Édes szolgám 『taekook』

•11. fejezet

A szerződést aláírtam, azt a részét viszont még nem, amihez apám részvényei kellenek. Majd megkérdem. Taehyung nagyon okos dolgokat mondott, ami Mr. Wangnak is nagy örömet okozott. Jól jártam én vele. Most éppen az irodámban ülünk.
-Mit számolsz?-megyek oda hozzá és fölé hajolok. Muszáj megszimatolnom, olyan jó eperillata van. Édes...
-Azt, hogy az édesapjának részvényeiből mennyi kell ahhoz, hogy a gépeket megjavítsák.-mondja büszkén. Nagyon gyorsan számolgat fejben.-Kér valamit uram?-fordul felém.
-Egy kávét tudnál hozni?-kérdem.
-Természetesen.-meghajol és lassan, komótosan kisétál az irodából. Olyan jó segge van. Mi? Nem! Hülye Jungkook. Vissza is érkezik kezében a feketekávémmal és hoz még egy epres shaket is.
-Honnan tudod, hogy milyen kávét szeretek?-nézem értetlenül a fiút, aki visszaül székébe és belekortyol epres italába.
-Tippeltem.-ránt vállat.
-Mára végeztünk Taehyung. Kérlek hívd fel Namjoont, hogy készítse elő a kocsit.-Taehyung bólint és már úgy kezeli azt a fülest, mintha egy éve azon csüngne.
-Szia Nam! Kérlek gyere értünk.-összepakol, elszalad a fogashoz és hozza a kabátomat, amit rám is ad.
-Nos, Tae, remek munkát végeztél az első napodon.-dicsérem meg.
-Köszönöm uram. Nagyon igyekeztem!-pirul el és felkapja saját kabátját is.
-Mehetünk.-mondom és előreengedem. Mondhatják ezt akárminek, de én csak udvariasságból tettem. Khm...jó nem csak azért, de na. Ajkamat beharapva megyek utána és beszállunk az autóba.