Édes szolgám 『taekook』

•2. fejezet

Az eső zuhogni kezd, így a csöndet az autóban az töri meg, ahogy az ablaküveghez csapódnak a cseppek.
-Uram, meglátogassuk az édesanyját?-kérdi Namjoon.
-Nem, nem hiányzik még az is, hogy a házassággal zaklasson.-igen, az én anyám is ilyen fajta. Találjam meg az igazit, alapítsak családot, szép gyerekeim lennének és a többi szokásos maszlag. Sosem voltam az a csajozós típus, akkor már inkább az, aki pénzt keres.-Namjoon! Tudnál keresni valakit Yeji helyére holnap? Nézz utána kérlek. Több embert hívj be.-osztom ki a parancsot.
-Természetesen utána járok. Egyébként van valaki a családomban, aki erre alkalmas. Tudja, van a férjem Seokjin. Az ő unokatestvére remek referenciákkal rendelkezik.-gondolkodik.
-Rendben, ahogy gondolod.-bólintok rá. Igen, fuvarosom meleg, de nem ítélem el. Az apja nálunk dolgozott sofőrként, amikor ő még csak tíz éves volt. Néha átjött hozzánk, amikor születtem és úgymond vigyázott rám. Azóta remek kapcsolatot ápolok vele és megbízom benne. A férje, Jin, pedig nagyon kedves, vicces és kitűnő szakács. Most is éppen Sanghaj-ban van az éttermében, nagyon tehetséges. Időközben megérkezem fekete villámba. Anyámék kiakadtak, hogy miért pont fekete, de nekem ezt tetszik és pont tojok apám véleményére. Sosem akartam a Hankook-ot vezetni, apám után ez rám maradt.