Kata érzéseire, hogy nehogy összetörje majd. Bálint más ember, mint amilyennek sokan képzelik. A palacsintánk már elfogyott, a csuprokat pedig leraktuk a kanapé melletti kis asztalkára. Törökülésben ülök Bálinttal szemben, a térdem összeér az övével.
-Te jössz-mondom csendesen.
Olyan zöldek a szemei. Olyan szépek. És olyanok, mintha a lelkembe látnának.
-Szereted Márkot?
Rá akartam vágni, hogy igen, aztán belegondoltam a szerelem fogalmába és elbizonytalanodtam. Szerelmes vagyok belé?
-Nem tudom-szólalok meg végül elhaló hangon- Azt hittem igen, de most, hogy belegondolok mit jelent szeretni valakit...
Nem akarok Bálin szemébe nézni. Biztos azt hitte, Zsófi valami nagy dolgot csinált, nem pedig megcsókolta a fiút, akit nem is szeretek igazán. Még van egy kérdése. Ránézek. Közel van és engem fürkész zöld szemeivel. Mintha meg akarna fejteni.
-Mi történt miután visszavittelek a buliba?-Megkérdezte. El akartam mondani neki, de most mégsem jön ki a torkomon egy hang sem-Nem mondtad el neki, igaz?
Megfogja a kezem.
-Nem-szólalok meg végre-Nem mondtam el neki. Aztán leittam magam, mert bűntudatom volt. Pedig megígértem magamnak, hogy nem iszok többet.
-Sose ígérj olyat, amit nem tudsz betartani-ezt olyan komolyan mondja, hogy elgondolkodok rajta, mit ígért magának, amit nem tudott betartani?
-Sajnálom-lehajtom a fejem és elengedem a kezét.
-Nincs mit sajnálnod. Ami történt, megtörtént.
Biztos vagyok benne, hogy ezt valami könyvből idézi.
-Sajnálom, hogy otthagytalak a kocsiban és hogy rossz barátnője voltam a húgodnak.
-Te vagy a legjobb barátnő, akit valaha kívánhatnék Zsófinak. A kocsit meg már megbeszéltük-szinte könnyek szöknek a szemembe, de nem akarok újra sírni előtte-Te jössz Zoé. Kérdezz.
Beugrik valami, amire kíváncsi voltam. Egyszer, néhány hete egy monoklival jött haza. Nem akarom megkérdezni tőle. Biztos nem akar róla beszélni, ezért inkább mást kérdezek.
-Mit olvasol?-tényleg érdekel.
-Mostanában főleg Agatha Christie-t.
Meglepődök. Mindig is úgy gondoltam, hogy vonzó ha egy fiú olvas, de Bálinttal új értelmet nyert a "vonzó" jelentése.
Valószínűleg nagyon meglepett arcot vághattam, mert elneveti magát.
-Mivan azt hitted, analfabéta vagyok?
-Dehogyis, csak meglepődtem, hogy krimit olvasol.
-Ha ez megnyugtat, 11 évesen olvastam a Harry Pottert is-mosolyodik el.
Elképzelem Bálintot 11 évesen, Harry Potter szemüvegben, egy botot lóbálva. Felnevetek, mire Bálint kérdőn néz rám.
-Csak elképzeltelek olyan kerek szemüvegben, mint amilyen Harrynek van egy bottal hadonászva.
-Nem állsz olyan távol a valóságtól-von vállat-De arra emlékszem még, amikor Zsófival azt játszottátok, te vagy Ginny és Zsófi Hermione. Jó csaj az a Ginny.
Nem tudom, hogy ez utalás akart-e lenni valamire, vagy csak megosztotta velem, hogy 11 évesen menthetetlenül szerelmes volt Ron húgába.
Szeretek Bálinttal beszélgetni, de nem hagy nyugodni a gondolat, hogy nem kérdeztem meg, kivel verekedett össze. Aggódom érte.
-Bálint-úgy érzem kezd megbízni bennem. Én is beszámoltam neki a Zsófival történtekről, megér egy próbát-Kérdezhetek valamit?
Bólint. Pedig ő jönne a kérdezésben.
-Néhány hete, amikor itt voltam nálatok, egy monoklival jöttél haza.
Nem tettem még fel a kérdést, de a szavamba vág.
-Erről inkább ne beszéljünk most, Zoé-mondja halkan.
Nem lett volna szaban megkérdeznem.
-Ne haragudj.
-Nem baj-ennyivel lezárta-Hat óra múlt. Jobb lenne, ha visszamennél. Én elrakom a konyhát.
Hat óra. Mindjárt szól az ébresztőnk.
-Segítek. Elpakolni.
Rám mosolyog, aztán feláll és felsegít. Mintha nem is kérdeztem volna tőle semmit. Én berakom a hűtőbe a tejet és a lekvárt, Bálint a tányérokat és a csuprokat pakolja be a mosogatógépbe.
-Most nem mosol fogat, Zoé?-suttogja Bálint a lépcső tetején, mielőtt bemenne a szobájába.
A vállába öklözök.
-Majd ha Zsófi is fent van. Hátha megint beléd botlok a mosdó felé menet.
ESTÁS LEYENDO
Váratlan Szerelem
Romance"Tágra nyíltak a szemeim, majd hirtelen észbe kapva megfordultam és kifutottam az ajtón. Vagyis csak kifutottam volna, ha egy erős kar nem ránt vissza a csuklómtól fogva." " Azt hittem, leszól majd, de ehelyett inkább bátorításnak hatott, amit mond...
