Lestappen Fanfiction (Driver x Driver)
Minden egy balesettel kezdődött.
Vagyis technikailag úgy, hogy egy kék szemű, szőke hajú fiúra olyan nyelven üvöltöttek, amit nem értett, amikor még csak 12 éves volt. Charles emlékezett rá, hogy amint rápillan...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Sokan tévesen gondolták Max Verstappen-ről, hogy miként érte el a jelenlegi sikereit. A közhiedelem szerint Max tizenhét évesen az apja kapcsolatai révén került be a Forma-1-be. Úgy vélték, hogy mivel Jos Verstappen korábbi F1-es pilóta volt, elkerülhetetlen volt, hogy valamelyik csapat leigazolja Maxet, és nagy jövőt építsen rá, aki túlszárnyalja édesapját.
Évekig arrogáns kölyöknek tartották, aki duzzogott és dühöngött, ha a dolgok nem az elképzelései szerint alakultak. Hírhedt volt arról, hogy a többi versenyző nem kedvelte a rajtrácson. Rossz hangulatát senki sem szerette elviselni egy sikertelen verseny után.
Az igazság valóban az volt, hogy Max tizenhét évesen került be a Forma-1 világába. Viszont tinédzser volt – méggyerek –, és minden tinédzser átesik azon az időszakon, amikor arrogáns, bosszantó és dühös. Max sem volt kivétel.
De az évek során felnőtt. A Red Bull csapatához kerülve éretté vált, és kinőtte ezt. Persze, még mindig érzékenyen viselte a vereségeket, és nehezen tűrte az igazságtalanságot. De már nem az a személy volt, akinek korábban sokan beállították.
Kétségtelen, hogy édesapja fiatal korától kezdve meghatározta számára az ideális karriert. Az emberek azonban nem tudták, min ment keresztül Max, hogy elérje a mostani szintet.
Nem értették, milyen sok éven át tartó traumát kellett átélnie, hogy világbajnok legyen.
Számtalan óra telt el úgy, hogy minden apró hibáért kiabált vele az apja. Egyik alkalommal kidobta az autóból és otthagyta egy gokart versenyen történt baleset után. Számos ütés, rúgás és állandó nyomás nehezedett rá. A verseny előtti éjszakák rettegésben teltek, hiszen tudta, ha elrontja, ha nem nyer, apja haragjával kellett szembenéznie.
Jos Verstappen nem volt jó szülő. Nemcsak akkor, amikor úgy döntött, hogy Maxet elviszi gokartozni, mikor még túl fiatal volt ahhoz, hogy igazán megértse. Nem hitt abban, hogy fia képes lesz eljutni az F1-be. És ezt számtalanszor tudatta vele. Évekig.
Még most is, hogy Max sorozatban másodszor nyerte meg a bajnoki címet, apja nem volt képes büszkeséget érezni iránta. Egyáltalán nem. Amikor az ember próbálja a fián keresztül megélni a saját álmait, és el is éri azt, amit ő soha nem tudott volna, elkeseredetté válik. És neheztel.
Jos Verstappen mindkettő volt Max születése óta. Maxnek nem volt szüksége további motivációkra.
Azonban az, hogy Max felnőtt, pozitív hozadékkal is járt. Ez tette őt könyörtelenné a pályán, és megingathatatlanná. Lehetővé tette számára, hogy elérje azt a pontot, ahol mások véleménye már nem számított. Így könnyebb volt, hogy úgy élje az életét, ahogy akarta. Hiszen egy olyan apával nőtt fel, aki mindig elutasította őt, bármit is tett. De Max immúnissá vált arra, hogy mások befolyásolják.
