Édes szolgám 『taekook』

•9. fejezet

-Jó reggelt uram!-köszön Namjoon.
-Neked is!
-Szia Tae! Izgulsz?-kérdi sofőröm, miközben beindítja a motort.
-Eléggé, de azért remélem tudom tartani a tempót.-ül be mellém.
-Biztos menni fog.-ütögeti meg finoman térdét és el is indulunk.
-Nos, amíg odaérünk tájékoztatlak arról, hogy tegnap Mr. Wang befektetést ajánlott. Szeretné a gyárakat fejleszteni és gondolom leányvállalatokat kiépíteni Dél-Korea bizonyos pontjain.-közlöm az információt titkárommal, aki értelmesen figyel.
-Rendben, ez esetben az apja részvényeire lesz szüksége, ha jól gondolom. Kérdezte már az édesapját?-merül el Taehyung a témában.
-Nem, házassági évfordulón van. Nem szeretném zavarni.-gondolkozom el.
-Igaz, viszont mi hamarabb el kéne kezdeni a kiépítéseket, hiszen az nem elég, hogy Szöulban van egy nagy cég, máshol meg semmi. Mi lesz, ha a gépek kifulladnak? Úgy gondolom, minél előbb, annál jobb. Mindenképpen kell egy tartalék gyár, ha több technikai probléma áll elő.-mondja ezeket titkárom. Állam a padló alját súrolja.
-Hogy-hogy ennyire ért ehhez?-nézem a fiatal fiút óriási szemekkel.
-Nem tudom...így logikus.-vörösödik el. Meg is érkezünk az irodába. Taehyung remegő lábakkal, de azért jön utánam.
-Az irodánk egy ugyanazon szoba.-nyitom ki az aranyszínű ajtót.
-Ez meseszép!-csodálkozik amint meglátja a kristálycsillárt, az óriási aranytükröt és az aranyszobrokat, melyeket kicsi bonsai fák öveznek.