Édes szolgám 『taekook』

•22. fejezet

Utánuk megyek és azt látom, hogy a kis Harin a konyhapulton ül, Tae pedig eperrel eteti.
-Nekem az epres a kedvencem.-mondja a kislány.
-Tényleg? Nekem is! A nagybácsidnak meg a banános.-mosolyog rám.
-Honnan tudod?-faggatja Taehyungot.
-Csináltam neki, amikor beteg volt. Tényleg uram, holnap be kell mennünk dolgozni. Mi legyen Harinnal? Most ugye Chaena az édesanyját ápolja. Kire bízzuk addig?-gondolkodik miközben készíti a finomságot epres és banános ízben is.
-Bevisszük a munkahelyemre. Az irodában vigyázunk rá, amikor nincs teendő.-bólogatok és lenyúlok egy banánt.
-Teszi vissza! Az még kell!-csap rá finoman Tae a kezemre.
-Igen Kookie! Ne lopkodj, csúnya dolog.-kiált rám nevetve kis rokonom is.
-Na jó...-kezdek el sírást játszani.
-Oh ne! Most szomorú. Tae bácsi adunk neki egy szeletet?-suttogja Harin.
-Nem bánom...-forgatja meg szemeit angyalom és a számba nyom egy karikát. A lány nevetve ugrik le a pultról és megfogja titkárom kezét.
-Amíg a hűtőben van az édesség, addig elmegyek játszani Taehyung bácsival. Ha ki mersz egyet venni, akkor nagyon megharagszom.-ráncolja szemöldökét a 6 éves.
-Oké, oké!-emelem fel kezeimet megadásképp.
-Gyere Tae bácsi. Hoztam barbie babákat. Te szeretsz velük játszani ugye? Mert az apukáim annyira nem. Csak Jimin apu. Suga apa azt mondja, hogy az lányos.-ül le a fotelbe és elővesz egy rózsaszín bőröndöt.
-Én is jöhetek?-ülök le Tae mellé.
-Ha szeretnél...te leszel Dollival. Taehyung, te megkaphatod Ambert.-nyomja kezünkbe a vékony lábú műanyag nőket.