•10. fejezet

365 24 0
                                    

-Ilyen, ha valaki cégvezető.-vonok vállat.-Itt az asztala.-mutatok egy fehér színű, négy lábú bútordarabra, mely tele van festve arany mintákkal.
-Ez nagyon szép.-simít végig az asztalon vékony ujjacskáival.
-Helyezze magát kényelembe.-a fiú bólint, lepakol és körülnéz.-Adok egy fülest. Ezzel hallja, ha bárki az épületben nekem üzen. Azokat kérem mondja el.
-Lesz egy megbeszélése fél órán belül Mr. Wanggal. Hozza a szerződést is.-mondja.
-Rendben, kérem készítsen elő.-adom ki a parancsot Taehyungnak.
-Mármint?-néz elvörösödve.
-A hajamat állítsa be, az öltönyömet tisztítsa meg, a cipőmet pucolja meg. Ilyesmik.-látom a srác arcán, hogy értette a dolgot és már jön is oda hozzám, hogy öltönyömet rendbe tegye.
-Le tudna ülni?-nevet kínosan. Jah igen...kicsit magas vagyok.
-Jaj, persze.-huppanok be székembe. Egyesével leszedegeti a szöszöket ruhámról, amelyeket a kabátom hagyott maga után. Közel hajol arcomhoz, hogy hajamat eligazítsa. Az orromon veszem a levegőt, így érzem finom eperillatát. Letérdel elém, hogy cipőmet megpucolja, ami azért elég kellemetlennek tűnhet másoknak, de számomra nem az. Szerencse, hogy nem üvegfalat kértem irodám köré.
-Kész is van!-mosolyodik el.-Még valami!-közelebb hajol hozzám. Finoman arcomhoz ér és eltávolítja azt amit kell.-Szempilla.-fújja le ujjáról.-Most már tökéletes! Itt vannak a dokumentumok.-veszi kezébe őket és így indulunk el a megbeszélésre.

Édes szolgám 『taekook』Où les histoires vivent. Découvrez maintenant