Lost in japan ~ Tom kaulitz.

2 Fejezet .

Reggel, a telefonom idegesítő hangjára ébredtem fel, erőt véve magamon kinyitottam, a szemem, majd felültem, az ágyon, a lábaimat letettem, a hideg padlóra, majd felálltam, és a fürdő szobába vettem, az irányt, ahol megmostam, az arcomat, és a fogamat. Ezután gyorsan kivasaltam, a hosszú barna hajam, majd hagytam kibontva. A sminkem egy kis korrektorból állt, és szempilla spirálból. A bőröndömből kikaptam, egy fekete comb közép érő szoknyát, mellé pedig egy, fehér blúzt választottam , a lábamra kaptam, a fekete magassarkúmat, be fújtam magam még, egy kis cseresznye illatú test permettel, majd a táskám, a kezembe kapva rohantam, a metróhoz.

Egy 20 percet kellet még sétálni, miután le szálltam, a metróról, majd végre megérkeztem, a célállomáshoz. Egy hatalmas épület tárult, a szemem elé. Izzadni kezdett, a tenyerem, a lábaim pedig remegni kezdett, iszonyatosan izgulok. Elindultam, a bejárat felé, majd liftbe szálltam, és be nyomtam a 2 - es gombot, mivel ott lesz, a megbeszélés.

- Jó napot maga Eleonora Kenne??? - húzta mosolyra ajkait, a szőke titkár nő, miközben kezet rázott velem.

Nagyon erős smink volt, az arcára kenve, egy fekete mini szoknya volt rajta, egy fehér selyem mély dekoltázsú blúzt viselt. A lábát pedig, egy fekete magas sarkú díszített.

- Uhmm.... Igen, én volnék - Húztam, mosolyra ajkaimat.

- Rendben, akkor kérem kövessen Mr. Kaulitz már várja önt - mondta, majd elindult maga biztosan, egy üveg ajtó felé.
- Maradjon itt, mindjárt jövök - mondta, majd be sietett, a hatalmas üveg ajtón.

Ott álltam türelmetlenül, nagyon izgulok. Vajon milyen lesz, a főnököm?? Fiatal vagy öreg??? Kedves vagy mogorva lesz?? A körmeim harapdálva vártam.

- Eleonora kérem jöjjön - nyitotta, ki az ajtót, a titkár nő, majd félre állt, hogy betudjak menni.

Egy nagyot sóhajtva elindultam, az ajtó felé, majd át léptem, az ajtó küszöbét. Egy hatalmas bőr fotelban ült, egy fiatal férfi, valahonnan nagyon ismerős volt, de egyszerűen nem tudtam, hogy, honnan, afro fekete fonott haja volt, a szájában, egy fekete piercing díszelgett. Hatalmas válla volt, és ahogy láttam kidolgozott felső testel rendelkezett, piszok jól nézett ki.

- Jó napot kihez van szerencsém?? - Állt fel, majd kezét nyújtotta felém.

- Jó napot Eleonora Kenne vagyok - ráztam vele kezet.

A férfi arca teljesen át változott, miután ki ejtettem, a számon, a nevemet. Csak bámult rám perceken keresztül, majd végre megszólalt.

-Nem hittem volna, hogy, látni foglak még valaha.

- Tessék? - kérdeztem, felvont szemöldökkel.

- Nem ismersz fel?

- Uhmm... Nem

- Tom vagyok, Tom kaulitz.

- Az lehetetlen.... -  Hátráltam, egy lépést.
-Mit keresel te Japánban??

- Üzlet ember lettem, miután elhagytál, ide költöztem.

Nem válaszoltam semmit, egy hang nem jött ki, a kiszáradt torkomból, éreztem, egyre hevesebben ver, a szivem, levegőt is egyre szaporábban kapkodtam. Egyszerűen, ez lehetetlen, Tom.... Az, a Tom kaulitz áll előttem, akit egyszer, az életemnél is jobban szerettem. Úgy megváltozott, a rasztái teljesen eltűntek, férfiasabb lett, alig lehet rá ismerni.

Ki rohantam, az épületből, az eső esett, mély levegőt vettem, s probáltam lenyugodni. Nem tudom, ezt felfogni, ezért utaztam ide??? Haza már nem mehetek.... Hisz annyi erőt, és pénzt fektettem ebbe, hogy most itt lehessek. A fejem fogva bámultam magam elé. Gondolat menetemből, egy autós zökkentett ki, azzal, hogy rám fröcskölte, a jég hideg vizet. Teljesen eláztam, a sminkem szét folyt, az arcomon. Mi jön még??? Ennél rosszabb már úgy sem lehet.