A tükörben bámulom magam, s már, a sírás határán vagyok. Bűn ronda vagyok, a hajam lekellett teljesen vágni, a kemoterápia miatt, ezért parókát hordok. Egy nagyot sóhajtva alapozót kentem, a könny áztatta arcomra, s erőt véve magamon, végre abba tudtam hagyni, a sírást. Kimentem, a hosszú folyosóra, és mentem fel, a harmadik emeletre Lucyhoz.- Szia Lucy - Mosolyogtam rá, s léptem mellé.
- Szia jól áll, a szőke haj - simogatta meg aromat.
- Ezt inkább hagyjuk..... - Hajtottam le fejem.
- Ne szomorkodj, a hajad még vissza tud nőni, de, az életedből csak, egy van, és arra nagyon kell vigyázni érted édesem?
- Igen értem Lucy, de így, olyan ronda vagyok.
- Nem vagy ronda, egy gyönyörű fiatal lányt látok magam előtt.
- És Tom is odáig van érted - Mosolyodott el.- Mi? Honnan tudsz Tomról?
- Mesélt rólad nekem tegnap este, odáig van érted.
- Komolyan? - Húztam mosolyra ajkaimat.
- Csak nem szerelmes vagy? - Kérdezte Lucy megbökve, a vállam.
- Nem tudom.... Tudod Lucy nem hiszem, hogy jó ötlet lenne bárkivel is kapcsolatot létesítenem.
- Miért, mondod ezt? Te is megérdemled, a boldogságot, és Tom mellett hidd el boldog lennél csupa szív fiú.
Egy óráig itt maradtam Lucyval, s segítettem neki amiben csak tudtam, amúgy sincs más dolgom.... És még babázhattam is.
A szobámba érve egyből mosoly terült szét, az arcomon Klarissa ült, az ágyam szélén.
- Uram isten szia - Ugrottam nyakába.
- Annyira hiányoztál - öleltem még szorosabban magamhoz.- Te is nekem jobban érzed már magad? - Húzódott el, egy picit tőlem, hogy, a szemembe tudjon nézni.
Nem válaszoltam csupán, lehajtva, a fejem megráztam nemlegesen.
- Miért hazudtál anyukádnak? - Simogatta meg kézfejem.
- Nem akarom, hogy, miattam aggódjon - Könnyeztem be.
Klarissa nem válaszolt csupán szoros ölelésbe vont, és, a hátam simogatta.
- Minden rendben lesz, meg fogsz gyógyulni - Szólalt meg pár csend után.
- És miután elhagyhatod, a kórházat elviszlek, egy igazi buliba - Mosolyodott el.
- Na és mesélj vannak itt helyes fiúk?- Hát... Van, egy fiú.
- Milyen fiú? - Húzta fel szemöldökét.
- Tomnak hívják, és annyira aranyos, kedves, és azt mondta, hogy, gyönyörű vagyok - mosolyodtam el.
- Ő is beteg?
- Nem, ő itt dolgozik, azt hiszem beteg szállító.
- És történt már köztetek valami? - Húzogatta szemöldökét, s sejtelmes mosoly terült szét arcán.
- Tudod mire gondolok csók? Vagy egy kis tipi - tapi? - Villantott, egy hatalmas mosolyt.- Jézusom Klarissa de, hogy is!
- Ahjj de, miért nem? Így örökké szűz fogsz maradni - Forgatta meg szemét.
- Na jó elég ebből! Ne rólam beszéljünk, hanem inkább rólad.
Klarissa, egy fél órát még maradt nálam, aztán haza kellett már mennie.
ŞİMDİ OKUDUĞUN
Halálon túl is.
RomantizmEgy lány aki alig élt még halálos betegséget diagnosztizáltak nála. Nem hitte volna, hogy, egy kórházban talál rá, a szerelem. A fiú elől próbálja titkolni betegségét, ami nem igazán jön össze neki. Vajon mi lesz? A fiú elhagyja Züleyhát? Vagy kitar...